Katiu

Katiu (Taungataki)
Katiu felül nézetből
Katiu felül nézetből
Közigazgatás
Ország Franciaország
Tengerentúli terület Francia Polinézia
Legnagyobb településHitianau
Népesség
Teljes népességismeretlen
Hitianau népességeismeretlen
Földrajzi adatok
FekvéseCsendes-óceán
SzigetcsoportRaeffsky-szigetek
Terület10 km²
Hosszúság27 km
Szélesség12,5 km
Elhelyezkedése
Katiu (Francia Polinézia)
Katiu
Katiu
Pozíció Francia Polinézia térképén
d. sz. 16° 26′ 55″, ny. h. 144° 22′ 01″16.448611°S 144.366944°WKoordináták: d. sz. 16° 26′ 55″, ny. h. 144° 22′ 01″16.448611°S 144.366944°W
A Wikimédia Commons tartalmaz Katiu témájú médiaállományokat.

Katiu vagy Taungataki egy atoll a Dél-Csendes-óceánon. A terület politikailag Francia Polinéziához tartozik. Katiu a Tuamotu-szigetek egyik alcsoportjának, a Raeffsky-szigeteknek a része. A Raeffsky szigetcsoport a Tuamotu szigetcsoport központi részén található. Katiu a Reffsky-szigetek északnyugati részén található, Tahititől 575 km-re keletre. A majdnem négyszögletes alakú atoll hosszúsága 27 km, szélessége 12,5 km, a területe 10 km². 232,5 km²-es lagúnájába az óceánból két tengerszoroson át lehet bejutni, keleten és nyugaton.

A sziget fő települése az északkeleti motun található Hitianau, amelynek lakossága hozzávetőleg 300 fő. A lakosság a turizmus mellett főleg halászatból, gyöngyház tenyésztésből él.

Története

Katiu atollt a nyugat számára Fabian Gottlieb von Bellingshausen orosz világutazó fedezte fel 1820. július 15-én. Bellinghausen az atollnak a Saken-sziget nevet adta. 1840. december 20-án szintén a szigeten járt Charles Wilkes amerikai felfedező.

A 19. században Makemo francia gyarmattá vált, amelyen ekkor 50 ember élt (1850 környékén). Két mély tengeri szorosának köszönhetően nagyobb hajókkal is be lehetett jutni a belső lagúnába, ami kedvezett a helyi kopra és gyöngyház kereskedéseknek. Ebben az időszakban Katiu törzsfőnöke egyben Hiti, Dél-Tepoto és Tuanake atollok uralkodója is volt.

Közigazgatás

Makemo az önkormányzati település központja. Hozzá tartozik Katiu, Raroia, Takume, Taenga, Nihiru atollok és a lakatlan Haraiki, Észak-Marutea, Tuanake, Hiti, Dél-Tepoto atollok. A közigazgatási terület lakossága 1422 fő (2007).

Gazdaság

A kopra termesztés és a gyöngyház tenyésztés mellett a turizmus ma a leghúzóbb gazdasági ágazat az atollon.

2001-ben adták át Katiu atoll kis repülőterét, amelyen a kifutópálya hossza 1200 méter.

Jegyzetek

  1. 1 2 Les Atolls des Tuamotu Jacques Bonvallot, Institut de recherche pour le développement, 1994, ISBN 9782709911757, pp.275-282.
  2. ↑ Tahiti et ses archipels Pierre-Yves Toullelan, éditions Karthala, 1991, ISBN 286537291X, p.61.
  3. ↑ Names of the Paumotu Islands, with the Old Names So Far As They Are Known Archiválva 2012. február 10-i dátummal a Wayback Machine-ben J.L. Young dans The Journal of the Polynesian Society, Volume 8, No. 4, December 1899, p.264-8 (angolul)
  4. ↑ Notices sur les colonies françaises, Étienne Avalle, Challamel aîné kiadás, Paris, 1866, p.638.
  5. ↑ Notices sur les colonies françaises, Étienne Avalle, éditions Challamel aîné, Paris, 1866, p.637.
  6. ↑ "Tahiti Tourisme (franciául)". 2007. október 14. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2026. február 17.
  7. ↑ Makemo atoll Archiválva 2012. október 21-i dátummal a Wayback Machine-ben a tahitiheritage.pf oldalán (franciául)

További információk