Rapp

Rapp (Rapovce)
A templom.
A templom.
Rapp címere
Rapp címere
Rapp zászlaja
Rapp zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásLosonci
Rangközség
Első írásos említés1312
PolgármesterLadislav Sóky
Irányítószám985 31
Körzethívószám047
Forgalmi rendszámLC
Népesség
Teljes népesség915 fő (2025. dec. 31.)
Népsűrűség110 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság174 m
Terület8,87 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 16′ 20″, k. h. 19° 40′ 55″48.272222°N 19.681944°EKoordináták: é. sz. 48° 16′ 20″, k. h. 19° 40′ 55″48.272222°N 19.681944°E
Rapp weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rapp témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Rapp (szlovákul: Rapovce) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Losonci járásban. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.

Fekvése

Losonctól 6 km-re délre, az Ipoly bal partján fekszik.

Története

1312-ben "Kop" alakban említik először. 1327-ben "Roph" néven szerepel írott forrásban. Története során több család birtokolta, utoljára a Coburgok. 1554 és 1593 között a hódoltság része volt, ezalatt csaknem teljesen elnéptelenedett. 1595-ben kezdték újratelepíteni. 1828-ban 57 házában 496 lakos élt. Szénbányáját a 19. század második felében nyitották meg. Lakói mezőgazdasággal, bányászattal foglalkoztak. Később a bányát bezárták.

Vályi András szerint "RAP. Rapovecz. Tót falu Nógrád Vármegyében, földes Ura Batta, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Ipoly vizéhez közel, Losontzhoz 3/4 mértföldnyire, határja közép termékenységű, vagyonnyai is középszerűek lévén, második osztálybéli."

Fényes Elek szerint "Rap, magyar falu, Nógrád vmegyében, az Ipoly mellett: 574 kath., 17 evang. lak. Van kath. paroch. temploma, csinos urasági kastélya, gyönyörű angol kertje, elég és jó földje, de különösen sok, és kövér rétje, vizimalma. Renyik nevezetü hegyén közel a tetőhöz egy elhagyatott kőbányában több kővé vált tengeri csigák, sőt egy halforma állat feje is találtatott. F. u. hg Coburg. Ut. p. Losoncz."

A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Losonci járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része.

Népessége

Népességi statisztikák (10 év)
Év:1995.2005.2015.2025.
Lakosság868985946915
Különbség +13,47 % -3,95 % -3,27 %
Népességi statisztikák
Év2024.2025.
Lakosság921915
Eltérés-0,65 %

1910-ben 617, többségben magyar anyanyelvű lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel.

1991-ben még a magyarok voltak többségben.

2001-ben 932 lakosából 414 magyar és 433 szlovák volt.

2011-ben 979 lakosából 286 magyar, 260 cigány és 387 szlovák volt.

2021-ben 930 lakosából 281 (+21) magyar, 5 (+20) cigány, 584 (+25) szlovák, 7 egyéb és 53 ismeretlen nemzetiségű volt.

Neves személyek

Nevezetességei

Jegyzetek

  1. ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
  4. 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.
  5. ↑ ma7.sk

Külső hivatkozások