Ipoly

Ipoly
Az áradó folyó Ipolyságnál
Az áradó folyó Ipolyságnál
Közigazgatás
Országok Szlovákia,
 Magyarország
Szlovákiai kerületekBesztercebányai és Nyitrai kerület
Magyarországi vármegyékNógrád és Pest vármegye
Földrajzi adatok
Hossz212,43 km
Forrásszint1058 m
VízhozamLetkésnél 25,4 m³/s
Vízgyűjtő terület5108 km²
ForrásVepor-hegység, Szlovákia, Forgácsfalva külterületén
é. sz. 48° 37′ 24″, k. h. 19° 38′ 40″48.623400°N 19.644400°E
TorkolatDuna (Szobnál) → Fekete-tenger
é. sz. 47° 49′ 06″, k. h. 18° 50′ 54″47.818300°N 18.848300°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Ipoly témájú médiaállományokat.
A folyó Ipolyságnál

Az Ipoly (németül: Eipel, szlovákul: Ipeľ) folyó Szlovákiában és Magyarországon, a Duna egyetlen balparti mellékfolyója Magyarországon. Neve valószínűleg ősi, indoeurópai eredetű.

Földrajz

Szlovákiában, a Vepor-hegységben ered, az Ipoly-hegy tövében (1058 m). Eleinte dél felé folyik. Itt létesült a Málnapataki-víztározó. Kálnónál délnyugat felé veszi az irányt, belépve a Nógrádi-medencébe. Magyarországot Ipolytarnócnál éri el. Szécsénykovácsinál nyugati irányba fordul, majd Balassagyarmat és Ipolyság érintése után ismét dél felé, ezen a szakaszon a magyar–szlovák határon (Nógrád vármegye) folyik – kivéve a Tesmag és Tésa közötti szakaszt –, megkerüli a Börzsönyt, majd Szobnál ömlik a Dunába. A folyó jelenlegi hossza 212,43 km (szabályozás előtt 254 km); esése a teljes szakaszon 596 m. Vízjárása rendkívül ingadozó. Átlagos vízhozama Letkésnél 25,4 m³/s.

Mellékvizek

Jelentősebb mellékvizei:

Jobb oldali mellékvizek:

Élővilág

Magyarországon egyedülálló állat- és növényfajok találhatóak a környékén. Ennek köszönhetően mára a térséget nemzeti parkká nyilvánították (→ Duna-Ipoly Nemzeti Park); az 1997-ben létrehozott nemzeti park több mint 2000 ha érintetlen területet mentett meg. A két part menti ország környezetvédőinek kezdeményezésére megalakult 1992-ben Ipolyságon az Ipoly Unió.

Az 1970-es években a szlovákiai területen folyószabályozási láz indult el, ez az Ipoly magyarországi területein is érezhető még ma is. A mára fennmaradt érintetlen területeket a nemzeti park védi. A folyó Magyarország egyik legszeszélyesebb folyója: volt rá példa, hogy szinte teljesen kiszáradt; volt, amikor az idegen szemlélő hajózható folyónak látta.

Adatok

Az Ipoly vízgyűjtő területe

Települések a folyó mentén

(Zárójelben a szlovák név szerepel.)

Történelem

A folyó letkési szakaszán 2009 nyarán egy öt méter hosszú, egyetlen tölgyfából kifaragott bödönhajót találtak. Ez az első hajólelet, ami az Ipolyból került elő. A dendrokronológiai vizsgálat szerint a fát legkorábban 1698-ban vághatták ki. A roncsot kiemelték, és ideiglenesen egy bányatóba süllyesztették konzerválás céljából.

Az Ipoly völgye Tesmagnál

Az trianoni békeszerződés alapján a Magyarország és Csehszlovákia közötti határ megállapításakor a folyót határfolyónak tették meg. 1927 körül keletkezett az az ezzel kapcsolatos legenda, hogy az Ipolyt (a Ronyva patakkal együtt) a csehszlovák fél hajózhatónak állította be, és az így lehetett, az antant tárgyalók megtévesztésével, határfolyó. Ennek nincs alapja; a csehszlovák fél a határvonalat ennél is délebbre kívánta meghatározni.

Közlekedés

Az első világháború előtt 47 közúti hídon lehetett átkelni a folyón. Jelenleg Letkés-Ipolyszalka, Ipolyság-Ipolyság-Homok, Ipolyság-Pereszlény felé, Balassagyarmat-Tótgyarmat, Szécsény (Pösténypuszta) - Pető Rárós–Ráróspuszta és Helemba-Ipolydamásd határátkelőhelyeken vezet át híd a folyó alsó szakaszán. A legdélebbi megmaradt hidat Ipolydamásd és Helemba között 2000-ben a jeges ár vitte el.[forrás?] 2023-ban átadták a Helemba és Ipolydamásd közötti új hidat. Egy másik híd pedig Vámosmikola és Ipolypásztó között épülhet meg Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben. Az Ipoly (a Dunával együtt) kettéválasztja az Ister-Granum Eurorégió magyar és szlovák részeit. Az új hidak megépülésével Pest vármegye és a szlovákiai Nyitrai kerület korábban összetartozó részei újra közös gazdasági régiót alkothatnak. A hidak építésével egyidejűleg tervbe van véve a Tésa és Ipolyvisk közötti közúti kapcsolat helyreállítása is. Ezenkívül van még egy sor vasúti híd is, és természetesen említeni kell a Kalonda és az áradat közötti hidakat.

Jegyzetek

  1. ↑ http://www.ungarndeutsche.de/wp/hu/wp-content/uploads/sites/2/2018/04/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf. {{cite web}}: Missing or empty |title= (súgó)
  2. ↑ Kiss Lajos
  3. ↑ Péter, Pásztor (2020. július 26.). "Fedezze fel az Ipoly forrását és annak környékét". Felvidék.ma. Hozzáférés: 2025. április 29.
  4. ↑ Dr. Tóth János Attila (2010). "A Duna-Ipoly térség elsüllyedt múltja". Cincér - a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Hírlevele. 6 (1): 9–10. {{cite journal}}: |access-date= requires |url= (súgó); Unknown parameter |month= ignored (súgó); Unknown parameter |quotes= ignored (súgó)
  5. ↑ Ablonczy
  6. ↑ "Átadták a második újjáépített Ipoly-hidat" (magyar nyelven). ujszo. 2012. február 24. Hozzáférés: 2012. február 24.[halott link]
  7. ↑ "Átadták az első újjáépített Ipoly-hidat" (magyar nyelven). Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. 2011. október 11. 2011. december 19. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. október 14.
  8. ↑ napi.hu

Források

További információk