Heckelphon

Heckelphon
Más nyelveken
angol: Heckelphone német: Heckelphon olasz: Heckelfono
Besorolás
aerofon → fúvós → nádnyelves fafúvós
Sachs–Hornbostel-féle osztályozás	422.112-71
Feltaláló	Wilhelm Heckel Wilhelm Hermann Heckel
Csőhossz	1,3 méter
Hangolás	C
Rokon hangszerek	Oboa, angolkürt
Hangszerjátékos	oboista
Hangterjedelem
A Wikimédia Commons tartalmaz Heckelphon témájú médiaállományokat.

A heckelphon (vagy heckelphone) kettős nádnyelves fúvókával megszólaltatott kónikus furatú fúvós hangszer. Nevét kitalálójáról, Wilhelm Heckelről kapta, aki 1904-ben fiaival együtt készítette el ezt az oboánál egy oktávval mélyebb hangolású hangszert.

Jellemzői

A heckelphon a többi oboához hasonlóan kettős nádnyelves fúvókával (náddal) rendelkezik, de ennek szélesebb nyílása van, így nehezebb megszólaltatni. A hangszer legmélyebb hangja a nagy A, tehát egy oktávval és egy félhanggal mélyebben szól az oboánál.

A heckelphon hossza 1,3 méter és viszonylag súlyos, ezért más fúvós hangszerektől eltérően a földre állítva játszanak rajta. E célból a gömbölyű tölcsérszerű végéből rövidke tüske áll ki, ezen nyugszik a hangszer.

Források

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.