Kjongbu vonal

Kjongbu vonal
Ország Dél-Korea
Átadás1905. január 1.
TulajdonosDél-Koreai Vasúthálózati Igazgatóság (한국철도시설공단)
ÜzemeltetőKorail
Vonalszám441,7 km
Állomások száma90
VégállomásokSzöul–Puszan
Hossz441,7 km
Nyomtávolság1435
Feszültség25 kV, 60 Hz AC villamosítási rendszer
Váltóáramú feszültség25 kV/60 Hz
Maximális sebesség150 km/h
Útvonal
Kjongbu vonal
Jelmagyarázat
 Kjongi vonal
0.0 Szöul
3.2 Jongszan
9.1 Jongdungpho
11.7 Kuro
23.9 Anjang
27.5 Kumdzsong
33.9 Ivang
41.5 Szuvon
48.7 Pjongdzsom
56.5 Oszan
75.0 Phjongthek
↑Kjonggi/D-Cshungcshong↓
84.4 Szonghvan
89.8 Csikszan
96.6 Cshonan
Csanghang vonal
↑D-Cshungcshong/Szedzsong↓
107.4 Szodzsong-ri
114.9 Csoni
122.6 Csongdong (váltóház)
126.1 Szocshang (váltóház)
Oszong vonal
Cshungbuk vonal
129.3 Csocshivon
134.9 Nephan (váltóház)
139.8 Pugang
144.4 Mepho
↑Szedzsong/Tedzson↓
151.9 Sinthandzsin
157.5 Hödok
161.6 Tedzsoni depó
Honam vonal
Honam KTX
164.2 Kjongbu KTX
Tedzson vonal
166.3 Tedzson
173.6 Szecshon
↑Tedzson/É-Cshungcshong↓
182.5 Okcshon
182.9 Kjongbu KTX
190.8 Ivon
196.4 Csitan
200.8 Simcshon
204.6 Khakkje
211.6 Jongdong
226.2 Hvanggan
234.7 Cshuphungnjong
↑É-Cshungcshong/É-Kjongszang↓
240.7 Sinam (váltóház)
246.2 Csikcsisza
Kjongbuk vonal
253.8 Kimcshon
263.5 Tesin
269.2 Apho
276.7 Kumi
281.3 Szagok
289.5 Jamok
296.0 Vegvan
302.2 Jonghva
305.9 Sindong
308.2 Kjongbu KTX
313.3 Csicshon
↑É-Kjongszang/Tegu↓
323.1 Tegu
326.3 Kelet-Tegu
331.8 Komo
333.4 Kacshon
Tegu vonal
↑Tegu/É-Kjongszang↓
338.6 Kjongszan
345.7 Szamszong
353.1 Namszonghjon
361.8 Cshongdo
367.4 Singo
↑É-Kjongszang/D-Kjongszang↓
372.2 Szangdong
381.6 Mirjang
392.6 Midzson (v.h.) ←Midzson vonal
Kjongdzson vonal
394.1 Szamnangdzsin
403.2 Vondong
Jangszan tehervonal
412.4 Mulgum
↑D-Kjongszang/Puszan↓
421.8 Hvamjong
425.2 Kupho
430.3 Szaszang
Kaja vonal
Tonghe Nambu vonal
439.9 Puszandzsin
Uam vonal
441.7 Puszan
A Wikimédia Commons tartalmaz Kjongbu vonal témájú médiaállományokat.

A Kjongbu vonal (hangul: 경부선, Kjongbuszon, handzsa: 京釜線, RR: Gyeongbuseon?) vasútvonal Dél-Koreában a Korail üzemeltetésében, mely Szöult köti össze Puszannal Szuvon, Tedzson és Tegu városokon át.

Története

A vonalat a Japán Birodalom gyarmatosító politikájának részeként építették. 1894–1895 között Japán az első kínai–japán háborút vívta a Csing-dinasztiával Korea irányításáért. A háborút követően az oroszok kínai vasútépítési terveivel vetélkedve Japán Koreában kívánt vasútvonalakat építeni, összekötni Szöult a déli kikötővel, Puszannal.

A földméréseket 1896-ban végezték el, és a helyiek nemtetszését figyelmen kívül hagyva a Koreai Császárság 1898-ban megadta az engedélyt Japánnak a vasút építésére. Az építkezés 1901. augusztus 20-án kezdődött meg, a helyi lakosok kényszermunkában építették a vasutat, és kuponokkal fizettek nekik. A vonal 1905. január 1-re készült el. Az első vonatok 17 óra 4 perc alatt értek le a fővárosból Puszanba. A menetidő új vonattípusok bevezetésével fokozatosan csökkent, 1985-re 4 óra 10 percre.

A Kjongbu nagysebességű vasút első szakaszát 2004-ben adták át, második szakasza 2010-re épült meg. A menetidő így Szöul és Puszan között 2 óra 18 percre csökkent, Ulszan városát pedig 2 óra 2 perc alatt lehet elérni a fővárosból.

Állomások

Állomás
neve		 Hangul Handzsa Átszállás Táv.
(km)		 Teljes
Táv.		 Hely
Szöul 서울 Kjongbu KTX
Kjongi v.
Kjongin v.
1-es vonal
4-es vonal
AREX		 - 0,0 Szöul Csung-ku
Namjong 남영 南營 1-es vonal 1,7 1,7 Jongszan-ku
Jongszan 용산 龍山 Kjongvon v.
(Csungang v.)
Jongszan v.
Honam vonal
Honam KTX
1-es vonal		 1,5 3,2
Norjangdzsin 노량진 鷺梁津 1-es vonal
9-es vonal		 2,6 5,8 Tongdzsak-ku
Tebang 대방 大方 1-es vonal 1,5 7,3 Jongdungpho
-ku
Singil 신길 新吉 1-es vonal
5-ös vonal		 0,8 8,1
Jongdungpho 영등포 永登浦 Kjongbu KTX
1-es vonal		 1,0 9,1
Sindorim 신도림 新道林 1-es vonal
2-es vonal
Sindzsong sz.
(2-es vonal)		 1,5 10,6 Kuro-ku
Kuro 구로 九老 1-es vonal
Kjongin v.
(1-es vonal)		 1,1 11,7
Kaszan
Digitális
Komplexum		 가산
디지털
단지		 加山
디지털
團地		 1-es vonal
7-es vonal		 2,4 14,1 Kumcshon-ku
Tokszan
(Haan-tong)		 독산
(하안동입구)		 禿山
(下安洞入口)		 1-es vonal 2,0 16,1
Kumcshon-ku
cshong		 금천구청 衿川區廳 1-es vonal
Kvangmjong v.
(1-es vonal)		 1,2 17,3
Szokszu 석수 石水 1-es vonal 2,3 19,6 Kjonggi Anjang
Kvanak 관악 冠岳 1-es vonal 1,9 21,5
Anjang 안양 安養 1-es vonal 2,4 23,9
Mjonghak
(Szonggjol Egyetem)		 명학
성결대앞		 鳴鶴
(聖潔大앞)		 1-es vonal 2,2 26,1
Kumdzsong 금정 衿井 1-es vonal
Kvacshon v.
(4-es vonal)
Anszan v.
(4-es vonal)		 1,4 27,5 Kunpho
Kunpho 군포 軍浦 1-es vonal 2,2 29,7
Tangdzsong
(Hansze Egyetem)		 당정
(한세대앞)		 堂井
(韓世大앞)		 1-es vonal 1,6 31,3
Ivang
(Koreai Vasutas
Főiskola)		 의왕
(철도대학)		 義王
(鐵道大學)		 1-es vonal
Nambu
Hvamulgidzsi v.		 4,2 33,9 Ivang
Szonggjungvan
Egyetem		 성균관대 成均館大 1-es vonal 2,9 36,8 Szuvon
Hvaszo 화서 華西 1-es vonal 2,6 39,4
Szuvon 수원 水原 Kjongbu KTX
1-es vonal		 2,1 41,5
Szerju 세류 細柳 1-es vonal 2,9 44,4
Pjongdzsom
(Hansin Egyetem)		 병점
(한신대)		 餅店
(韓神大)		 1-es vonal
Pjongdzsomgidzsi v.
(1-es vonal)		 4,3 48,7 Hvaszong
Szema 세마 洗馬 1-es vonal 2,4 51,1 Oszan
Oszani
Főiskola
(Mulhjanggi
Arborétum)		 오산대
(물향기
수목원)		 烏山大
(물香気
樹木園)		 1-es vonal 2,7 53,8
Oszan 오산 烏山 1-es vonal 2,7 56,5
Csinü 진위 振威 1-es vonal 4,0 60,5 Phjongthek
Szongthan 송탄 松炭 1-es vonal 3,8 64,3
Szodzsong-ri
(Kukcse Főiskola)		 서정리
(국제대학)		 西井里
(國際大學)		 1-es vonal 2,2 66,5
Csidzse 지제 芝制 1-es vonal 4,8 71,3
Phjongthek 평택 平澤 1-es vonal 3,7 75,0
Szonghvan
(Namszoul Egyetem)		 성환
(남서울대)		 成歡
(南서울大)		 1-es vonal 9,4 84,4 Dél-Cshungcshong Cshonan
Csikszan 직산 稷山 1-es vonal 5,4 89,8
Tudzsong 두정 斗井 1-es vonal 3,8 93,6
Cshonan 천안 天安 1-es vonal
Csanghang v.
Anszong v. (lezárva)		 3,0 96,6
Szodzsong-ri 소정리 小井里 - 10,8 107,4 Szedzsong
Csoni 전의 全義 - 7,5 114,9
Csondong 전동 全東 - 7,7 122,6
Szocshang 서창 瑞倉 Oszong v. 3,5 126,1
Csocshivon 조치원 鳥致院 Cshungbuk v. 3,2 129,3
Nephan 내판 內板 - 5,6 134,9
Pugang 부강 芙江 - 4,9 139,8
Mepho 매포 梅浦 - 4,6 144,4
Sintandzsin 신탄진 新灘津 - 7,5 151,9 Tedzson Tedok-ku
Hödok 회덕 懷德 - 5,6 157,5
Tedzson
dzsocshadzsang		 대전
조차장		 大田
操車場		 Honam vonal 4,1 161,6
Tedzson 대전 大田 Kjongbu KTX
Tedzson v.
1-es metró		 4,7 166,3 Tong-ku
Szecshon 세천 細川 - 7,6 173,6
Csungjak
(lezárva)		 증약 增若 - - - Észak-Cshungcshong Okcshon
Okcshon 옥천 沃川 - 8,0 182,5
Kaphung
(lezárva)		 가풍 加豊 - - -
Ivon 이원 伊院 - 8,3 190,8
Csithan 지탄 池灘 - 5,6 196,4
Simcshon 심천 深川 - 4,4 200,8 Jongdong
Kakkje 각계 覺溪 - 3,8 204,6
Jongdong 영동 永同 - 7,0 211,6
Miruk
(lezárva)		 미륵 彌勒 - - -
Hvanggan 황간 黃澗 - 14,6 226,2
Cshuphungnjong 추풍령 秋風嶺 - 8,5 234,7
Sinam 신암 新岩 - 6,0 240,7 Észak-Kjongszang Kimcshon
Csikcsisza 직지사 直指寺 - 5,5 246,2
Kimcshon 김천 金泉 Kjongbuk v. 7,6 253,8
Tesin 대신 大新 - 9,7 263,5
Apho 아포 牙浦 - 5,7 269,2
Kumi 구미 龜尾 7,5 276,7 Kumi
Szagok 사곡 沙谷 - 4,6 281,3
Jangmok 약목 若木 - 8,2 289,5 Cshilgok
Vegvan 왜관 倭館 - 6,5 296,0
Jonghva 연화 蓮花 - 6,2 302,2
Sindong 신동 新洞 - 3,7 305,9
Csicshon 지천 枝川 - 7,4 313,3
Tegu 대구 大邱 1-es metró 9,8 323,1 Tegu Puk-ku
Tongdegu 동대구 東大邱 Kjongbu KTX
Tegu vonal
1-es metró		 3,2 326,3 Tegu
Komo 고모 顧母 - 5,5 331,8 Szuszong-ku
Kacshon 가천 佳川 Tegu vonal 1,6 333,4
Kjongszan 경산 慶山 - 5,2 338,6 Észak-Kjongszang Kjongszan
Szamszong 삼성 三省 - 7,1 345,7
Namszonghjon 남성현 南省峴 - 7,4 353,1 Cshongdo
Cshongdo 청도 淸道 - 8,7 361,8
Singo 신거 新巨 - 5,6 367,4
Szangdong 상동 上東 - 4,8 372,2 Dél-Kjongszang Mirjang
Mirjang 밀양 密陽 Kjongbu KTX 9,4 381,6
Muvol
(lezárva)		 무월 無月 - - -
Midzson 미전 美田 Mijeon Line 11,0 392,6
Szamnangdzsin 삼랑진 三浪津 Kjongdzson v. 1,5 394,1
Vondong 원동 院洞 - 9,1 403,2 Jangszan
Mulgum 물금 勿禁 - 9,2 412,4
Hvamjong 화명 華明 - 9,4 421,8 Puszan Puk-ku
Kupho 구포 龜浦 Kjongbu KTX
3-as metró		 3,4 425,2
Szaszang 사상 沙上 Kaja vonal 5,1 430,3 Szaszang-ku
Puszandzsin 부산진 釜山鎭 Tonghe Nambu v.
1-es metró		 9,6 439,9 Puszandzsin-ku
Puszan 부산 釜山 Kjongbu KTX
1-es metró		 1,8 441,7 Tong-ku

Jegyzetek

  1. ↑ "경부선" (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. Hozzáférés: 2015. szeptember 28.
  2. ↑ "Korea's Railway Network the Key to Imperial Japan's Control". The Asia-Pacific Journal: Japan Focus. Hozzáférés: 2010. október 28.
  3. ↑ "[책갈피 속의 오늘]1901년 경부선 철도 기공 " (koreai nyelven). The Dong-a Ilbo. 2007. augusztus 20. Hozzáférés: 2015. szeptember 29.
  4. 1 2 "열차속도의 변천" (koreai nyelven). Korail. 2011. október 3. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. január 14.
  5. ↑ "KTX Gyeongbu Line completed, offering quick service from Gyeongju & Busan to Seoul!". Korea Tourism Organization. 2010. május 11. 2015. október 1. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. szeptember 29.