Alsótold

Alsótold
Utcarészlet a falu kápolnájával
Utcarészlet a falu kápolnájával
Alsótold címere
Alsótold címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeNógrád
JárásPásztói
Jogállásközség
PolgármesterPetorné Noskó Éva (független)
Irányítószám3069
Körzethívószám32
Népesség
Teljes népesség219 fő (2026. jan. 1.)
Népsűrűség29,26 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság241 m
Terület7,86 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 57′ 17″, k. h. 19° 35′ 49″47.954700°N 19.596930°EKoordináták: é. sz. 47° 57′ 17″, k. h. 19° 35′ 49″47.954700°N 19.596930°E
Alsótold (Nógrád megye)
Alsótold
Alsótold
Pozíció Nógrád megye térképén
Alsótold weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsótold témájú médiaállományokat.

Alsótold (szlovákul: Dolný Told) község Nógrád megyében, a Pásztói járásban. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.

Fekvése

A Cserhát dombság szívében, Pásztótól 12 km-re nyugatra fekszik, a 2122-es és a 2123-as utak találkozásánál. A szomszédos települések: Felsőtold 2 km-re északra és Cserhátszentiván 3 km-re délnyugatra.

Alsótoldot naponta több menetrendszerű autóbuszjárat köti össze a környező községekkel és városokkal. Vasútállomása nincs.

Története

Az első fennmaradt oklevél, amely a település nevét említi, 1265-ből való, s ezt az időpontot tekintik a falu keletkezési idejének. Az oklevél tanúsága szerint egykor a Toldi család birtokolta. Egy 1470-ben kelt írás is ezt igazolja. Mondák szerint a faluból származik a 14. századi legendás vitéz, Toldi Miklós.

A falu a török időkben elpusztult, elnéptelenedett, később azonban újra benépesült.

1770-ben, az úrbéri rendezés alkalmával Marsovszky László, Gyürky Gáspár, Ettre Gábor özvegye, Latzkó György, Párnitczky András, Marsovszky Ferencz és az Ebeczkyek voltak a helység birtokosai, 1826-ban Marsovszky János és Veres Ferenc, később, 1848-ig Veres József, Szontagh Pál, Viktor és József.

A 20. század elején Nógrád vármegye Sziráki járásához tartozott.

Az 1900-as évek elején Mészáros Dezső, Horváthy Géza és Gonda Sándor birtoka volt. A községben levő három úri lak közül Mészáros Dezsőé 1730-ban, Horváthy Gézáé 1820-ban, Gonda Sándoré 1815-ben épült.

1910-ben 300 magyar lakosa volt, ebből 270 római katolikus, 20 evangélikus és 5 izraelita.

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 2%-a cigány, 1%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Klátyik András (független)
  • 1994–1998: Klátyik András (független)
  • 1998–2002: Klátyik András (független)
  • 2002–2006: Klátyik András (független)
  • 2006–2010: Klátyik András (független)
  • 2010–2014: Klátyik András (független)
  • 2015–2019: Sándor Szandra Éva (független)
  • 2019–2024: Sándor Szandra Éva (független)
  • 2024– : Petorné Noskó Éva (független)

A településen a 2014. október 12-én megtartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, szavazategyenlőség miatt. Az urnákhoz aznap 182 fő járult a 235 szavazásra jogosult lakos közül, ők mindannyian érvényesen szavaztak és épp fele-fele arányban voksoltak a függetlenként induló addigi polgármesterre és egyetlen kihívójára, a szintén független Sándor Szandra Évára. Az emiatt szükségessé vált időközi választást 2015. február 8-án tartották meg, lényegesen magasabb fokú választói aktivitás mellett, ami pedig a kihívónak kedvezett jobban.

Népesség

A település népességének alakulása:

A népesség alakulása 1980 és 2026 között:
Lakosok száma
229
277
230
232
220
235
219
231
222
219
1980199020112013201420212022202320252026
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,3%-a magyarnak, 3% románnak, 1,3% szlováknak mondta magát (0,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,6%, református 1,3%, evangélikus 6,5%, felekezeten kívüli 10,9% (7% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 94,5%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% ukránnak, 0,5% szlováknak, 0,5% cigánynak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 47,9% volt római katolikus, 8,7% református, 8,2% evangélikus, 0,5% ortodox, 10,5% felekezeten kívüli (24,2% nem válaszolt).

Nevezetességei

Jegyzetek

  1. 1 2 "Alsótold települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. augusztus 15.
  2. ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2026. október 7. Hozzáférés: 2026. október 7.
  3. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. ↑ "Alsótold települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
  5. ↑ "Alsótold települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. november 29.
  6. ↑ "Alsótold települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. február 24.
  7. ↑ "Alsótold települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. február 24.
  8. ↑ "Alsótold települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. február 24.
  9. ↑ "Alsótold települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. december 25.
  10. 1 2 "Alsótold települési időközi választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2015. február 9. Hozzáférés: 2020. június 16.
  11. ↑ "Alsótold települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. július 23.
  12. ↑ "Alsótold települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. február 24.
  13. ↑ Alsótold Helységnévtár
  14. ↑ Alsótold Helységnévtár

Források

További információk