Ecseg

Ecseg
Római katolikus templom
Ecseg címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Megye	Nógrád
Járás	Pásztói
Jogállás	község
Polgármester	Szerémyné Baráth Éva (független)
Irányítószám	3053
Körzethívószám	32
Népesség
Teljes népesség	1134 fő (2026. jan. 1.)
Népsűrűség	48,88 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	24,1 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 53′ 49″, k. h. 19° 36′ 15″47.897080555556, 19.60411944444447.897081°N 19.604119°EKoordináták: é. sz. 47° 53′ 49″, k. h. 19° 36′ 15″47.897080555556, 19.60411944444447.897081°N 19.604119°E
Ecseg Pozíció Nógrád megye térképén
Ecseg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ecseg témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Ecseg község Nógrád megyében, a Pásztói járásban. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.

Fekvése

Pásztótól nyugatra, a Cserhát déli lábánál található, a Szuha-patak és a Kozárdi-patak összefolyásánál.

A közvetlenül határos települések: észak felől Alsótold, északkelet felől Kozárd, kelet felől Pásztó, dél felől Csécse, nyugat felől Buják, északnyugat felől pedig Cserhátszentiván.

Története

A község határában a Kr. e. 4. évezredből származó leletek is előkerültek. Ecseg első írásos említése 1238-ból származik: IV. Béla egyik okiratában megerősítette itteni birtokában a Szent János lovagrendet. A település határában állt egykor a tatárjárás után emelt Ilonavár. Az erődítmény már a 15. században elpusztult. A község 1460 és 1481 között Hollókő várának tartozéka volt, a középkortól egyházas hely, 1656-ban Nógrád vármegye püspöki helynöke volt az itteni plébános. Ecsegnek valaha igen jó bora termett: a középkorban a királyok adófizető eszközként is elfogadták.

A község római katolikus temploma középkori eredetű, tornya a 15. században épült. A mai barokk templom építése 1780-ban kezdődött, míg felszentelése 1792-ben történt. A magasépítésű, egyhajós, előreugró középtornyos, keletelt templom tornya gótikus, 15. századi, 1780 és 1792 között épült hajója és szentélye barokk stílusú. A templom középkori eredetét vakolatlan, terméskő falazata is jól szemlélteti. A templom régi harangja a 15. század második felében készülhetett, 1908-ban a Magyar Nemzeti Múzeumba került.

A 16–18. században a falu legjelentősebb nagybirtokosai a Forgáchok voltak, akik egy kastélyt is építettek. A török idők után a fellendülő állattenyésztés és földművelés mellett kiemelkedett a szőlő- és bortermelés, valamint a vízimolnárság, amelyek a 19. században nagy fejlődésnek indultak.

A 20. század első felében a legnagyobb falusi birtokos az Osztroluczky család volt. Az úgynevezett Horváth-kúriát vették birtokukba, amely ma az általános iskola felső tagozatának ad helyet. A század első felében orvosi rendelő, gyógyszertár, kultúrotthon és iskola épült a faluban.

Közélete

Népesség

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 94%-a magyar, 5%-a cigány és 1%-a egyéb (főleg román) nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,2%-a magyarnak, 15% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (15,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 57,1%, református 0,5%, evangélikus 0,9%, felekezeten kívüli 9,1% (25% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 91%-a vallotta magát magyarnak, 14,4% cigánynak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% horvátnak, görögnek, bolgárnak és románnak, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 29,3% volt római katolikus, 1% református, 0,4% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 4,8% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 5,6% felekezeten kívüli (58,1% nem válaszolt).

Nevezetességei

• Barokk templom (1792), 15. századi gótikus toronnyal
• A középkori Ilonavár alapfalai.
• Mária kegyhely az ecsegi-csécsei út mentén, a Szuha-patak partján
• Kápolna-forrás (gyógyhatású vízzel)
• Boros úti pincesor
• Helytörténeti és néprajzi gyűjtemény, neolit kori kagylóékszer lelettel
• Egy 15. századi gótikus áldozókehely és egy 17. századi kódex az ecsegi betlehemessel (amelyet Vácott őriznek)

Jegyzetek

További információk

• Ecseg község honlapja
• A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települései