Kautz Ignác gyógyszerész és Kletzár Luiza fia. A győri bencés gimnáziumban érettségizett. A Győri Királyi Akadémia Bölcseleti Karának két évfolyamát 1846-47-ben végezte el. 1848 őszén a Pesti Tudományegyetem Jog- és Államtudomány Karán folytatta tanulmányait, 1850-ben itt avatták jogi doktorrá. Az 1848-as mozgalomban rövid ideig mint önkéntes nemzetőr szolgált. Bejárta Németország nagyhírű egyetemeit (Berlin, Heidelberg, Lipcse), s behatóan tanulmányozta a közgazdasági és államjogi történeti iskolák elméleti munkásságát. Különösen az angol klasszikus iskola és a német történelmi iskolát képviselő Wilhelm Roscher volt rá nagy hatással.
1851-ben november 16-tól a Pozsonyi Királyi Jogakadémián lett segédtanár 1853. március 3-ig, majd a Nagyváradi Királyi Jogakadémián az osztrák pénzügytan és 1854-től a nemzetgazdaságtannak rendkívüli, 1856-ban pedig rendes tanáraként dolgozott. Tantárgya a osztrák pénzügyi jog, majd a politikai ökonómia volt. 1858-ban a budai műegyetemen kinevezték a közjog és a közigazgatás rendes tanárának. 1863-tól a Pesti Tudományegyetemen tanított. Élete ezen időszakában írta a Theorie und Geschichte der National-Oekonomie című nagy hatású művét, mely tárgyi gazdagsága, ismereteinek rendszerezettsége és elméleti színvonala miatt a maga idejében egyedülálló szellemi teljesítménynek számított. E művét a külföldi szakirodalom is elsőrangú forrásmunkának tekintette.
Megírta az Osztrák–Magyar Monarchia statisztikájáról szóló tankönyvet, Adam Smith és a modern nemzetgazdasági nézeteiről szóló értekezést, és a szintén nemzetközi visszhangot kiváltó Az állameszme világtörténeti fejlődésében című művet.
1862-ben a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) levelező tagja lett, 1865-ben rendes tagjává választották. A Pesti Tudományegyetemen az 1872-1873-as tanévben a Jog és Államtudományi Kar dékánja, 1873-74-ben az intézmény rektora volt. 1902-től 6 éven át ő volt a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke. 1904-1907 között az MTA alelnöki tisztségét töltötte be. Tagja volt a párizsi Société d' Economie Politique-nak és a londoni Statisztikai Intézetnek.
Politikai karrierje
Kautz liberális politikai nézetekkel rendelkezett. A Deák-párthoz és Deák Ferenc szűkebb szellemi köréhez tartozott, nagy szerepet vállalt a párt és a kiegyezés gazdasági programjának kidolgozásában. Az 1865-ös választásokon Deák biztatására indult Győr mandátumáért. A kiegyezést hirdető programjával megnyerte a győri választást. Ő terjesztette az Országgyűlés elé az első alkotmányos költségvetést és tagja volt a kiegyezést előkészítő 67-es bizottságnak is. Három cikluson keresztül volt Győr országgyűlési képviselője, és sokat segített a város iparfejlesztő törekvéseinek megvalósításában. A főrendiháznak 1885-86-ban történt újjászervezése alkalmával az élethossziglani tagságra nevezték ki, ahol helyet foglalt a felirati és pénzügyi bizottságokban.
Gazdasági tevékenysége
1883-ban nevezték ki az akkori jegybank, az Osztrák–Magyar Bank magyar alkormányzójává (Vizegouverneur). 1892. március 6-án, Alois Moser főkormányzó lemondását követően a magyar és osztrák kormány együttes felterjesztésére, a király kinevezte az Osztrák–Magyar Bank főkormányzójává (Gouverneur). Kautz megüresedett alkormányzói helyére Wekerle Sándor pénzügyminiszter Madarassy Pált nevezte ki.
A bank főkormányzójaként Kautz a Monarchia pénz- és valutarendszerének modern értelemben való átalakítására irányuló törekvések támogatását tekintette egyik fő feladatának. E területen elért eredményeinek elismeréseként 1893 elején titkos tanácsosi címet kapott. 1900-ig viselte a főkormányzói tisztséget. Az ő munkásságához kötődik a magyar szöveg és címer alkalmazása a bankjegyeken.
A Széchenyi István Egyetem gazdaságtudományi kara és a Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégium is az ő nevét viseli.
Művei
Az austriai birodalom statisztikája, különös tekintettel Magyarországra. Főtanodák használatára s öntanulmányul. Pest, 1855 (Ism. 1. füz. Pesti Napló 1854. 287. sz.)
Theorie und Geschichte der National-Oekonomik. Propyläen zum volks- und staatswirthschaftlichen Studium. Wien, 1858-60. Két kötet (I. Die National-Ökonomik als Wissenschaft. II. Die geschichtliche Entwickelung der National Ökonomik und ihrer Literatur. Magyarul kivonatban a Budapesti Szemle VII-X., XIII-XV. k.)
A budai kir. magyar műegyetem. Pest, 1861 (Statisztikai Közlemények II. 2.)
Politika vagy országászattan, tekintettel a két művelt világrész államintézményeire és törvényhozására. Rendszeres tan- és kézikönyvül. Pest, 1862. Online (2. teljesen átdolg. kiadás: A politikai tudomány kézikönyve. Bpest, 1876. c. Ism. Bud. Szemle XII., 3. újolag átnézett és jav. kiadás. Uo. 1877. Ism. Kritikai Szemle 1878., Magyarország, Nemzet, Pesti Napló. A m. tudom. akadémia 1878-ban a nagy jutalommal koszorúzta meg.)
A nemzetgazdaság és pénzügytan, tekintettel a gyakorlati iparéletre és a fensőbb tanulmány szükségeire. Pest, 1862-63 (2. kiadás: A nemzetgazdaság és pénzügytan rendszere cz. Uo. 1870-72. Két kötet, 3. kiadás: Bpest, 1875. Ism. a Budapesti Szemle X. 1876., 4. átdolgozott kiadás. Uo. 1880-85, Három kötet. Ism. Bud. Szemle 1880-81., I. kötet 5. kiadás. Uo. 1890. Ism. Nemzetgazdasági Szemle, Budapesti Szemle LXIV. A m. tudom. akadémia által 1865-ben a Marczibányai díjjal jutalmaztatott. Németül kivonatban ford. Schiller Zsigmond. Budapest, 1876)
Az 1862-iki londoni világ-iparkiállítás, különösen közgazdasági és általános iparműveltségi szempontból. Buda, 1863
Nemzetgazdaságunk és a vámpolitika, folytonos tekintettel törvényhozási feladatainkra és társadalmi teendőinkre az anyagi érdekek terén. Pest, 1866 (Ismert. Budapesti Szemle IV. A pesti első hazai takarékpénztár által kitüzött Fáy-díjat nyerte el.)
Az államadósság-ügy elmélete. Székfoglaló. Pest, 1867
A nemzetgazdasági eszmék fejlődési története és befolyása a közviszonyokra Magyarországon. Pest, 1868 (Ezen munkát is a Fáy-jutalomban részesítette a Magyar Tudományos Akadémia. Ism. Századunk 224-230., 235. sz.) Online
Az egyetemek hivatása. Beszéd, mellyel 1873. okt. 1. a m. kir. tudom. egyetem rektori székét elfoglalta. Budapest, 1873 (Acta Reg. Scient. Universitatis Ung. Budapestiensis 1873-74. Fasc. I. Különnyomatban is)
Az Újkori állam, mint szabadság-, kötelesség, és munkaszervezet. Beszéd. Tartatott a budapesti egyetem 1874. jún. 25. ünnepélyes közülésén. Budapest, 1874 (Acta ... Fasc. II. és különnyomatban is.)
A fémpénz és valuta-ügy a törvényhozás és a tudomány jelen állása szerint. Budapest, 1877 (Különny. a Nemzetgazdasági Szemléből.)
Emlékbeszéd Konek Sándor felett. Budapest, 1886 (Emlékbeszédek III. 9.)
Emlékbeszéd Pauler Tivadar felett. Budapest, 1887 (Magyar Tudományos Akadémia Évkönyvei XVII. 5.)
Kerkapoly Károly emlékezete. A Magyar Tudományos Akadémia 1895-ik évi ünnepélyes közülésén előadva. Budapest, 1895 (Előbb a Budapesti Szemlében.)
Roscher Vilmos és a történelmi módszer a közgazdaságtudományban. Emlékbeszédként felolv. a Magyar Tudományos Akadémia 1896. okt. 26. összes ülésén. Uo. 1896
A nemzetgazdaságtan és irodalmának történeti fejlődése; ford. Bródy András et al.; Aula, Budapest, 2004 (Magyar közgazdasági klasszikusok)
Forrás:Magyar Közgazdaságtörténeti Archívum. Tallózás szerzők neve szerint. Budapesti Corvinus Egyetem Kautz Gyula.
Roscher Vilmos és a történelmi módszer a közgazdaságtudományban: Emlékbeszédként felolvastatott a Magyar Tud. Akadémia 1896-ki október 26-án tartott összes ülésén Kautz Gyula igazgató és rendes tag által. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest. 1896.
Smith Ádám mint a közgazdaság-tudomány megalapítója. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, Budapest. 1891.
A nemzetgazdaság- és pénzügytan rendszere I. kötet: A nemzetgazdaságtan általános része. Franklin-Társulat, Budapest. 1890.
Társulási intézmények a nemzetgazdaságban: A Magyar Tudományos Akadémia által a Fáy-díjjal koszorúzott pályamunka. Ráth Mór, Budapest. Új kiadás. 1887.
Nemzetgazdaság és pénzügytan II. kötet: Nemzetgazdaságtan: Különös rész. Franklin-Társulat, Budapest. 1881.
Nemzetgazdaság és pénzügytan III. kötet: Államgazdaság- vagy pénzügytan. Franklin-Társulat, Budapest. 1885.
A nemzetgazdaság- és pénzügytan rendszere: Kézikönyvül főtanodai- és magánhasználatra 1. kötet. A nemzetgazdaságtan rendszere. Heckenast Gusztáv, Pest. 1870.
A nemzetgazdaság- és pénzügytan rendszere: Kézikönyvül főtanodai- és magánhasználatra 2. kötet. A pénzügytan rendszere. Heckenast Gusztáv, Pest. 1872.
A nemzetgazdasági eszmék fejlődési története és befolyása a közviszonyokra Magyarországon. Heckenast Gusztáv, Pest. 1868.
Nemzetgazdaságunk és a vámpolitika. Heckenast, Pest. 1866.
Az 1862-ki londoni világipartárlat különösen közgazdasági és általános iparműveltségi szempontból: "Jelentés" a Nagyméltóságú Magy. Kir. Helytartótanácshoz hivatalos kiküldetés folytán. Kir. M. Egyetemi Ny., Budán. 1863.
Nemzetgazdaság- és pénzügytan – tekintettel a gyakorlati ipar-életre, a fensőbb tanulmány szükségeire, meg az államkormányzat és törvényhozás feladataira. Heckenast Gusztáv, Pest. 1863.
Politika vagy országászattan tekintettel a két művelt világrész államintézményeire és törvényhozására. Heckenast Gusztáv, Pest. 1862.
Beszédei az országgyűlés képviselőházában és a főrendiházban 1867-től 1888-ig (főleg a felirati viták, a választási törvény körüli, azután a pénzügyi s adótörvény-javaslatok, vám- és kereskedelem-politikai, meg kiegyezési kérdések discussiója alkalmával) a Naplókban vannak. Egy beszédét: A választókhoz, Toldy István közli (A magyar politikai szónoklat kézikönyve. Pest, 1866. II. k.)
Koi Gyula: Kautz Gyula. In: Koi Gyula: A közigazgatás-tudományi nézetek fejlődése. Külföldi hatások a magyar közigazgatási jog és közigazgatástan művelésében a kameralisztika időszakától a Magyary-iskola koráig. Budapest, 2014. 179-187. Nemzeti Közszolgálati és Tankönyvkiadó
Magyar közgazdászok arcképvázlatai. Karvasy Ágoston, Kautz Gyula, Heller Farkas, Háy László; szerk. Mihalik István; BKTE PTK, Budapest, 1991 (Közgazdaságtani (f)irkák)
Kautz Gyula emlékkötet; szerk. Losoncz Miklós, Solt Katalin, Szigeti Cecília; Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar, Győr, 2009
Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Budapest, Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941
Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Budapest, Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
Győri Életrajzi Lexikon. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Győr Városi Könyvtár, 1999
Győri életrajzi lexikon. 2., átdolg. kiadás. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár, 2003
A Kerepesi úti temető. A bevez. tanulmányt írta, az adattárat, a mutatókat és a szemelvényeket összeállította Tóth Vilmos. 2 db. = Budapesti Negyed 1999. 25. sz.
Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967-1969
Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Budapest, Akadémiai Kiadó, 1993-
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Budapest, MTA Társadalomkutató Központ, 2003
A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Budapest, Pallas-Révai, 1893-1904
Toth, Adalbert: Parteien und Reichstagswahlen in Ungarn 1848–1892. München, R. Oldenbourg Verlag, 1973
Révai nagy lexikona. Budapest, Révai, 1911-
Új Idők lexikona. Budapest, Singer és Wolfner, 1936-1942
Uj lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. [Budapest], Dante-Pantheon, 1936
Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Budapest, Magyar Könyvklub
.jpg)
