Eszközhatározó eset

Egyes agglutináló és egyes flektáló nyelvek nyelvtanában az eszközhatározó eset (latinul instrumentalis) egyike a nyelvtani eseteknek. Azok a névszók, amelyek ennek az esetnek a morfémáját hordozzák, a legjellegzetesebben olyan élettelent fejeznek ki, amelynek használata segítségével végeznek cselekvést. Mondattani szempontból az ilyen szó főleg eszközhatározót fejez ki, de ez az eset számos egyéb mondattani viszonyt is kifejez, amelyek természete az adott nyelvtől is függ.

A magyar nyelvben is megvan ez az eset, és történeti-összehasonlító nyelvészettel foglalkozó szakemberek megállapították, hogy létezett a feltételezett indoeurópai alapnyelvben is. Meg is maradt egyes mai indoeurópai nyelvekben, mint amilyen a szláv nyelvek többsége. Ezekben úgy elöljárószók nélkül, mint ilyen viszonyszókkal is használják. Egyéb indoeurópai nyelvekben, mint az újlatin nyelvek vagy az angol, elöljárókkal fejezik ki azokat a határozókat, amelyeket az eszközhatározó esettel fejeznek ki az ezzel bíró nyelvek.

A magyar nyelvben

A magyarban, amely agglutináló nyelv, egyetlen ragja van az eszközhatározó esetnek, a -val/-vel. Változatai a magánhangzó-harmónia szabályainak megfelelően használandók. Vannak morfofonológiai változatai is, mivel a rag v-je az őt megelőző mássalhangzóhoz hasonul. Mindegyik névszó felveszi. A maga és az ön kivételével a személyes névmások ilyen esetű alakjai szuppletívak, a rag -vel változata és a birtokos személyjelek kombinációi: én – velem, te – veled stb.

Az eszközhatározó eset elsősorban eszközhatározót és társhatározót fejez ki, de több más típusú határozót is, a többségüket névutó nélkül:

Összehasonlító szerkezetben, ún. „összekapcsolt” fok-mérték határozóban a fokjeles szó előtt álló tag is eszközhatározó esetű: Feri két évvel idősebb Jancsinál, A mi házunk jóval nagyobb a tietekénél.

Vannak névutóval szerkesztett eszközhatározó esetű határozók is:

A mozival szemben van egy kávéház;
Egy évvel ezelőtt kezdtem magyarul tanulni;
Kovácsnéval együtt megyek a Balatonra;
A kérvényével kapcsolatban a következőket kell tudnia;
A botránnyal összefüggésben emlegették a nevét.

A közép-délszláv diarendszerben

A közép-délszláv diarendszer nyelveiben (bosnyák, horvát, montenegrói, szerb), amelyek flektálóak és viszonylag gazdag névszóragozási rendszerük van, az eszközhatározó esetet több rag fejezi ki ragozási osztály, szófaj, nem és szám szerint. Vannak morfofonológiai változatai is, amelyeket az őket megelőző beszédhang okoz. A legtöbb névszó az alábbi ragokkal rendelkezik:

A személyes névmások töve eszközhatározó esetben többé-kevésbé különbözik az alanyesetű alakjuktól: ja ’én’ – sa mnom ’velem’, ti ’te’ – s tobom ’veled’ stb.

Ezekben a nyelvekben is az eszközhatározó eset főleg az eszközhatározó és a társhatározó esete, de több más határozóé is:

On ide napred a ja za njim ’Ő előre megy, én meg utána’;
Stojim pod tušem ’A zuhany alatt állok’;
Nad selom su se crnjeli kišni oblaci ’A falu felett esőfelhők feketéllettek’;
Šetao je među drvećem ’A fák között sétált’;

Eszközhatározó esettel kifejezett, a magyar grammatikákban határozóknak megfelelő ún. „közvetett tárgyak” is vannak:

Čime se sada bavite? ’Mivel foglalkozik/foglalkoznak mostanában?’;
Vladao je ogromnim carstvom ’Hatalmas birodalom felett uralkodott’;
Čitava kuća je najednom zamirisala kruhom ’Egyszerre az egész háznak kenyérillata lett’;
Nastavićemo s vežbama ’Gyakorlatokkal fogjuk folytatni’;
Nemojte žaliti za prošlošću ’Ne sirassátok a múltat!’

Az eszközhatározó esettel is kifejezhető az alábbi két mondatrész is:

Jegyzetek

  1. ↑ Bussmann 1998, 574. o.
  2. ↑ Dubois 2002, 251. o.
  3. ↑ Crystal 2008, 248. o.
  4. ↑ Bidu-Vrănceanu 1997, 253. o.
  5. 1 2 Constantinescu-Dobridor 1998, instrumental szócikk.
  6. ↑ Rounds 2001, 124. o.
  7. 1 2 3 4 5 6 7 8 Szende – Kassai 2007, 118–119. o.
  8. ↑ P. Lakatos 2006, 157. o.
  9. ↑ Rounds 2001, 199. o.
  10. ↑ P. Lakatos 2006, 162. o.
  11. ↑ Kálmánné Bors – A. Jászó 2007 által használt terminus (386. o.).
  12. ↑ Szende – Kassai 2007, 168. o.
  13. ↑ Rounds 2001, 203. o.
  14. ↑ Szende – Kassai 2007, 152. o.
  15. ↑ Szende – Kassai 2007, 159. o.
  16. ↑ Szende – Kassai 2007, 167. o.
  17. ↑ Klajn 2005, 51–72. o. (szerb grammatika).
  18. ↑ Mivel ezekben a nyelvekben nincsenek névelők, ezek a példaszavak megfelelhetnek a magyarban, kontextustól függően, névelő nélküli, határozott névelős vagy határozatlan névelős szavaknak, pl. ’doktorok’, ’egy falu’, ’a hal’ stb.
  19. ↑ Klajn 2005, 78. o.
  20. 1 2 3 4 Browne – Alt 2004, 28. o. (a diarendszer grammatikája).
  21. ↑ Változatai az utána következő szó kezdő beszédhangjának a jellegétől függnek.
  22. ↑ Klajn 2005, 71. o.
  23. 1 2 Klajn 2005, 160. o.
  24. ↑ Azon igék helyhatározója, amelyek hely felé történő mozgást fejeznek ki, tárgyesetű.
  25. ↑ A j nélküli a szerb sztenderdben van meg, a j-s a többiben.
  26. ↑ Klajn 2005, 161. o.
  27. ↑ Browne 2004, 25. o.
  28. 1 2 Barić 1997, 279. o. (horvát grammatika).
  29. ↑ Klajn 2005, 137. o.
  30. 1 2 3 4 Klajn 2005, 230. o.
  31. ↑ Barić 1997, 441. o.
  32. ↑ Barić 1997, 404. o.

Források

Kapcsolódó szócikkek