Története
A mai Jaszenova területén a korai bronzkorban a lausitzi kultúra település állt, melynek temetőjét a régészek feltárták.
A mai települést a 14. század első felében alapították liptói nemesek. 1320-ban „Jessen” alakban említi először oklevél. 1322-ben „Jeszenovaréthe”, 1323-ban „Jeszenowa rite”, 1347-ben „Jeszene”, 1355-ben „Jaszenova Rethe”, 1356-ban „Jaszenova”, 1398-ban „Jasenova” alakban említik az írott források. A Csapolovics család birtoka volt. A 16. században Árva urai várjobbágyokat telepítettek ide. A falut a bíró irányította. 1591-ben a Kubinyiaké, 1618-ban fele részben a zaszkali Benczúr soltész családé volt. A 17. században kuruc csapatok dúlták fel. 1715-ben mintegy 300 lakosa volt. 1778-ban 413 lakos és 10 nemesi család élt a településen.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JASZENOVA. Tót falu Árva Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, és többnyire evangelikusok, fekszik Kubinhoz 1/4 mértföldnyire, az Ország úttyában, ’s az Árvai Uradalomhoz tartozik, itt szűletett vala a’ nevezetes Benzur Jószef, ’s Jeszenovszky Nemzetségnek is eredeti helye, határja jó, vagyonnyai külömbfélek.”
1828-ban 97 házában 601 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Jaszenova, tót falu, Árva vmegyében, a rosenbergi utban: 1 kath., 484 evang., 16 zsidó lak., 44 sessio. Lakosai sok vásznat, és hires sajtot készitenek. Itt született Benczur. F. u. az árvai urad. s Csaplovics. Ut. p. Rosenberg.”
Hitelszövetkezetét 1897-ben alapították. A magyarországi községnevek rendszerezését és magyarosítását célzó törzskönyvezési eljárás során a 20. század elején az Alsójeszenő elnevezést javasolták a község számára, ez azonban nem lett hivatalos név. A trianoni diktátum előtt Árva vármegye Alsókubini járásához tartozott.
Szlovákia
é. sz. 49° 10′ 33″, k. h. 19° 17′ 42″49.175833°N 19.295000°EKoordináták: é. sz. 49° 10′ 33″, k. h. 19° 17′ 42″49.175833°N 19.295000°E
