J

A J a latin ábécé tizedik, a magyar ábécé tizenhetedik betűje. Számítógépes használatban az ASCII kódjai: nagybetű – 74, kisbetű – 106. Ez az ábécé legfiatalabb tagja. Ez az egyetlen betű, amely nem szerepel a periódusos rendszerben. Azokon az alfanumerikus billentyűzeteken, ahol a QWERTY rendszert használják, az F mellett a J a másik alapbetű, ahonnan számított relatív helytől függ, melyik betűt, melyik ujjal ütik le.

Története

Eredetileg az I/i betű variánsa volt; csak a 16. századtól kezdték megkülönböztető minőségben használni.

Hangértéke

A magyarban ez a betű legtöbbször a palatális zöngés réshangot jelöli (például a jó, az íja vagy az új szavakban). Ritkábban e hang zöngétlen allofónját jelöljük vele (például az írj vagy a rakj szóban).

Ugyancsak a palatális zöngés réshangot jelöli a J betű a németben és számos nyugati szláv nyelvben.

Néhány latin ábécét használó nyelvben azonban eltérő hangértékkel rendelkezik:

A magyar mássalhangzórendszer szempontjából vita tárgya, hogy ez a szegmentum (a beszéd bizonyos hosszúságú része) nem réshang (frikatíva), de nem is félmagánhangzó (siklóhang), hanem az l-hez és az r-hez hasonlóan nem-nazális mássalhangzós zengőhang, más néven likvida.

A mai magyar köznyelvben nincs különbség a j és az ly által jelölt hang ejtésében.

Jelentései

Fizika

  • J: a joule mértékegység jele
  • j: az áramsűrűség jele
  • j: Az imaginárius egység (képzetes egység) jele olyan helyeken, ahol az i már foglalt jelölés (pl. áramerősségnek).

Matematika

  • Az i-t követő változó
  • Az imaginárius egység (képzetes egység) jele olyan helyeken, ahol az i már foglalt jelölés.
  • A kvaterniók jelölésénél a második képzetes egység.

Egyéb

  • j: a jobb rövidítése
  • J: nemzetközi autójelként Japán jele.
  • J: mosolygó emotikon/emoji (:) → ☺) hibás kódolással J-ként jelenhet meg, ha a szabványos Unicode kódolás (U+263A) helyett a Wingdings betűtípussal küldik (pl Microsoft Outlook).

Jegyzetek

  1. ↑ https://it.wikisource.org/wiki/De_le_lettere_nu%CF%89vamente_aggiunte_ne_la_lingua_Italiana
  2. ↑ Siptár Péter (2015). Kis magyar fonológia (pdf). Veszprém: Pannon Egyetemi Kiadó. 46. o.
  3. ↑ http://plastik.hu/2010/02/04/miert-kapok-j-betuket-emailen/