Karl May

Karl May
1907-ben (Erwin Raupp (1863–1931) német fotóművész felvétele)
1907-ben (Erwin Raupp (1863–1931) német fotóművész felvétele)
Született
  • Karl Friedrich May
  • Carl Friedrich May

1842. február 25.
Ernstthal
Elhunyt1912. március 30. (70 évesen)
Radebeul
ÁlneveKarl Hohenthal, Ernst von Linden, Oberlehrer Franz Langer
ÁllampolgárságaSzász Királyság
Házastársa
  • Emma Lina Pollmer
  • Klara May
Foglalkozása
SírhelyeKarl-May-Grab (Radebeul)
Írói pályafutása
Jellemző műfajokindiánregény
Fontosabb műveiWinnetou
A Medveölő fia
Az Ezüst-tó kincse
Az inka öröksége
Az olajkirály
Karl May aláírása
Karl May aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Karl May témájú médiaállományokat.
Karl May könyvei a Karl May Múzeumban Radebeulban
Könyvek a világ minden tájáról az indián történetek mesterétől

Karl Friedrich May (magyarul sokszor May Károly, Ernstthal, 1842. február 25. – Radebeul, 1912. március 30.) minden idők legtöbb könyvet eladó német írója, legnagyobb nem angolszász szerzője az amerikai vadnyugatnak. Munkái között megtalálhatjuk a két nagyon népszerű német dalt, a „Vergiss mich nicht”-et és az Ave Maria egyik változatát.

Élete

May szegény szász takács családba született. Szülei Heinrich August May (1810–1858) és Wilhelmine Christiane Weise (1817–1885) voltak. May vakon jött világra alultápláltság miatt. Csak négyéves korára kapta vissza látását, miután megoperálták és kezelésben részesítették. Waldenburgban járt iskolába. Kezdetben a tanári pályával próbálkozott, később íróként próbált szerencsét, de sokáig kudarcot vallott. Amíg tanárkodott, számos alkalommal összeütközésbe került a törvénnyel, apróbb lopások és csalások miatt többször is börtönbe került. 1875-ben May sikeresen megállapodott írásainak kiadásáról, és egy csapásra népszerű emberré vált. A legtöbb könyvében egyes szám első személyben írt a főszereplőről (Old Shatterhand), gyakran saját tapasztalataira alapozva az éppen aktuális történet megírásánál.

Észak-Amerikában 1908-ban járt először, de akkor sem utazott a New York állambeli Buffalónál nyugatabbra. A vadnyugati környezet közvetlen ismeretének hiányát sikerrel pótolta élénk képzeletével, széles körű olvasottságával, korabeli térképek, útleírások, néprajzi és nyelvészeti publikációk tanulmányozásával.

Karl May világszemléletét tükrözve, a nem dogmatikus keresztény érzés és érték fontos szerepet játszott műveiben. Regényhősei gyakran német származásúak voltak, továbbá megfeleltek a „nemes vadember” romantikus ideáljának. Ábrázolásában az indiánok többnyire a romlott fehér törvényen kívüliek ártatlan áldozatai, azaz gyakran hősként jelennek meg. May későbbi művei erősen misztikus ihletésűek, állandó szereplőjük a titokzatos öregasszony, Marah Durimeh.

Amerikában játszódó könyveiben May megteremtette Winnetou karakterét, az apacsok törzsfőnökét, és Old Shatterhandet, az író alteregóját, Winnetou fehér bőrű "testvérét". (Egyes, dokumentumokkal alá nem támasztható állítások szerint Shatterhand alakját a magyar etnológus Xántus Jánosról mintázta. Mások szerint a felelős Németh Imre: A Bíbor-tenger partján. Xántus János életregénye c. (1959) munkája, ahol Xantus alakja és ábrázolása, talán nem is itthon, hanem a német kiadás (1964) nyomán Németországban, eszébe juttathatta valakinek ezt a -- kétségtelen hasonlóságokon alapuló -- a lehetőséget, ami aztán a 80-as évektől rendre felbukkant a magyar sajtóban is.)

Hasonlóan sikeresnek bizonyultak Arábiában játszódó regényei is. Itt a narrátor-főszereplő a Kara Ben Nemsi, azaz Németországi Károly nevet kapja. Karl, Németország szülötte, átutazik a Szaharán és a Közel-Keleten helyi barátjával és szolgájával, Hadschi Halef Omarral, miközben számos érdekes kalandba keverednek. Ezekben a könyvekben nem csak a megszokott beszélő mesél, a szerző megszólaltat számos más forrást és kevésbé jelentős személyt is.

May munkássága hihetetlen sikert aratott Európában. Műveit több mint harminc nyelvre lefordították, többek között latinra, volapükre és eszperantóra is. Világszerte több mint 200 millió May-könyvet értékesítettek. Ennek ellenére művei alig ismertek az angolszász világban, bár egy lelkes ausztrál fordítónak köszönhetően immár egyre több könyve létezik angol fordításban is.

Számos műve szolgált filmforgatókönyv alapjául. Ezekben a festői vadnyugati hátteret többnyire Jugoszlávia hegyei szolgáltatták. Ezek a filmek néhány évvel megelőzték az 1960-as évek olasz, ún. spagettiwesternjeit.

May kalandregényeit számos híresség nevezte kedvencének, például Albert Einstein, Hermann Hesse és Bertha von Suttner, de Adolf Hitler is. Carl Zuckmayer német író még a lányát is Winnetouról nevezte el (annak ellenére, hogy Winnetou férfi volt). May műveinek kritikai visszhangja nem volt számottevő.

Lakásmúzeum

Drezda közelében, Radebeulban levő házát múzeummá alakították át. A kiállítás bemutatja az író életét, valamint antropológiai gyűjteményét, amelynek amerikai indián anyaga különösen jelentős.

Írói álnevei

Több írói álnevet is használt, például: Capitain Ramon Diaz de la Escosura, M. Gisela, Hobble-Frank, Karl Hohenthal, D. Jam, Prinz Muhamel Lautréamont, Ernst von Linden, P. van der Löwen, Emma Pollmer, Richard Plöhn és Oberlehrer Franz Langer. Napjainkban minden írását saját neve alatt találhatjuk meg.

Magyarul megjelent művei

Az inka öröksége (May Károly művei, 1900-as évek eleji kiadás)

A könyvészet az első kiadásokat tünteti föl, az újrakiadásokat nem.

1898–1919

  • A Csendes óczeánon. Utazási élmények; fordította: Szekrényi Lajos; Szt. István Társulat, Bp., 1898
  • Karácsony. Utazási elbeszélés; fordította: Szekrényi Lajos; Szt. István Társulat, Bp., 1898
    • (Winnetou aranya, A szent este címen is)
  • A Rio de la Platánál. Utazási élmények; fordította: Szekrényi Lajos; Szt. István Társulat, Bp., 1900
  • A Kordillerákban. Utazási élmények; fordította: Szekrényi Lajos; s.n., Bp., 1900
    • (A Gran Cacho kincse címen is)
  • A puskás búr; fordította: Szekrényi Lajos; fordítói, Bp., 1901
  • Vörös lovag. Winnetou és Old Shatterhand. Indus történet; May Károly után Endrei Zalán; Magyar Hírlap, Bp., 1902
  • Winnetou, a vörös gentleman, 1-3.; fordította: Szekrényi Lajos; Stephaneum Ny., Bp., 1904
  • A Rio de la Plata mentén. Délamerikai utirajzok; átdolgozta: Szabó Károly; Athenaeum, Bp., 1906 (May Károly útikalandjai)
  • A sivatagon keresztül-kasul. Regény, 1-2.; Vass, Bp., 1906
  • A medvevadász. Regényes elbeszélés; átdolgozta: Vágó Ferenc; Athenaeum, Bp., 1906
  • A Balkánon. Úti kalandok; átdolgozta: Szabó Károly; Eisler G., Bp., 1906 (May Károly útikalandjai)
  • A Csendes óceánon. Úti kalandok; átdolgozta: Szabó Károly; Athenaeum, Bp., 1907 (May Károly útikalandjai)
  • Bagdadtól Sztambulig. Úti elbeszélés; átdolgozta, fordította: Szabó Károly; Athenaeum, Bp., 1907 (May Károly útikalandjai)
  • A szkipetárok földjén. Úti kalandok; átdolgozta: Szabó Károly; Athenaeum, Bp., 1908
  • A Kordillerákban. Úti kalandok; átdolgozta: Szabó Károly; Athenaeum, Bp., 1908
  • Mandarinok országában. Regény; fordította: Farkas Emőd; Tolnai, Bp., 191?
  • A félelmetes. Úti elbeszélés; átdolgozta: Szabó Károly; Athenaeum, Bp., 1910 (May Károly útikalandjai)
  • A Máhdi országa. Úti elbeszélés, 1-2.; átdolgozta: Szabó Károly; Athenaeum, Bp., 1910
  • A vad Kurdisztánon át. Regény az érettebb ifjúság számára; átdolgozta: Mikes Lajos; Athenaeum, Bp., 1911 (May Károly útikalandjai)
  • Idegen ösvényeken. Úti kalandok; fordította: Mikes Lajos; Athenaeum, Bp., 1911
  • A fekete táltos. Regény az érettebb ifjúság számára; átdolgozta: Mikes Lajos; Athenaeum, Bp., 1911 (May Károly útikalandjai)
    • (Fekete musztáng; A félvér címen is)
  • Az inka öröksége. Kalandos regény az érettebb ifjúság számára; átdolgozta: Mikes Lajos; Athenaeum, Bp., 1912 (May Károly útikalandjai)
  • Az olajkirály. Regény az érettebb ifjúság számára / Hóvihar. Elbeszélés; átdolgozta: Mikes Lajos; Athenaeum, Bp., 1912 (May Károly útikalandjai)
  • Az ezüsttó kincse. Regényes elbeszélés; fordította, átdolgozta: Vida Aladár; Athenaeum, Bp., 1913 (May Károly útikalandjai)
  • A rabszolgakaraván. Regényes elbeszélés; átdolgozta: Vida Aladár; Athenaeum, Bp., 1913
  • Karácsony; fordította: Hegedüs Arthur; Uránia, Bp., 1918 (May Károly útikalandjai)
  • A félvér; fordította: Hegedüs Arthur; Uránia, Bp., 1918 (May Károly kalandjai)
    • Fekete musztáng; A fekete táltos címen is)

1920–1945

  • A feketék országában. Utazási elbeszélések; fordította: Farkas Emőd; Tolnai Ny., Bp., 192?
  • Az ember és világa; fordította: Pethő Tibor; Pantheon, Bp., 1921
  • Feltámadás; fordította: Schiff Béla; Szociális Misszió-Társulat, Timişoara, 1922 (Ifjúsági könyvtár)
  • Winnetou, 1-3.; átdolgozta: Faragó László, Turóczi József; Hajnal, Bp., 1924
    • 1. Örök barátság
    • 2. Old Dead
    • 3. Winnetou halála
  • A szent este. Útleírás; fordította: Altay Margit; Hajnal, Bp., 1924
    • (Karácsony, Winnetou aranya címen is)
  • Kaiman kapitány. Regény; fordította: Faragó László; Hajnal, Bp., 1924
  • A vezér; fordította: Pogány Elza; Hajnal, Bp., 1924
  • A datolya honából. Keleti útirajzok; átdolgozta: Szabó Károly; Athenaeum, Bp., 1927 (May Károly útikalandjai)
  • Winnetou, 1-6.; fordította: Kosáryné Réz Lola; Athenaeum, Bp., 1927? (May Károly útikalandjai)
  • A beszélő bőr; fordította: Nagy József; Ifjú Erdély, Kolozsvár, 1930
  • A karós emberek; fordította: Nagy József; Ifjú Erdély, Kolozsvár, 1931
  • A sárgaképű ember. Úti elbeszélés; fordította: Szász Károly, Lupkovics György; Athenaeum, Bp., 1934
  • A sivatag úrnője; fordította: Lándor Tivadar; Athenaeum, Bp., 1935 (May Károly útikalandjai)
  • Bagdadtól Sztambulig; fordította: Szegedi István; Athenaeum, Bp., 1935 (May Károly útikalandjai)
  • A miztékák kincse; fordította: Wiesner Juliska; átdolgozta: Lándor Tivadar; Athenaeum, Bp., 1936 (May Károly útikalandjai)
  • Burkers Joe, a félszemű; fordította: Hegedűs Arthur; Aczél Testvérek, Bp., 1937 (May Károly kalandjai)
    • (Halálos tűz címen is)
  • Old Wabble; fordította: Hegedűs Arthur; Aczél, Bp., 1940 (May Károly kalandjai)
    • (A haramia címen is)
  • Old Surehand; fordította: Hegedüs Arthur; Aczél, Bp., 1940 (May Károly kalandjai)
  • Jefferson Cityben; fordította: Hegedűs Arthur; Aczél, Bp., 1940 (May Károly kalandjai)
    • (A bosszú. A Winnetou folytatása címen is)
  • A kínai sárkányfiak között. Kalandos elbeszélés; fordította: Zigány Árpád; Tolnai, Bp., 1944

1945–1989

  • Az Ezüst-tó kincse. Vadnyugati történet; fordította, átdolgozta: Szinnai Tivadar; Móra, Bp., 1964
  • Winnetou. Regény; fordította, ifjúsági átdolgozta, utószó Szinnai Tivadar; Móra, Bp., 1966
  • Az inka öröksége. Ifjúsági regény; Forum, Novi Sad, 1967
  • Az inka öröksége. Dél-amerikai történet; fordította, átdolgozta: Szinnai Tivadar; Móra, Bp., 1968
  • A Medveölő fia. Regény; fordította, átdolgozta: Szinnai Tivadar; Móra, Bp., 1970
  • A sivatag szelleme. Regény; fordította, átdolgozta: Szinnai Tivadar; Móra, Bp., 1971
  • Az olajkirály; fordította, átdolgozta: Szinnai Tivadar; Móra, Bp., 1972
  • Winetou. Regény; átdolgozta: Kerekes György; Dacia, Kolozsvár-Napoca, 1977
  • Winnetou; szöveg Cs. Horváth Tibor, rajz Zórád Ernő; ILK, Bp., 1983 [képregény]
  • Vitzliputzli professzor. Elbeszélések; fordította: Majtényi Zoltán, Németh Tibor György; Móra, Bp., 1987
  • A szerencsét hozó almásderes; fordította: Majtényi Zoltán, Sallay Gergely; Móra, Bp., 1988
  • A sivatag haramiája; fordította: Németh Tibor György et al.; Móra, Bp., 1989 (Delfin könyvek)
  • A medvevadász. Regényes elbeszélés; fordította: Vágó Ferenc; javított kiadás; Média, Bp., 1989

1990–

  • A Csendes-óceánon; fordította: Patonai Péter; Europur, Debrecen, 1990
  • Karácsony; ford. Hegedűs Arthur, átdolg. Tóth Sándor; Ecclesia, Bp., 1990
  • A sziklafészek / Ördögi gaztett / Igazságos megtorlás; fordította: Guthy Béláné, átdolgozta: Majtényi Zoltán; Móra, Bp., 1991
  • Az olajkirály. Winnetou kalandjai; fordította: Vida Aladár, Hegedűs Arthur; Fátum-ars, Bp., 1993
  • Winnetou aranya; fordította: Hegedűs Arthur; Fátum-ars, Bp., 1993
    • (Karácsony, Szent este címen is)
  • Hajsza az aranyért. Winnetou kalandjai; fordította: Hegedűs Arthúr; Fátum-ars, Bp., 1993
    • (Karácsony; A szent este, Winnetou aranya címen is)
  • A haramia; fordította: Hegedüs Arthur; Polikrom, Bp., 1993
    • (Old Wabble címen is)
  • A bosszú. A Winnetou folytatása; fordította: Hegedüs Arthur; Fátum-ars, Bp., 1993
    • (Jefferson Cityben címen is)
  • A fekete táltos. Kalandozások az indiánok földjén; fordította: Hegedüs Arthur; 2. jav. kiad; SubRosa, Bp., 1993 (Új sorozat May Károly könyveiből)
    • [első kiad.?]
    • (Fekete musztáng; A félvér címen is)
  • A sátán bilincsben. Winnetou kalandjai; fordította: Guthy Béla; Fátum-ars, Bp., 1994
  • Aranyvadászok. Winnetou kalandjai; fordította: Guthy Béla; Fátum-ars, Bp., 1994
  • A sikertelen hajsza. Winnetou kalandjai; fordította: Guthy Béla; Merényi, Bp., 1995
    • (Hajsza címen is)
  • A két gazfickó. Winnetou kalandjai; fordította: Faragó László; Merényi, Bp., 1996
  • A miztékák kincse; fordította: Wiesner Juliska; Merényi, Bp., 1997 (Bestseller sorozat)
  • A Gran Cacho kincse; átdolgozta: Szabó Károly; Merényi, Bp., 1998
    • (A Kordillerákban címen is)
  • Halálos tűz; fordította: Hegedűs Arthur; Könyvmíves, Bp., 1999
    • (Burkers Joe, a félszemű címen is)
  • Feltámadás; fordította: Schiff Béla, átdolgozta: Kindelmann Győző; Szt. István Társulat, Bp., 2000
  • Old Surehand. Úti elbeszélések, 1-2.; fordította: Sallay Gergely; Unikornis, Bp., 2000
  • Eine indianische Mutter / Az indián anya; ford. Németh Tibor György, jegyz. Blaschtik Éva; Corvina, Bp., 2000 (Kétnyelvű olvasmányok)
  • Hajsza; fordította: Guthy Béla; Könyvmíves, Bp., 2001 (Bestseller sorozat)
    • (A sikertelen hajsza címen is)
  • Az olajkirály. Vadnyugati történet; Hoppá!, Marosvásárhely, 2007
  • Winnetou, 1-4.; fordította: György Gábor; Duna International, Bp., 2012-2013
  • Old Surehand, 1-3.; Sallay Gergely szövege nyomán fordította: Várnai Péter; Duna International, Bp., 2012
  • A sivatag szelleme; fordította: Ossik János; Duna International, Bp., 2012 (Karl May művei. I. sorozat, Indián történetek)
  • Winnetou öröksége; fordította: Ossik János, Nagy Katalin; Duna Könyvklub, Bp., 2014
    • (Winnetou hagyatéka címen is)
  • Winnetou; Karl May alapján, újramesélte Christian Loeffelbein, fordította: Kincses Edit; Ciceró, Bp., 2017 (Klasszikusok gyerekeknek)

A Winnetou-regénysorozat hazai kiadásairól és fordításairól, ill. azok jellegéről a Winnetou (regényhős) szócikkben található több információ.

Karl May összes művei (1999–2009), félbemaradt

Karl May összes művei, 37 kötet; Unikornis, Bp., 1999–2007, Munditer, Bp., 2008–2009

  • 1. A sivatagon át; fordította: Szabó Károly, átdolgozta: Majtényi Zoltán; Unikornis, Bp., 1999
  • 2. A vad Kurdisztánon át; fordította: Mikes Lajos, átdolgozta: Bokor Levente; Unikornis, Bp., 1999
  • 3. Bagdadtól Sztambulig; fordította: Szabó Károly, átdolgozta: Sallay Gergely; Unikornis, Bp., 1999
  • 4. Balkáni szurdokokban; fordította: Szabó Károly, átdolgozta: Majtényi Zoltán; Unikornis, Bp., 1999
  • 5. A szkipetárok földjén; fordította: Szabó Károly, átdolgozta: Bokor Levente; Unikornis, Bp., 1999
  • 6. A haramia; fordította: Szabó Károly, átdolgozta: Majtényi Zoltán; Unikornis, Bp., 1999
  • 7. Winnetou I.; Unikornis, Bp., 1999
  • 8. Winnetou II.; Unikornis, Bp., 1999
  • 9. Winnetou III.; Unikornis, Bp., 1999
  • 10. A kárhozat pusztasága. Úti elbeszélések; fordította: Szelényi László; Unikornis, Bp., 2000
  • 11. A Csendes-óceánon. Úti kalandok; fordította: Szabó Károly; Unikornis, Bp., 2000
  • 12. A Rio de La Plata mentén; fordította: Ossik János; Unikornis, Bp., 2000
  • 13. A Kordillerákban. Úti elbeszélések; fordította: Ossik János; Unikornis, Bp., 2000
  • 14. Old Surehand I.; Unikornis, Bp., 2000
  • 15. Old Surehand II.; Unikornis, Bp., 2000
  • 16. Rabszolgavadászok. Úti elbeszélés; fordította: Rónaszegi Éva; Unikornis, Bp., 2000
  • 17. A máhdi. Úti elbeszélés; fordította: Stark Ferenc; Unikornis, Bp., 2000
  • 18. Szudánban. Úti elbeszélés; fordította: Szelényi László; Unikornis, Bp., 2000
  • 19. Kajmán kapitány és más elbeszélések; fordította: Ossik János; Unikornis, Bp., 2000
  • 20. A sziklavár. Úti elbeszélés; fordította: Guthy Béláné; Unikornis, Bp., 2001
  • 21. Krüger bej. Úti elbeszélés; fordította: Szelényi László; Unikornis, Bp., 2001
  • 22. Sátán és Júdás. Úti elbeszélés; fordította: Ossik János; Unikornis, Bp., 2001
  • 23. Idegen ösvényeken. Úti elbeszélések; fordította: Szelényi László; Unikornis, Bp., 2002
  • 24. Karácsony. Úti elbeszélés; Hegedűs Arthur fordította: átdolgozta: Majtényi Zoltán; Unikornis, Bp., 2001
  • 25. Túlvilágon. Úti elbeszélés; fordította: Stark Ferenc; Unikornis, Bp., 2001
  • 26. A vérbosszú oroszlánja. Úti elbeszélések; fordította: Stark Ferenc; Unikornis, Bp., 2002
  • 27. Babilon romjainál. Úti kalandok; fordította: Ossik János; Unikornis, Bp., 2002
  • 28. Az ezüst oroszlán birodalmában; fordította: Szelényi László; Unikornis, Bp., 2002
  • 29. A kővé vált imádság; fordította: Ág Árpád; Unikornis, Bp., 2003
  • 30. Békesség a Földön. Úti elbeszélések; fordította: Ossik János; Unikornis, Bp., 2003
  • 31. Ardisztán. Úti elbeszélések; fordította: Ossik János; Unikornis, Bp., 2004
  • 32. Dzsinnisztán fejedelme. Úti elbeszélések; fordította: Ossik János; Unikornis, Bp., 2007
  • 33. Winnetou hagyatéka. Kalandozás Észak-Amerikában; fordította: Ossik János; Unikornis, Bp., 2007
    • (Winnetou öröksége címen is)
  • 34. Az Ezüst-tó kincse. Kalandok a Vadnyugaton; fordította, átdolgozta: Ossik János, Nagy Katalin; Munditer, Bp., 2008
  • 35. Medveölő fia. Kalandok a Vadnyugaton; fordította, átdolgozta: Ossik János, Nagy Katalin; Munditer, Bp., 2008
  • 36. Az olajkirály. Kalandok a Vadnyugaton; fordította, átdolgozta: Ossik János, Nagy Katalin; Munditer, Bp., 2009
  • 37. Fekete Musztáng; fordította, átdolgozta: Ossik János, Nagy Katalin; Munditer, Bp., 2009
    • (A fekete táltos; A félvér címen is)

Winnetou

A tetralógia kötetei
  • Old Death
  • Old Firehand
  • Old Shatterhand
  • Winnetou
  • Winnetou – Sam Hawkens
  • Winnetou – Sans-Ear

Karl May-regényalakok képgalériája

Karl May-filmek

1912 és 1968 között a német filmipar 23, Karl May-regényen alapuló filmet mutatott be. A legtöbb közülük csak kevéssé kapcsolódott a megfelelő történethez. Ezek közül tizenháromban az amerikai Lex Barker szerepelt legtöbbször Old Shatterhandként, Kara ben Nemsiként, vagy doktor Sternauként. Három filmben az angol színész, Stewart Granger játszotta Old Surehand szerepét, és egyetlen filmben feltűnik Old Firehandként az amerikai Rod Cameron is. Írásaiban May számos szereplőjét illette az „Old” előnévvel, szereplői a tipikus amerikai embert és hőst jelenítették meg. Tíz filmben a francia Pierre Brice alakította Winnetout.

A „Der Schatz im Silbersee” (Az Ezüst-tó kincse, 1962) című film zenéjét a német Martin Böttcher írta, ami mérföldkő a német filmzene történetében. Ezek a zenék szorosan hozzátartoztak Karl May filmjeinek sikeréhez az 1960-as években. Ezen filmek sikerén felbuzdulva jöttek létre a később csak spagettiwesternnek nevezett olasz filmek (a legtöbbször Ennio Morricone zenéjével). Ezek egyik sztárja, Terence Hill is a Karl May-filmekkel kezdte karrierjét.

A legtöbbjüket, 1960-as években Jugoszláviában forgatták, nem az Alpokban, ahogy megtalálható néhány online adatbázisban, de készültek ilyen filmek Spanyolországban is, Amerikában viszont egyetlenegy sem.

Karl May-fesztiválok

A legnépszerűbb szabadtéri fesztivált minden nyáron Észak-Németországban, Schleswig-Holstein tartományban, Bad Segebergben tartják, amit már jó néhány éve Pierre Brice rendez. Winnetou alakítója minden évben Gojko Mitić. Létezik még az Elspe szabadtéri fesztivál, ahol Brice régebben játszotta Winnetout.

Képgaléria

Jegyzetek

  1. 1 2 Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. április 9.
  2. 1 2 Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven). Hozzáférés: 2015. október 10.
  3. 1 2 "Internet Movie Database". Internet Movie Database (angol nyelven). Hozzáférés: 2015. október 14.
  4. 1 2 "Encyclopædia Britannica". Encyclopædia Britannica Online (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  5. 1 2 "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  6. 1 2 "Store norske leksikon". Great Norwegian Encyclopedia (norvég (bokmål) nyelven). Hozzáférés: 2026. október 17.
  7. ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. december 30.
  8. ↑ "web.archive.org/web/20170323072931/http://jeugdliteratuur.org/auteurs/karl-may".
  9. ↑ Sindelyes, Dóra (2012. március 31.). "Mint a magyar". HVG: 39–40.
  10. ↑ "A német Karl May wiki Xantus szócikke is körbejárja ezt a kérdést". Hozzáférés: 2026. február 1.
  11. ↑ "Ifjúsági Magazin, 1980. (16. évfolyam, 1-12. szám) Sebők János "Magyarok vadnyugaton" c. cikke lehett az első ezek közül". {{cite journal}}: Cite journal requires |journal= (súgó)

Források

További információk

Commons:Category:Karl May
A Wikimédia Commons tartalmaz Karl May témájú médiaállományokat.

Karl May angliai munkái:

Egyéb angol nyelvű weboldalak:

Német nyelvű weboldalak: