Cered

Cered
A római katolikus templom
A római katolikus templom
Cered címere
Cered címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeNógrád
JárásSalgótarjáni
Jogállásközség
PolgármesterPetrovics Ferenc (független)
Irányítószám3123
Körzethívószám32
Népesség
Teljes népesség915 fő (2026. jan. 1.)
Népsűrűség28,33 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület38,58 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 08′ 44″, k. h. 19° 57′ 56″48.145450°N 19.965689°EKoordináták: é. sz. 48° 08′ 44″, k. h. 19° 57′ 56″48.145450°N 19.965689°E
Cered (Nógrád megye)
Cered
Cered
Pozíció Nógrád megye térképén
Cered weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Cered témájú médiaállományokat.

Cered község Nógrád megyében, a Salgótarjáni járásban.

Fekvése

A vármegye északkeleti részén, közvetlenül a szlovák határ mellett, a Felső-Tarnai-dombságban, a Tarna forrásvidékén fekszik (a kis folyó tőle nyugatra ered, a Medves-fennsík lábánál), a vármegyeszékhely Salgótarjántól mintegy 20 kilométerre északkeletre. A történelmi Medvesalja régió és a Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark része. Határátkelő Szlovákia felé. Közigazgatási határa több mint 15 kilométer hosszúságban egybeesik az államhatárral.

A határ magyar oldalán csak négy települési szomszédja van: kelet felől Zabarral (7,5 km), délkelet felől Szilaspogonnyal (6 km), délnyugat felől Bárnával, nyugat felől pedig a Salgótarjánhoz tartozó Rónabányával (9 km) határos; a legközelebbi magyarországi város a megyeszékhely Salgótarján.

A határ túloldalán a legközelebbi szomszédos település Tajti (Tachty), de határos Medveshidegkúttal (Studená), Egyházasbásttal (Nová Bašta) és Gömörpéterfalával (Petrovce) is. A környező magaslatokról tiszta időben láthatók a Mátra, a Bükk-vidék és a Tátra csúcsai is.

Cered településrészei: Alsóutaspuszta, Felsőutaspuszta, Füzespuszta, Hármaskútpuszta, Takácsházapuszta, Tótújfalupuszta.

Megközelítése

Csak közúton érhető el, Salgótarján vagy Zabar felől a 2304-es úton, Szilaspogony felől pedig a 23 111-es számú mellékúton. A határátkelőhöz a faluból a 23 119-es számú mellékút vezet.

Története

Cered már a 15. század elején jelentékeny helység volt. Nevét fennmaradt oklevél 1405-ben említette először, Chereg alakban írva.

1427-ben 23 portáját írták össze; ekkor Szécsényi László volt a birtokosa.

1461-ig Gömör vármegyéhez tartozott mint Somoskő várának tartozéka.

Szécsényi László halála után Guthi Országh Mihályra és a Lossonczy családra szállt.

A 16. század elején Kun György is birtokos volt a településen, de örökös nélküli halála után, 1533-ban I. János király az ő birtokait Werbőczy Istvánnak adományozta.

1548-ban Nagy Tamás és Ragyolczi Ferenc, 1598-ban pedig Berényi Ferenc volt a helység földesura.

1716-ban 16, 1720-ban 18 háztartást írtak benne össze. A 18. század közepén egyik része a Fáy családé volt, a másik pedig Somoskőhöz tartozott, majd a 18. század második felében a báró Péterffy család birtokába került. A Péterffy család utolsó sarjának, báró Péterffy Jánosnak örökös nélküli halálával I. Ferenc király a család itteni birtokait gróf Keglevich Károlynak adományozta, akit 1808 május 16-án ünnepélyesen be is iktattak a birtokba. (A beiktatást Mocsáry Antal, Nógrád vármegye táblabírája végezte.)

Az 1770. évi úrbéri rendezés idején a báró Péterffy családon kívül gróf Teleki László, Kubinyi Gáspár, Ráday Gedeon és Szilassy György voltak a település birtokosai, 1826-ban pedig a gróf Keglevich családon kívül a gróf Thoroczkayak. Később, 1891-ig a báró Radvánszkyak, az 1900-as évek elején pedig Humayer Béla és Pauncz József volt legnagyobb birtokosa. A községben levő úrilakot báró Radvánszky Géza építtette.

1903-ban egy nagy tűzvészben az egész falu leégett.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Tajti Tibor (független)
  • 1994–1998: Tajti Tibor (független)
  • 1998–2002: Czene Árpád (független)
  • 2002–2006: Czene Árpád (független)
  • 2006–2010: Czene Árpád (MSZP)
  • 2010–2014: Czene Árpád (független)
  • 2014–2019: Dániel László (független)
  • 2019–2024: Tajti László (Fidesz-KDNP)
  • 2024– : Petrovics Ferenc (független)

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2026 között:
Lakosok száma
1122
1110
1105
1051
983
988
985
942
915
201320142015202120222023202420252026
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 94%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,5%-a magyarnak, 6,6% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (17,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66,3%, református 1,8%, felekezeten kívüli 6,9% (24% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 92,4%-a vallotta magát magyarnak, 14,9% cigánynak, 0,4% szlováknak, 0,4% németnek, 0,1-0,1% bolgárnak és ruszinnak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 59,7% volt római katolikus, 1,2% görögkatolikus, 1,1% református, 0,10% izraelita, 0,1% ortodox, 1,2% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 11,7% felekezeten kívüli (23,9% nem válaszolt).

Nevezetességei

Cered látképe nyugat felől

Látnivalók

  • A Mindenszentek római katolikus templom 1731-ben épült barokk stílusban; 1884-ben felújították.
  • A zsindelytetős fa harangláb a 18. századból való.
  • A Radvánszky-Humayer-kúria 1891 előtt épült; ma faluház. A kúria körül elterülő park gesztenye- és platánfái az épülettel egyidősek lehetnek.
  • Négy gáttal megépített, közel 900 m hosszú horgásztó-rendszer.
  • A Medves-hegység hegyei változatos geológiai képződményekkel, ritka növény- és állatvilággal. Részben természetvédelmi terület.

Rendezvények

Ismert emberek

Galéria

Jegyzetek

  1. 1 2 "Cered települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. augusztus 16.
  2. ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2026. október 7. Hozzáférés: 2026. október 7.
  3. ↑ "Cered települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
  4. ↑ "Cered települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 3.
  5. ↑ "Cered települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 7.
  6. ↑ "Cered települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 7.
  7. ↑ "Cered települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 7.
  8. ↑ "Cered települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. december 25.
  9. ↑ "Cered települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2016. július 29.
  10. ↑ "Cered települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. július 26.
  11. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  12. ↑ Cered Helységnévtár
  13. ↑ Cered Helységnévtár

További információk