Hans-Rudolf Rösing

Hans-Rudolf Rösing
Született1905. szeptember 28.
Wilhelmshaven
Meghalt2004. december 16. (99 évesen)
Kiel
Állampolgárságanémet
Nemzetiségenémet
Fegyvernemhaditengerészet
Szolgálati ideje31 év
Rendfokozataellentengernagy
Egysége5. tengeralattjáró-flottilla
7. tengeralattjáró-flottilla
3. tengeralattjáró-flottilla
Csatáimásodik világháború
KitüntetéseiLovagkereszt
Első és másodosztályú Vaskereszt
Szövetségi Érdemérem
IskoláiNaval Academy at Mürwik
A Wikimédia Commons tartalmaz Hans-Rudolf Rösing témájú médiaállományokat.

Hans-Rudolf Rösing (Wilhelmshaven, 1905. szeptember 28. – Kiel, 2004. december 16.) német tengeralattjáró-kapitány volt a második világháborúban.

Pályafutása

Hans-Rudolf Rösing haditengerészeti karrierje 1924 márciusában kezdődött. Először a Nymphe és a Königsberg könnyűcirkálón szolgált, 1930–31-ben pedig azon kevés német haditengerész egyike lett, aki titokban külföldi tengeralattjárón, Rösing esetében svéd búvárhajón, kapott kiképzést. Két éven át gyorsjáratú naszádok – S–15, S–3 – kapitánya volt, majd újabb két éven át a tengeralattjáró-elhárítást oktató katonai iskola hallgatója volt. Később ebből az intézményből alakult ki a búvárhajók legénységét képező intézmény.

1935 szeptemberében átvette az U–11 irányítását, amelynek két éven át volt a parancsnoka. Ezután egy nagyobb, VIIA típusú hajó, az U–35 kapitánya lett. 1937-ben őrjáratot tett az Azori-szigeteknél. Ez év októberében egy évet töltött a Torpedoerprobungskommandónál, amely az új torpedókat tesztelte. 1938 decemberében kinevezték az 5. kiképzőflottilla parancsnokának, 1940 januárjában, a tengeralattjáró-főparancsnokságon (BdU) eltöltött hét után, pedig a 7. tengeralattjáró-flottilla irányítója lett.

Rösing 1940 májusában átvette az U–48 irányítását. A búvárhajóval két harci küldetése volt, főleg az Atlanti-óceán északi részén. Tizenkét hajót elsüllyesztett, egyet megrongált. Összesen 66 589 brt vízkiszorítású vízi járművet tett harcképtelenné. Második útja után megkapta a Lovagkeresztet. 1940 szeptemberétől 1941 februárjáig az olasz és német tengeralattjárók közötti koordinációt végezte Bordeaux-ban. Márciustól augusztusig a 3. flottillát irányította, majd visszatért a BdU stábjába. 1942 júliusában kinevezték a nyugaton állomásozó tengeralattjárók parancsnokának. 1944 őszén Norvégiába tett át székhelyét. A háború befejezése után egy évig szövetséges őrizetben volt.

1956-ban csatlakozott a szövetségi haditengerészethez (Bundesmarine). A következő évben az északi-tengeri parancsnokság (Marine-Abschnittskommando Nordsee) feje lett. 1962-ben kinevezték az egyes számú katonai körzet vezetőjének. Hans-Rudolf Rösing 1965-ben vonult vissza ellentengernagyként. 1966-ban a háború utáni tevékenységéért kitüntették a Szövetségi Érdeméremmel.

Összegzés

Hajója Parancsnoki szolgálata Őrjáratok száma Őrjáratok hossza (nap) Eltalált hajók száma Eltalált hajók vízkiszorítása (brt)
U–11
1935. szeptember 21. – 1937. október 1.
0
0
0
0
U–35
1936. december 6. – 1937. február
0
0
0
0
U–10
1937. október – 1938. augusztus
0
0
0
0
U–48
1940. május 21. – 1940. szeptember 3.
2
57
13
66 589

Elsüllyesztett és megrongált hajók

Búvárhajó Nap Hajó Nemzetisége Vízkiszorítása (brt)
U–481940. június 5.Stancor Egyesült Királyság798
U–481940. június 7.Eros* Egyesült Királyság5888
U–481940. június 7.Frances Massey Egyesült Királyság4212
U–481940. június 11.Violando N. Goulandris Görögország3598
U–481940. június 19.Baron Loudoun Egyesült Királyság3164
U–481940. június 19.British Monarch Egyesült Királyság5661
U–481940. június 19.Tudor Norvégia6607
U–481940. június 20.Moordrecht Hollandia7493
U–481940. augusztus 16.Hedrun Svédország2325
U–481940. augusztus 19.Ville de Gand Belgium7590
U–481940. augusztus 24.La Brea Egyesült Királyság6665
U–481940. augusztus 25.Athelcrest Egyesült Királyság6825
U–481940. augusztus 25.Empire Merlin Egyesült Királyság5763

* A hajó nem süllyedt el, csak megrongálódott

Jegyzetek

  1. 1 2 3 4 WW

Források