Komor Marcell

Komor Marcell
Született1868. november 7.
Pest
Elhunyt1944. november 29. (76 évesen)
Sopronkeresztúr
Állampolgárságamagyar
SzüleiKohn Salamon
Foglalkozásaépítészmérnök
Építészi pályafutása
Jelentős épületeiSzabadkai városháza, Szabadkai zsinagóga, Közigazgatási Palota (Marosvásárhely)
A Wikimédia Commons tartalmaz Komor Marcell témájú médiaállományokat.

Komor Marcell (született Kohn; Pest, 1868. november 7. – Sopronkeresztúr, 1944. november 29.) magyar építész, Jakab Dezsővel együtt a Lechner Ödön által kezdeményezett nemzeti szecessziós irányzat nagy alakja.

Családja

Édesapja Kohn Salamon rabbi, édesanyja Eibuschitz (Eibenschütz) Lujza volt. Szüleinek hét gyermekük született: Izidor, Siegfrid, Arnold, Gyula, Kamilla, Regina és Marcell. Nyolcadikként fölneveltek még egy fogadott fiút is, aki később Újlaki Pál néven Vilma holland királynő batáviai orvosa lett. Komor Marcell lett a család legnevesebb tagja. Unokája, Székely Tamás (1925–2025) mérnök, a MÁV-szignál zeneszerzője.

Életpályája

Diplomáját 1891-ben szerezte a Műegyetemen. Czigler Győző, majd Hauszmann Alajos irodájában dolgozott, aztán Lechner Ödönnél kapott munkát, ahol szerepet vállalt az Iparművészeti Múzeum belső kialakításában és a Földtani Intézet első díjas tervének elkészítésében. 1897-ben közös irodát nyitott Jakab Dezsővel, amely 1923-ig működött. Életének ez volt a legsikeresebb korszaka, társával együtt több pályázatot nyertek, és terveiket nagyrészt meg is valósították.

Terveztek lakóépületeket (Székesfővárosi kislakásos bérház, 1909–10, Hegedűs Gyula utca 94.), középületeket (Szentesen a Petőfi Szállót és a Vigadót 1898–99-ben, a szabadkai zsinagógát, 1902-ben, Marosvásárhelyen a Kultúrpalotát és a városházát, 1907–09-ben, Nagyváradon a Fekete Sas Szállót 1907–08-ban, Szabadkán városházát 1908–10-ben stb.) A középületeken túlmenően számos magánbérházat is alkottak. Az Országos Társadalombiztosító Intézet Fiumei úti épületét már 1912-ben kezdték tervezni, de a végső 1930-as kiépítésben már Sós Aladár is részt vett (a tornyot a megbízhatatlan bauxitbeton-tartalma miatt 1967-ben elbontották). 1930 után építészete már a modernista irányzatok felé fordul. Ezt bizonyítja a fiával, Komor Jánossal közösen készített villa a Budapest II., Árvácska utca 4. szám alatt.

Publicisztikai tevékenysége is jelentős: ő alapította 1901-ben a kéthetente megjelenő Vállalkozók Lapját, melynek főszerkesztőjeként – a millenniumra utaló Ezrey álnéven – szinte minden számába írt is, cikkeiben hitet téve szellemi mesterétől, Lechner Ödöntől vagy kollégájától, Kós Károlytól örökölt és továbbfejlesztett építészeti alaptétele mellett, miszerint a modern magyar építészet csak a nemzeti motívumok, a hagyományos formák és a korszerű technológiák ötvözésével bontakozhat ki. A húszas évek végén János fiának adta át a Vállalkozók Lapját, amelyből Borbíró (Bierbauer) Virgil szerkesztésében hamarosan kinőtt a magyar avantgárd építészet neves folyóirata, a Tér és Forma.

1944-ben Komor Marcellt elhurcolták. A Német Birodalomhoz tartozó Ausztriában a nácizmus áldozata lett.

„A házat negyvennégy nyarán csillagos házzá nyilvánították. Rengetegen költöztek falai közé. Komor Marcell a házban maradt. November közepén aztán elindult, hogy a Falk Miksa utcában meglátogassa Kamilla nővérét. A nyilasok gyalog hajtották el Nyugat felé. A mai Ausztria területén, Sopronkeresztúrnál (Deutschkreutz) ölték meg. 76 éves volt.”

Művei

Jakab Dezsővel tervezett épületei és tervpályázatai:

Komor Jánossal tervezett épület:

Önálló munkái:

Lapszerkesztőként

  • 1901-től 1914-ig a Vállalkozók Lapja felelős szerkesztője (egyes források szerint főszerkesztője) volt. Vezércikkeit Ezrey álnéven jegyezte. Néhány cím Ezrey álnéven megjelent cikkeiből: Magyar pallérstílus, Budapesti stílus, Kultusz és művészet, Budapest stílus, A mérnökök művészete, Modern építészet, Pesti bérházépíttetők, Tervpályázat-nyomoruság, Tátray Lajos, A Hungária fűrdő, Huszka-Lechner. Wagner Budapesten, Márkus Géza, Lechner Ödön.
  • Komor Marcell: Lechner Ödön (Építőipar 1900) A Vállalkozók Lapja jubileumi albuma. Szerkesztette és a címszavak nagy részét Komor Marcell írta 1930-ban.
  • Számos cikke jelent meg a Pesti Hírlapban.

Képgaléria

Emlékezete