Ferdinand August Bebel (Deutz (ma Köln egyik városrésze), 1840. február 22. – Passugg, Graubünden kanton, Svájc, 1913. augusztus 13.) német marxista politikus, a szervezett németországi szociáldemokrata munkásmozgalom alapítóinak egyike. Politikai nézeteinek gyökerei a liberális-demokratikus kézműves és munkásegyesületekben voltak, mielőtt a marxizmus felé fordult. Évtizedeken át együtt dolgozott Wilhelm Liebknechttel, 1869-ben vele együtt alapította meg az SDAP-t, a Németországi Szociáldemokrata Munkáspártot (Sozialdemokratische Arbeiterpartei (Deutschland)).
1875-ben részt vett a párt egyesítésében az
Általános Német Munkásegyesülettel (Allgemeiner Deutscher Arbeiterverein), az új párt neve
Németországi Szocialista Munkáspárt (SAPD) lett. A párt elleni elnyomási kísérleteknek az ún.
szocialista törvény volt az alapja. Ebben az időszakban vált Bebel a
szociáldemokrácia központi személyiségévé, és 1892-től egyike lett az SPD,
Németország Szociáldemokrata Pártja két elnökének. Az SAPD ezt az új nevet vette fel 1890-ben, a szocialista törvény hatályon kívül helyezése után. Bebel népszerűségét a nép ajkán olyan megnevezések jelzik, mint „Kaiser Bebel” (Bebel császár) vagy „Arbeiterkaiser” (munkáscsászár). A következő években továbbra is a párt élén állt és képviselte az SPD úgynevezett marxista centrumát, a
baloldali szárny és a
revizionista szárny között. A
Német Császárság egyik legjelentősebb parlamenti képviselőjeként jelentős hatású írások szerzője volt.
A kezdőlapon legutóbb megjelent szócikkek: Pjotr Iljics Csajkovszkij • Tirpitz (csatahajó) • Buddhista művészet • Gepárd • Hongkong zászlaja • Anafilaxia • Exobolygó
.jpg)
.jpg)
