Chlebnice

Chlebnice
Chlebnice zászlaja
Chlebnice zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásAlsókubini
Rangközség
PolgármesterMilan Maxoň
Irányítószám027 55 (pošta Dlhá nad Oravou)
Körzethívószám043
Forgalmi rendszámDK
Népesség
Teljes népesség1611 fő (2025. dec. 31.)
Népsűrűség63 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság594 m
Terület25,27 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 49° 13′ 47″, k. h. 19° 27′ 52″49.229700°N 19.464300°EKoordináták: é. sz. 49° 13′ 47″, k. h. 19° 27′ 52″49.229700°N 19.464300°E
Chlebnice weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Chlebnice témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Chlebnice község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Alsókubini járásában.

Fekvése

Alsókubintól 15 km-re keletre fekszik.

Története

Oklevél 1564-ben említi először „Chlewnica” alakban. A falut a 16. század közepén a vlach jog alapján telepítette birtokosa, Thurzó Ferenc. Az árvai uradalomhoz tartozott. 1595-ben Thurzó György a falu lakóinak kiváltságlevelet adott. 1598-ban 18 ház állt a községben. 1604-ben „Hlebnycza” alakban említik. 1604–1605-ben Bocskai hajdúi kétszer is felgyújtották. A falu első fatemploma 1629-ben épült. 1683-ban a császári katonaság égette fel a falut. 1715-ben 280 lakosa volt. 1754-ben egy tűzvészben újra teljesen leégett. 1763-ban épült fel a mai templom, melyet eredetileg Szent Imre herceg tiszteletére szenteltek. 1778-ban 526 volt a lakosok száma. Első iskolája 1793-ban létesült. 1828-ban 153 házában 1035 lakos élt. 1831-ben a kolerajárványnak 108 lakos esett áldozatul.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Chlebnicze, tót falu, Árva vgyében, 1019 kath., 16 zsidó lak. Fekszik egy szűk sötét völgyben. Van kath. temploma, vizimalma, szép erdeje, hires sajtja, igen sovány zabföldje. Sessiója: 71 1/8. F. u. az árvai uradalom.”

1873-ban az újabb kolerajárványban 105-en haltak meg. Lakói híres sajtkészítők voltak, szövéssel, fémtárgyakkal kereskedtek. A 20. század elején fejlett üveg- és kádáriparuk volt. A trianoni diktátumig Árva vármegye Vári járásához tartozott.

1929-ben és 1932-ben nagy tűzvészek pusztították, akkor égett le az 1629-ben épült fatemplom is.

Népessége

Népességi statisztikák (10 év)
Év:1995.2005.2015.2025.
Lakosság1481160016211611
Különbség +8,03 % +1,31 % -0,61 %
Népességi statisztikák
Év2024.2025.
Lakosság16191611
Eltérés-0,49 %

1880-ban 1122 lakosából 1069 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 1071 lakosából 1061 szlovák és 7 magyar anyanyelvű volt.

1921-ben 1016 lakosából 1012 csehszlovák volt.

1950-ben 1090 lakosa mind szlovák volt.

2001-ben 1573 lakosából 1569 szlovák és 1 magyar volt.

2011-ben 1587 lakosából 1573 szlovák volt.

2021-ben 1604 lakosából 1600 szlovák volt.

Nevezetességei

Testvértelepülései

Jegyzetek

  1. ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
  2. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
  3. 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.

További információk