Szacharóz
| Szacharóz | |||
 | |||
 | |||
| |||
| IUPAC-név | β-
d-fruktofuranozil-α- d-glükopiranozid | ||
| Más nevek | szacharóz, szukróz, cukor, répacukor, nádcukor | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 57-50-1 | ||
| PubChem | 5988 | ||
| ChemSpider | 5768 | ||
| EINECS-szám | 200-334-9 | ||
| DrugBank | DB02772 | ||
| KEGG | C00089 | ||
| ChEBI | 17992 | ||
| RTECS szám | WN6500000 | ||
| SMILES | OC1C(OC(CO)C(O)C1O) OC2(CO)OC(CO)C(O)C2O | ||
| InChIKey | CZMRCDWAGMRECN-UGDNZRGBSA-N | ||
| Beilstein | 1435311 | ||
| Gmelin | 97695 | ||
| UNII | C151H8M554 | ||
| ChEMBL | CHEMBL253582 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C12H22O11 | ||
| Moláris tömeg | 342,29648 g/mol | ||
| Megjelenés | fehér, szilárd | ||
| Sűrűség | 1,587 g/cm³, szilárd | ||
| Olvadáspont | 186 °C | ||
| Oldhatóság (vízben) | 211,5 g/100 ml (20 °C) | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás | nincsenek veszélyességi szimbólumok | ||
| Főbb veszélyek | Gyúlékony | ||
| NFPA 704 |  1
1
0
| ||
| R mondatok | (nincs) | ||
| S mondatok | (nincs) | ||
| Lobbanáspont | N/A | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
-sucrose.svg)
| Oldhatóság | |
|---|---|
| Hőmérséklet (°C) | szacharóz/víz g/g |
A szacharóz vagy étkezési cukor (nádcukor, répacukor, juharcukor) egy diszacharid, melyet egy glükóz és egy fruktóz molekularész alkot (C12H22O11). A növények termelik és a heterotróf élőlények fontos tápláléka. Étkezési cukor, kristálycukor néven alapélelmezési cikk, leginkább cukorrépából vagy cukornádból állítják elő éves szinten 168 millió tonna mennyiségben (2011-ben 164 millió, 2017/18-ban előrejelzés szerint 174 millió).
A szacharóz szó Indiából származik, eredeti jelentése sóder, kavics. Arab közvetítéssel került a görög nyelvbe szakcharo (σάκχαρο) vagy zacharo (ζάχαρο) alakban, ahol már cukrot jelent.
Szerkezete, tulajdonságai
| tömegtört | viszkozitás | ||
|---|---|---|---|
| szacharóz | glükóz | fruktóz | |
| % | mPas | ||
| 1 | 1,028 | 1,021 | 1,028 |
| 2 | 1,055 | 1,052 | 1,054 |
| 5 | 1,146 | 1,145 | 1,134 |
| 10 | 1,336 | 1,33 | 1,309 |
| 15 | 1,592 | 1,566 | 1,533 |
| 20 | 1,954 | 1,904 | 1,837 |
| 30 | 3,188 | 2,998 | 2,817 |
| 40 | 6,161 | 5,491 | 5,045 |
| 50 | 15,432 | 11,891 | 10,823 |
| 60 | 58,479 | 37,453 | 32,573 |
| 64 | 120,48 | 58,14 | |
| 68 | 285,71 | 119,048 | |
| 70 | 476,19 | 178,571 | |
Fehér színű, kristályos, édes ízű anyag, amely vízben jól oldódik. A szacharózban α- d-glükopiranóz (piranóz gyűrűs d-glükóz, α-anomer) és β- d-fruktofuranóz (furanóz gyűrűs d-fruktóz, β módosulat) kapcsolódik egymáshoz az anomer hidroxilcsoportokon keresztül. Emiatt sem a glükóz, sem a fruktóz gyűrűje nem képes felnyílni, és nem tud szabad oxocsoport kialakulni. Ezért a szacharóz nem redukáló diszacharid, és nem mutarotál, valamint a további polimerizáció is gátolva van. Ezen tulajdonsága miatt az ezüsttükörpróba és a Fehling-reakció sem játszódik le. Viszont savval főzve hidrolizál és alkotórészeire esik szét, s a keletkező glükóz redukáló hatása már kimutatható.
Inverzió, invertcukor, trimolin
A szacharóz jobbra forgat, optikai forgatóképessége +66,5°. A szacharóznak savval főzés után az optikai forgatóképessége megfordul, balra forgat. Ennek az az oka, hogy a savval főzés hatására a glükóz és a fruktóz közti kötés felbomlik, szabad glükóz és fruktóz 50-50%-os keveréke keletkezik. A kapott keveréket invertcukornak, illetve a cukrászatban trimolinnak nevezzük. Az invertcukorban a fruktóz nagyobb mértékben forgat balra (optikai forgatóképessége −92,4°), mint a glükóz jobbra (optikai forgatóképessége egyensúlyi elegy esetén: +52,7°). Az invertcukor optikai forgatóképessége −39,7°. A szacharóz hidrolízisének neve: invertálás. A hidrolízis során nemcsak az optikai forgatóképesség változik meg, hanem a keletkezett keverék redukáló tulajdonságú lesz, mert a szabaddá vált glükóz laktolgyűrűje már felnyílhat.
Felhasználása
Az élelmiszeripar nagy mennyiségben használja édesítőszerként, tartósítószerként, antioxidánsként, nedvességtartalmat szabályozó anyagként, stabilizátorként és sűrűséget növelő anyagként.
Jegyzetek
- ↑ Szénhidrátok nevezéktana http://www.mdche.u-szeged.hu/~kovacs/szhnev/36_k.htm Archiválva 2007. augusztus 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
- 1 2 3 A szacharóz vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. (JavaScript szükséges) (angolul)
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2012. június 12. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2012. január 12.
- ↑ World 2017/18 sugar production, consumption seen at record: USDA. www.reuters.com (Hozzáférés: 2018. február 13.)
- ↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 129. o. ISBN 963 8334 96 7
- ↑ "The functional properties of sugar (application/pdf objektum)" (PDF). nordicsugar.com. 2012. Hozzáférés: 2012. október 17.
- 1 2 Robert J. Ouellette, J. David Rawn (2015). Principles of Organic Chemistry (1st edition ed.). Elsevier. ISBN 978-0-12-802444-7.
{{cite book}}:|edition=has extra text (súgó) - 1 2 Peter M. Collins (2006). Dictionary of Carbohydrates (2nd edition ed.). Boca Raton: Chapman & Hall/CRC. 886. o. ISBN 978-0-8493-3829-8.
{{cite book}}:|edition=has extra text (súgó)
Források
- Yudkin, J. (1973). Sugar - Chemical, Biological and Nutritional Aspects of Sucrose. The Butterworth Group. ISBN 0-408-70172-2.
{{cite book}}: Unknown parameter|coauthors=ignored (|author=suggested) (súgó)
