|
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. (2007 augusztusából) |

A kerámia a görög kerameia („kiégetett”) szóból származik. Egykor csak az agyagból, döntően kaolinból rideggé, keménnyé kiégetett tárgyakat nevezték kerámiáknak, manapság a legtöbb olyan szervetlen, nemfémes, szilárd anyagot, amit nagy hőmérsékleten állítanak elő. Ebben az értelemben kerámiák az olyan oxid-, foszfát-, fluorit-, karbid-, de akár szulfidtartalmú termékek is, amelyek tulajdonságai és alkalmazhatósága a hagyományos, szilikát alapú kerámiákétól lényegesen eltérhetnek.
A kerámia termékeket sokféle módon lehet csoportosítani
A funkcionális kerámiák tovább csoportosíthatók három alcsoportba:
Kerámiaművészetből 1964-ben indult el Gmundenben a nemzetközi szimpozionmozgalom. 1969-ben volt az első szimpozion Siklóson. 1968-ban megrendezték az I. Országos Kerámia Biennálét Pécsett. Az 1970-es évektől a Kecskeméti Kerámia Stúdió jelenítette meg a nemzetközi kerámiaművészet élvonalát a magyar művészek számára. A Nemzetközi Kerámia Stúdió a mai magyar kerámiaművészet fontos színhelye. Eredményeiről rangos kiállítások tanúskodnak (Iparművészeti Múzeum 1995, Vigadó Galéria 1998, Kerámia Fesztivál). 1999-ben jelentős kiállítást rendezett az Iparművészeti Múzeum az 1968 körüli termékekből. 2000-ben a Gödöllői Királyi Kastélyban 5 kontinens kerámiaművészetét mutatták be.
Kerámiaművészetet a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában és Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen lehet tanulni.