Kontrafagott

Kontrafagott
Más nyelveken
angol: [brit] double bassoon, [amerikai] contrabassoon francia: contrebasson német: Kontrafagott olasz: contrafagotto orosz: контрафагот spanyol: contrafagot
Besorolás
aerofon → fúvós → kettős nádnyelves fafúvós
Sachs–Hornbostel-féle osztályozás	422.112-71
Csőhossz	593 cm
Rokon hangszerek	fagott kvintfagott
Hangszerjátékos	kontrafagottos
A Wikimédia Commons tartalmaz Kontrafagott témájú médiaállományokat.

A kontrafagott fafúvós hangszer, a fagottnak egy oktávval mélyebben megszólaló rokonhangszere.

Közel hat méter hosszú, kónikus furatú csöve a használhatóság érdekében kétszer meg van törve, így a hangszer hozzávetőleg másfél méteresre „rövidül” a fémláb nélkül. Tölcsére lefelé irányul. Nádnyelve szélesebb a fagotténál, ezért némi „zizegő” hangot ad, ami olykor a nagybőgőére emlékeztet.

Az először 1619-ben Michael Praetorius által említett hangszer ma ismert alakja a 19. században alakult ki. Szimfonikus zenekarokban általában az egyik fagottos váltóhangszereként szólal meg. Transzponáló hangszer, szólama egy oktávval mélyebben hangzik, mint ahogy írva van. A kontrafagotton való játék jóval nehezebb, mint fagotton.

Korunk legismertebb kontrafagottosa Raimondo Inconis ( *1959).

Ismertebb előfordulásai

fagottal együtt

• Haydn: Esz-dúr szimfónia (No. 103.) – Bevezető adagio
• Haydn: Teremtés, No.11.  E-betűtől a végéig
• W. A. Mozart: Requiem, Domine Jesu tétel, M-betűtől
• J.Brahms: D- dúr hegedűverseny II. tétel – 2. fagott
• P. I. Csajkovszkij: 4. szimfónia 2. tétel 1. szólam 274-290. ütemig, 300-végig
• Bartók Béla: Magyar képek – Medvetánc
• Bartók B.: Concerto II. tétel – 2. és 3. fagotű
• Maurice Ravel: G-dúr zongoraverseny 14-16 számig, 2.fagott szólam.

csak kontrafagott

• Dohnányi Ernő: Variációk egy gyermekdalra IV. variáció
• Maurice Ravel: Lúdanyó meséi III. tétel szóló

Irodalom

• Inconis, Raimondo: Il controfagotto, storia e tecnica. Milano, 1994–2004. Ed. Ricordi - ER 3008 ISBN 9790041830087

Források

• Csíkvári Antal: Zenei kistükör. A zenei műveltség kézikönyve. 2., bőv. kiad. Budapest, 1962. Zeneműkiadó Vállalat. 148. l.
• Darvas Gábor: A zenekar hangszerei Budapest, 1965. Zeneműkiadó. 36–37. l.
• van der Meer, John Henry: Hangszerek az ókortól napjainkig. Ford. Karasszon Dezső nyomán. Budapest, 1988. Zeneműkiadó. 217–218. l. ISBN 9633306701

További információk

• Kontrafagottoldal

Kapcsolódó oldalak

• Nádnyelves hangszerek
• Szarruszofon

Ez a zenei tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!