Hodinka Antal
| Hodinka Antal | |
 | |
| Született | 1864. január 13. Ladomér |
| Elhunyt | 1946. július 15. (82 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | ruszin |
| Foglalkozása | történész, egyetemi tanár |
| Iskolái | Ungvári Katolikus Gimnázium (–1882) |
| Sírhelye | Fiumei úti sírkert (24-1-47) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hodinka Antal témájú médiaállományokat. | |
Hodinka Antal (Ladomér, 1864. január 13. – Budapest, 1946. július 15.) a magyarországi ruszinok világhírű kutatója, történész, egyetemi tanár, az MTA tagja.
Élete, és munkássága
Hodinka Antal 1864. január 12-én született görögkatolikus papi családban (apja: Hodinka Román 1836–1913), a Zemplén vármegyei Ladomér községben. Az ungvári Királyi Katolikus Gimnáziumban 1882-ben érettségizett, utána Ungváron és Budapesten folytatta teológiai tanulmányait.
1888 őszétől az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa, majd Bécsben az Osztrák Történeti Intézetnél ösztöndíjas volt. 1891-ben a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészeti Karán doktorátust szerzett szláv filológiából, magyar történetből és oklevéltanból, majd 1896-ban teológiai diplomát. 1892–1906 között Bécsben levéltáros, könyvtáros volt.
1891–92-ben, Thallóczy Lajos történész beosztottjaként a bécsi közös osztrák-magyar Pénzügyminisztérium levéltárában dolgozott, majd az 1892–1906 közötti időszakban Ferenc József császári és királyi hitbizományi magánkönyvtárának egyetlen magyarországi könyvtárosa volt. 1905-ben a Budapesti Tudományegyetem bölcsészkarán magántanári képesítést nyert a magyar és szláv történeti érintkezések tárgyköréből. 1906-tól a Pozsonyi Jogakadémia, 1916-tól pedig ugyanott, az Erzsébet Tudományegyetem professzora volt.
1920-ban, egyetemével együtt, elhagyta Pozsonyt és átmenetileg Budapesten, majd 1923-tól Pécsett dolgozott, ahol az 1926/27-es tanévben a Bölcsészkar dékánja, az 1932–33-as tanévben, az ott újraélesztett Erzsébet Tudományegyetem rektorává választották.
1934-ben Budapestre költözött nyugdíjasként, itt folytatta tudományos munkáját. 1941–43-ban tudományos akadémiai funkciót is betöltő Kárpátaljai Tudományos Társaság első elnöke lett. A Magyar Tudományos Akadémia 1910-ben levelező, 1933-ban rendes tagjává választotta.
1946. július 15-én hunyt el Budapesten.
Művei
Tudományos munkássága három nagyobb témakörre osztható:
- a szláv-magyar kapcsolatok története
- Pécs város története
- a kárpátaljai ruszinok egyházi és világi története
- A rutének
- Cseh források
- A szerb fejedelemség viszonya Magyarországhoz (Bp., 1889)
- A szerb történet forrásai és az első kora (1891)
- Szláv források (1898)
- Tanulmányok a bosnyák-djakovári püspökség történetéből (1898)
- A horváth véghelyek oklevéltára, 1490-1527 (Thallóczy Lajossal, 1903)
- A munkácsi görög-katholikus püspökség története (Bp. 1909)
- Egyházunk küzdelme a bosznia bogomil eretnekekkel (191?)
- A munkácsi görög-katholikus püspökség története (Bp. 1909)
- A Munkácsi gör. szert. püspökség okmánytára (1911–)
- A tokaji görög kereskedőtársulat kiváltságának az ügye 1725-1772 (1912)
- Kálmán királyunk 1099-iki perenysli csatája (1914)
- "Gens fidelissima". Ungvár, 1915. Online
- Az orosz évkönyvek magyar vonatkozásai (1916)
- A római levéltárak és könyvtárak ismertetése (1917–)
- Adalékok az ungvári vár és tartománya és Ungvár város történetéhez (1917)
- A kárpátaljai rutének lakóhelye, gazdaságuk és multjuk (Bp.1923)
- A muszka könyvárusok hazánkban (gróf Klobelsberg-Emlékkönyv)
- A magyarországi rutén letelepülések története (megbízás az MTA II. oszt. által hirdetett nyílt pályázaton)
- Négy egykorú jelentés az 1704-i pécsi rácz dúlásról (1932)
- A töröktől visszafoglalt Pécs első fele (1934)
- Ami a karlócai békekötésből kimaradt és következményei (Pécs 1935)
- II. Rákóczi Ferenc fejedelem és a "gens fidelissima" (1937)
- Szent István emlékezete és királyságának eszméje a szlávoknál (Bp. 1938)
- Adalékok Pécs város történetéhez 1686–1701-ig (1943)
- Ruszin-magyar igetár (1945)
- Cseh források; sajtó alá rend. Heé Veronika, előszó Udvari István; BGYTF, Nyíregyháza, 1994 (A Vasvári Pál Társaság füzetei)
- Adalékok az ungvári vár és tartománya, és Ungvár város történetéhez; Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Ungvár, 1999 (Clio)
Források
- Ruszin Világ, 2008. január
- Bonkáló Sándor: A rutének (Bp. 1940)
- "75 éve hunyt el, Hodinka Antal, az Erzsébet Tudományegyetem rektora, a szláv népek történetének kutatója" (magyar nyelven). Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára. 2021. július 14. Hozzáférés: 2022. március 8.
További információk
- Hodinka Antal Intézet
- Hodinka Antal Emlékkönyv [halott link]
- Hodinka Antal művei az OpenLibrary-ben
- A Szeklencei Szegényember üzenete
- Udvari István: Hodinka Antal (1864–1946) munkássága; Görög Katolikus Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza, 1991
- Hodinka Antal válogatott kéziratai; vál., szerk., bev. Udvari István, sajtó alá rend. János István, Udvari István, Újj Anna; Vasvári Pál Társaság, Nyíregyháza, 1992 (A Vasvári Pál Társaság füzetei)
- Dolgozatok Hodinka Antal tiszteletére; szerk. Udvari István; BGYTF, Nyíregyháza, 1993 (Studia Ukrainica et Rusinica Nyíregyháziensia)
- Soós Kálmán: Perlekedő évszázadok. Históriai mozaikok vidékünk múltjából; Intermix, Ungvár–Bp., 1995 (Kárpátaljai magyar könyvek)
- Hodinka Antal emlékkönyv. Tanulmányok Hodinka Antal tiszteletére; szerk. Udvari István; BGYTF–Szent Athanaz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza, 1993
- Hodinka Antal emlékére. Az akadémikus 150. születésnapja alkalmából, 1864–1946; szerk. Lyavinecz Mariann; Hodinka Antal Országos Ruszin Értelmiségi Egyesület–Budapest. VI. Kerület. Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat–Budapest. XI. Kerület. Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat, Bp., 2013
Jegyzetek
- ↑ "library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_bn_25_07_1999_3_2/?pg=126&layout=s".
- 1 2 3 4 5 Pécs lexikon I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 305. o. ISBN 978-963-06-7919-0