Kistopolya

Kistopolya (Topoľa)
A fatemplom
A fatemplom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSzinnai
Rangközség
Első írásos említés1570
PolgármesterMária Bobriková
Irányítószám067 65
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámSV
Népesség
Teljes népesség149 fő (2025. dec. 31.)
Népsűrűség6 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság381 m
Terület26,38 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 49° 02′ 39″, k. h. 22° 21′ 21″49.044167°N 22.355833°EKoordináták: é. sz. 49° 02′ 39″, k. h. 22° 21′ 21″49.044167°N 22.355833°E
Kistopolya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kistopolya témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kistopolya (szlovákul: Topoľa, ukránul: Topolja) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában.

Fekvése

Szinnától 23 km-re északkeletre, az Ulicska-patak völgyében fekszik.

Története

A falut 1588-ban az adóösszeírásban említik először. Első fatemploma 1650 körül épült.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TOPOLYA. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Szirmay Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik Orosz Patak, és Runyinához is 1 órányira; 2 nyomásbéli határja leginkább zabot terem, földgye hegyes, vőlgyes, kősziklás, fejér, kavitsos, erdeje, legelője van, piatza Ungváron, és Homonnán.”

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Topolya, orosz falu, Zemplén vgyében, Szinna fil., 470 g. kath., 16 zsidó lak. Görög anyaszentegyház. 609 h. szántóföld. Nagy erdő. F. u. gr. Vandernath. Ut. p. N. Mihály.”

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Kistopolya, előbb csak Topolya, ruthén kisközség 68 házzal és 511 görög katholikus lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Nagyberezna. 1415-ben Thopula néven Csebi István birtoka. 1454-ben Nagymihályi Agathát iktatják be. 1506-ban Sempsei Ferencz kapja némely részeit, de 1598-ban csak Homonnai György, István és Borbála vannak birtokosaiul említve. Ettől kezdve a homonnai uradalomhoz tartozik, de 1602-ben Nagymihályi Eödönffy Kristóf is kap itt részeket. Később a Szirmayaké lett, azután a gróf Andrássyaké és most is az utóbbiak a birtokosai. Van itt egy újabb úrilak, melyet gróf Andrássy Géza építtetett. Gör. kath. temploma a mult század ötvenes éveiben épült.”

1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1939 és 1945 között ismét Magyarország része.

Népessége

Népességi statisztikák (10 év)
Év:1995.2005.2015.2025.
Lakosság241183148149
Különbség -24,06 % -19,12 % +0,67 %
Népességi statisztikák
Év2024.2025.
Lakosság152149
Eltérés-1,97 %

1910-ben 504, túlnyomórészt ruszin anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 226 lakosából 102 szlovák, 94 ruszin, 10 ukrán volt.

2011-ben 161 lakosából 79 szlovák és 55 ruszin volt

Nevezetességei

Híres személyek

Jegyzetek

  1. ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
  3. ↑ "Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár". www.arcanum.hu. Hozzáférés: 2019. február 19.
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
  5. 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.

További információk