Szilaspogony

Szilaspogony
Római katolikus kápolna
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Megye	Nógrád
Járás	Salgótarjáni
Jogállás	község
Polgármester	Bódi Józsefné (Fidesz-KDNP)
Irányítószám	3125
Körzethívószám	32
Népesség
Teljes népesség	315 fő (2026. jan. 1.)
Népsűrűség	20,49 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	14,4 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 06′ 57″, k. h. 20° 01′ 06″48.115961111111, 20.0183548.115961°N 20.018350°EKoordináták: é. sz. 48° 06′ 57″, k. h. 20° 01′ 06″48.115961111111, 20.0183548.115961°N 20.018350°E
Szilaspogony Pozíció Nógrád megye térképén
Szilaspogony weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szilaspogony témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Szilaspogony község Nógrád megyében, a Salgótarjáni járásban.

Fekvése

Szilaspogony Nógrád megye északkeleti részén, Heves megye határán található, közel Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megye határához, illetve az országhatárhoz is. Közvetlenül határos a Heves megyei Istenmezeje-Szederkénypuszta területével, de Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legközelebbi település (Domaháza), valamint a Felvidék legközelebbi települései (Tajti, Medveshidegkút, Egyházasbást és Vecseklő) is csak néhány kilométernyi távolságra vannak. Cereddel, Zabarral és Istenmezejével mellékutak kötik össze. Legfontosabb megközelítési útvonala a Pétervására és Zabar közötti 2305-ös mellékút, amelyről egy ötszámjegyű útra (23 111) letérve érhető el a falu lakott területe.

Döntően a Szilas- és az Ortvány-patak határozza meg a település fekvését. Pár kilométerre a falutól található magasabb hegycsúcs a „Kiskő”, és egy kicsit távolabb - Bárnához közelebb - fekszik a „Nagykő”. Szilaspogony a Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.

Története

A települést 1405-ben már említi oklevél Pogon alakban írva.

1715-ben 5 és 1720-ban 4 magyar háztartást írtak benne össze. 1770-ben, az úrbéri rendezés alkalmával, Fáy Abrahám volt a földesura.

A 19. század elején, a báró Kemény család birtoka volt. E családból báró Kemény Gábor 1891-ig volt itt birtokos. Az 1900-as évek elején Cziner Miksa dr.-nak volt itt nagyobb birtoka.

A 20. század elején Nógrád vármegye Salgótarjáni járásához tartozott.

A községhez tartozott: Hidalja-puszta és Kiskőalja-tanya is.

A falu neve 1954-ig Pogony volt, ekkor kapta az előtagot a helység határában csörgedező és a Tarnába futó Szilas-patakról. A patak viszont a medret kísérő szilfákról kapta a nevét.

Közélete

Népesség

A település népességének változása:

1910-ben 737 lakosából 708 magyar, 29 szlovák volt. Ebből 703 római katolikus, 24 evangélikus volt.

2001-ben a település lakosságának 78%-a magyar, 22%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99,3%-a magyarnak, 35,3% cigánynak mondta magát (0,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 80,3%, református 2%, felekezeten kívüli 8,3% (9,3% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 92,4%-a vallotta magát magyarnak, 27,1% cigánynak, 0,3-0,3% ukránnak, szlováknak, szerbnek és németnek, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 43,5% volt római katolikus, 0,6% református, 0,3% evangélikus, 0,6% egyéb keresztény, 25,2% felekezeten kívüli (29,7% nem válaszolt).

Nevezetességek

• Római katolikus temploma egy régi romos templom helyén épült, klasszicista stílusban.