Hiti

Hiti (Hiti-rau-mea)
Hiti felülnézetből
Hiti felülnézetből
Közigazgatás
Ország Franciaország
Tengerentúli terület Francia Polinézia
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
FekvéseCsendes-óceán
SzigetcsoportRaeffsky-szigetek
Terület3 km²
Hosszúság9 km
Szélesség6 km
Elhelyezkedése
Hiti (Francia Polinézia)
Hiti
Hiti
Pozíció Francia Polinézia térképén
d. sz. 16° 39′, ny. h. 144° 13′16.650000°S 144.216667°WKoordináták: d. sz. 16° 39′, ny. h. 144° 13′16.650000°S 144.216667°W
A Wikimédia Commons tartalmaz Hiti témájú médiaállományokat.

Hiti vagy Hiti-rau-mea egy apró atoll a Dél-Csendes-óceánon. A terület politikailag Francia Polinéziához tartozik. Hiti a Tuamotu-szigetek egyik alcsoportjának, a Raeffsky-szigeteknek a része. A Raeffsky szigetcsoport a Tuamotu szigetcsoport központi részén található. Hiti a Reffsky-szigetek középső részén található, Tahititől 545 km-re keletre. A háromszög alakú atoll, melynek legnagyobb hosszúsága 9 km, legnagyobb szélessége 6 km, a területe 3 km². 15 km²-es lagúnájába nem vezet tengerszoros, ezért hajóval nem lehet bejutni a belsejébe. Az atoll legközelebbi szomszédja Makemo 19 km-re fekszik északkeletre.

Az atollon emberek nem élnek.

Története

A nyugat számára Fabian Gottlieb von Bellingshausen orosz világutazó fedezte fel Tuanake szigetét 1820. július 15-én. Bellinghausen az atollnak a Raevsky nevet adta. 1840. december 20-án szintén a szigeten járt még Charles Wilkes amerikai felfedező, aki a szigetenek a Clute Island nevet adta.

A 19. században Makemo francia gyarmattá vált, amelyen ekkor élt néhány ember (1850 környékén).

Közigazgatás

Makemo az önkormányzati település központja. Hozzá tartozik Haraiki, Raroia, Takume, Katiu, Taenga, Nihiru atollok és a lakatlan Észak-Marutea, Tuanake, Hiti, Dél-Tepoto atollok. A közigazgatási terület lakossága 1422 fő (2007).

Jegyzetek

  1. 1 2 Les Atolls des Tuamotu Jacques Bonvallot, Institut de recherche pour le développement, 1994, ISBN 9782709911757, pp.275-282.
  2. ↑ Tahiti et ses archipels Pierre-Yves Toullelan, éditions Karthala, 1991, ISBN 286537291X, p.61.
  3. ↑ Names of the Paumotu Islands, with the Old Names So Far As They Are Known Archiválva 2012. február 10-i dátummal a Wayback Machine-ben J.L. Young dans The Journal of the Polynesian Society, Volume 8, No. 4, December 1899, p.264-8 (angolul)
  4. ↑ Notices sur les colonies françaises, Étienne Avalle, Challamel aîné kiadás, Paris, 1866, p.638.
  5. ↑ "Tahiti Tourisme (franciául)". 2007. október 14. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2026. február 17.

További információ