| Kisócsa (Dúbravy) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Besztercebányai | ||
| Járás | Gyetvai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1836 | ||
| Polgármester | Elena Grňová | ||
| Irányítószám | 962 24 | ||
| Körzethívószám | 045 | ||
| Forgalmi rendszám | DT | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 952 fő (2025. dec. 31.) | ||
| Népsűrűség | 48 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 477 m | ||
| Terület | 19,55 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Kisócsa weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisócsa témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Kisócsa (1886-ig Dobró-Ocsova, szlovákul: Dúbravy) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Gyetvai járásban.
Zólyomtól 24 km-re keletre fekszik, a Dúbravský-patak völgyében. Áthalad rajta a Nagyócsáról (7 km) Gyetvára (5 km) vezető országút.
Keletről Gyetva, délről, északról és nyugatról pedig Nagyócsa községgel határos.
Területe 19,5453 km², mely 1921-ben még csak 5,65 km² volt, azóta Nagyócsa kataszteréből átcsatolt területekkel csaknem háromszorosára nőtt.
A falu keletkezéséről nincsenek pontos információk. A középkorban területe Végles várának uradalmához tartozott. Ez a tölgyesekkel borított terület volt a vélgesi váruradalom legtávolabbi sarka. Első írásos említése 1626-ban történik.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „DUBRAVI. Otsov Dubrava. Dubravetz. Tót falu Zólyom Vármegyében, földes Ura Hertzeg Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Ocsovának szomszédságában, mellynek filiája, Ó Zólyomhoz más fél mértföldnyire, határja tűrhető termékenységű.”
1828-ban 28 házában 249 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. Kisócsa csak 1826-ban lett önálló település, ekkor vált ki Ócsa községből. Az egész falu a templomtól a temetőig mindössze mintegy harminc házból állt. Iskoláját 1832-ben alapították.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Dubrava, Zólyom m. tót falu, 169 kath., 1 evang. lak. F. u. h. Eszterházy.”
1863-ban felépült az új katolikus iskola. A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Nagyszalatnai járásához tartozott.
| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 1004 | 978 | 925 | 952 |
| Különbség | -2,58 % | -5,41 % | +2,91 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 955 | 952 |
| Eltérés | -0,31 % |
1910-ben 413 lakosából 393 szlovák és 4 magyar anyanyelvű volt.
1921-ben 403 lakosa mind csehszlovák volt.
1950-ben 552 lakosa mind szlovák volt.
1970-ben 1272 lakosából 1270 szlovák volt.
2001-ben 986 lakosából 961 szlovák és 2 magyar volt.
2011-ben 935 lakosából 865 szlovák volt.
2021-ben 953 lakosából 927 szlovák volt.