Hanusfalva

Hanusfalva (Spišské Hanušovce)
Hanusfalva zászlaja
Hanusfalva zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásKésmárki
Rangközség
Első írásos említés1340
PolgármesterJozef Dudžák
Irányítószám059 04
Körzethívószám052
Forgalmi rendszámKK
Népesség
Teljes népesség769 fő (2025. dec. 31.)
Népsűrűség52 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság593 m
Terület14,30 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 49° 20′ 05″, k. h. 20° 20′ 40″49.334722°N 20.344444°EKoordináták: é. sz. 49° 20′ 05″, k. h. 20° 20′ 40″49.334722°N 20.344444°E
Hanusfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hanusfalva témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hanusfalva (szlovákul Spišské Hanušovce, németül Henschau) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Késmárki járásában.

Fekvése

Késmárktól 23 km-re északra, Szepesófalutól 6 km-re délre fekszik.

Története

A falut 1311-ben késmárki Henrik soltész alapította erdőirtással. 1313-ban „Henus” néven említik. 1343-ban „Hannuswagasa”, 1344-ben „Hannusfalva” néven szerepel az írott forrásokban. A Görgey és Berzeviczy családé, valamint 1593-ig a lándoki keresztesek birtoka, ekkor a palocsai Horváth család vásárolta meg. Lakói földművesek, favágók, pásztorok, fuvarosok voltak. 1605-ben 5 ház állt a faluban. 1689-ben egy elhagyott udvarházat említenek itt. 1703-ban a késmárki váruradalom része lett, majd 1724-ban Mednyánszky Pál birtoka, 1734-ben pedig a lőcsei Spillenberg családé. 1787-ben 83 házában 601 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HANUSFALVA. Hansdorf, Haritsán. Tót falu Szepes Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Bélához 1 2/4 mértföldnyire, legelője jó, de szűken elég, határjának fele ha szorgalmatosan miveltetik jó gabonát terem.”

1828-ban 93 háza volt 682 lakossal. 1847-ben lakói közül sokan Temesvár vidékére költöztek. A falut a 18. és 19. században több járvány, tűzvész és árvíz pusztította.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hanusfalva, tót falu, Szepes vmegyében, Ófaluhoz délre 1 órányira: 683 kath., 5 evang. lak. Kath. paroch. templom. Kastély. Sok erdő és legelő. F. u. b. Palocsay Horváth. Ut. p. Késmárk.”

1902-ben alakult meg a helyi hitelszövetkezet. 1918-ban átmenetileg lengyel csapatok szállták meg. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesófalui járásához tartozott.

Népessége

Népességi statisztikák (10 év)
Év:1995.2005.2015.2025.
Lakosság667661769769
Különbség -0,89 % +16,33 % +0 %
Népességi statisztikák
Év2024.2025.
Lakosság781769
Eltérés-1,53 %

1910-ben 467, többségben szlovák lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel.

2011-ben 749 lakosából 740 szlovák.

Nevezetességei

Híres személyek

További információk

Jegyzetek

  1. ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
  4. 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.

Források