| Alsótold | |||
| Utcarészlet a falu kápolnájával | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Nógrád | ||
| Járás | Pásztói | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Petorné Noskó Éva (független) | ||
| Irányítószám | 3069 | ||
| Körzethívószám | 32 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 219 fő (2026. jan. 1.) | ||
| Népsűrűség | 29,26 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 241 m | ||
| Terület | 7,86 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Alsótold weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsótold témájú médiaállományokat. | |||
Alsótold (szlovákul: Dolný Told) község Nógrád megyében, a Pásztói járásban. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.
A Cserhát dombság szívében, Pásztótól 12 km-re nyugatra fekszik, a 2122-es és a 2123-as utak találkozásánál. A szomszédos települések: Felsőtold 2 km-re északra és Cserhátszentiván 3 km-re délnyugatra.
Alsótoldot naponta több menetrendszerű autóbuszjárat köti össze a környező községekkel és városokkal. Vasútállomása nincs.
Az első fennmaradt oklevél, amely a település nevét említi, 1265-ből való, s ezt az időpontot tekintik a falu keletkezési idejének. Az oklevél tanúsága szerint egykor a Toldi család birtokolta. Egy 1470-ben kelt írás is ezt igazolja. Mondák szerint a faluból származik a 14. századi legendás vitéz, Toldi Miklós.
A falu a török időkben elpusztult, elnéptelenedett, később azonban újra benépesült.
1770-ben, az úrbéri rendezés alkalmával Marsovszky László, Gyürky Gáspár, Ettre Gábor özvegye, Latzkó György, Párnitczky András, Marsovszky Ferencz és az Ebeczkyek voltak a helység birtokosai, 1826-ban Marsovszky János és Veres Ferenc, később, 1848-ig Veres József, Szontagh Pál, Viktor és József.
A 20. század elején Nógrád vármegye Sziráki járásához tartozott.
Az 1900-as évek elején Mészáros Dezső, Horváthy Géza és Gonda Sándor birtoka volt. A községben levő három úri lak közül Mészáros Dezsőé 1730-ban, Horváthy Gézáé 1820-ban, Gonda Sándoré 1815-ben épült.
1910-ben 300 magyar lakosa volt, ebből 270 római katolikus, 20 evangélikus és 5 izraelita.
2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 2%-a cigány, 1%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.
A településen a 2014. október 12-én megtartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, szavazategyenlőség miatt. Az urnákhoz aznap 182 fő járult a 235 szavazásra jogosult lakos közül, ők mindannyian érvényesen szavaztak és épp fele-fele arányban voksoltak a függetlenként induló addigi polgármesterre és egyetlen kihívójára, a szintén független Sándor Szandra Évára. Az emiatt szükségessé vált időközi választást 2015. február 8-án tartották meg, lényegesen magasabb fokú választói aktivitás mellett, ami pedig a kihívónak kedvezett jobban.
A település népességének alakulása:
| Lakosok száma | 229 | 277 | 230 | 232 | 220 | 235 | 219 | 231 | 222 | 219 |
| 1980 | 1990 | 2011 | 2013 | 2014 | 2021 | 2022 | 2023 | 2025 | 2026 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,3%-a magyarnak, 3% románnak, 1,3% szlováknak mondta magát (0,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,6%, református 1,3%, evangélikus 6,5%, felekezeten kívüli 10,9% (7% nem nyilatkozott).
2022-ben a lakosság 94,5%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% ukránnak, 0,5% szlováknak, 0,5% cigánynak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 47,9% volt római katolikus, 8,7% református, 8,2% evangélikus, 0,5% ortodox, 10,5% felekezeten kívüli (24,2% nem válaszolt).