Zabar

Nem tévesztendő össze a következővel: Zalaszabar (amely település egyik régebbi elnevezése szintén Zabar volt).

Zabar
Római katolikus templom
Zabar címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Megye	Nógrád
Járás	Salgótarjáni
Jogállás	község
Polgármester	Ferencz Nándor Lajos (Fidesz-KDNP)
Irányítószám	3124
Körzethívószám	32
Népesség
Teljes népesség	452 fő (2026. jan. 1.)
Népsűrűség	23,17 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	267 m
Terület	18,17 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 08′ 20″, k. h. 20° 03′ 00″48.139, 20.0548.139000°N 20.050000°EKoordináták: é. sz. 48° 08′ 20″, k. h. 20° 03′ 00″48.139, 20.0548.139000°N 20.050000°E
Zabar Pozíció Nógrád megye térképén
Zabar weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zabar témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Zabar község az észak-magyarországi régióban, Nógrád vármegye salgótarjáni járásában.

Településrészei: Külső- és Belső-Zabar, Bárkányitanya, Hegyesbükkpuszta, Kútágapuszta, Malomútpuszta, Szőlőalja.

Fekvése

Az aprófalu Nógrád vármegye északkeleti határán, a Medves-fennsík és a Felső-Tarnai-dombság találkozásánál, a Tarna folyó (itt még patak) völgyében helyezkedik el, közel a szlovák határhoz, Salgótarjántól közúton 30, Ózdtól pedig 24,5 km-re, a 2304-es, a 2305-ös és a 2306-os utak találkozásánál (a határa szélét délen érinti még a Szilaspogonyra vezető 23 111-es út is). Szomszédos települések: Cered (7,5 km), Istenmezeje (8 km), Domaháza (8 km). Nógrád vármegye legkeletibb pontja. A község természeti környezete, klímája jó lehetőséget nyújt erdei kirándulásokra, gombagyűjtésre. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.

Éghajlata

Zabar és környéke Magyarország egyik leghidegebb téli középhőmérsékletű területe. 2020. októberi adatok szerint az év 365 napjából 55-nél Zabar tartja a napi minimumhőmérsékleti rekordot. A település két részből áll: Külső- és Belső-Zabar; a hidegrekordok az utóbbira jellemzők, mivel dombok között, völgyben fekszik, míg Külső-Zabar nyíltabb területen helyezkedik el.

Mezőgazdaság

Környéke, miként az egész Medves-vidék, a legutóbbi időkig híres volt extenzív állattartásáról.

Története

Neve szláv eredetű, jelentése: „fenyves mögötti hely” (za-: valami mögött, valamin túl; bor: fenyő, fenyves erdő). Régészeti leletek szerint a település környéke már a bronzkorban lakott volt. A falut 1332-ben említik először: pápai tizedszedők dézsmajegyzékében szerepel, templomos helyként, Sobur névalakban. Okleveleinkben az első adata 1359-ből való, ekkor már Zabar néven mint a Zabary és Bebek család birtoka. A 16. század végére a török hódoltság alatt elnéptelenedett a falu, de 1692-ben ismét jegyzik. Az új települést a réginél beljebb, az erdőben építették fel, ez lett a későbbi Magyarzabar (ma: Belső-Zabar), megkülönböztetésül Tótzabartól (Külső-Zabar), amelyet a 18–19. század fordulóján szlovák telepesek alapítottak. A régebbi falurészt Fényes Elek 1851-ben Német-Zabar néven lajstromozza, de a korabeli térképeken ilyen elnevezés nem szerepel. 1890-tól már újra összevont néven említik.

Trianon előtt Gömör–Kishont vármegye legdélibb zárványtelepülése volt, négy vármegye: Nógrád, Heves, Gömör és Borsod határainak összeszögellésében. Trianon után – mivel az új járás- és megyeszékhelyet, Putnokot innen alig lehetett megközelíteni – a falut Nógrád vármegyéhez csatolták (az átcsatolást az 1928. évi közigazgatási törvény véglegesítette). Periferiális helyzete, kulturális, néprajzi és földrajzi elszigeteltsége, nehéz megközelíthetősége miatt azonban a településnek Nógrádhoz éppúgy nincs igazi kötődése, mint ahogy Gömörhöz sem volt, Borsodról vagy Hevesről nem is beszélve.

Az 1950-es évekig a Csehszlovákiába való átjárást vámházas határátkelőhely biztosította.

A településen 2004 óta Teleház működik, alapszintű szolgáltatásokkal.

Közélete

Népessége

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,2%-a magyarnak, 13,9% cigánynak, 0,4% németnek mondta magát (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb 100%-nál). Vallási megoszlás: római katolikus 72,7%, református 0,8%, felekezeten kívüli 15,3% (11% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 81,5%-a vallotta magát magyarnak, 13,9% cigánynak, 1,1% németnek, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (17,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 57,5% volt római katolikus, 0,2% református, 0,2% evangélikus, 0,9% egyéb keresztény, 0,2% egyéb katolikus, 14,5% felekezeten kívüli (26,4% nem válaszolt).

Látnivalók

• a Magyarok Nagyasszonyának szentelt, műemlék jellegű római katolikus templom (13. század), mellette csaknem 200 éves öntöttvas keresztek;
• 1725-ben épült kúria, 1814-től r. k. plébánia (a lakosok többsége r. k. vallású; anyakönyvezés 1807-től van)