Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
Ebben a szócikkben egyes szerkesztők szerint sérül a Wikipédia egyik alappillérének számító, úgynevezett semleges nézőpont elve, vagy egyes megfogalmazásai reklámízűek. Indoklás: Ez a szócikk eredetileg egy konkrét BioTechUSA terméket feldolgozó szócikkből lett átmentve, az eredeti szócikk nevezetesség hiányában és mint feltételezhetően bújtatott reklám törlésre került. A sportélettani hatások vélhetően nem kellő objektivitással íródtak. (a vita részleteihez lásd a vitalapot). | (2015 januárjából)
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100kPa) és 25°C-os hőmérsékletre vonatkoznak.
A kreatin egy magas nitrogéntartalmú, négy szénatomos szerves sav, amely alapvető szerepet játszik a sejtek, legfőképpen az izomrostok energiaellátásában. Utóbbiak tartalmazzák a szervezet teljes kreatinkészletének hozzávetőlegesen 95%-át. A név a görög kreasz (κρέας = hús) szóból ered.
A vegyület az emberi szervezetben aminosavak – arginin, glicin és metionin – felhasználásával képződik. Kémiai szerkezetét tekintve guanidinszármazék és jellemző rá, hogy tautomerizációval kreatininné alakulhat. Az újonnan szintetizált kreatin mellett a szervezet számára forrásul szolgál még a táplálékkal – elsősorban hússal és étrend-kiegészítőkkel – bejuttatott mennyiség is. Az energiaháztartásban elfoglalt központi helyzete annak köszönhető, hogy a kreatinból kreatin-foszfát képződik és a róla lehasadó foszfátcsoport utánpótlást jelent az ATP (adenozin-trifoszfát) képződéséhez.
Fontos megjegyezni, hogy míg előbbi reakció elsősorban a vese és a hasnyálmirigy, addig az utóbbi a máj és a hasnyálmirigy sejtjeiben játszódik le, vagyis a szubsztrátoknak, majd termékeknek a vérkeringéssel kell eljutniuk egyik szervből a másikba.
A kreatin degradációja gerincesekben túlnyomórészt spontán, nem enzimatikus reakció, melynek során a kreatin kreatininné alakul. A folyamat hőmérsékletfüggő és jelentősen befolyásolja a környezet kémhatása is. A magas pH és az alacsony hőmérséklet a biológiailag hasznos kreatinnak kedveznek és lassítják az átalakulást.
Más források a "nem enzimatikus" reakcióval szemben a kreatin-kináz enzim közvetlen hatását tekintik az anyagcsere feltételének. ATP + Kreatin +(<--- kreatin-kináz enzim --->) = ADP + kreatin-foszfát. Az ATP felépítéséhez szükséges foszfort a kreatin szállítja (kreatin-foszfát alakban). A felvételt a kreatin-kináz enzim katalizálja. A kreatin-kináz enzim felszaporodása a szervezetben diagnosztikai jelentőségű a sérült izomsejtek – elsősorban a szívinfarktus – kimutatására.
Sport és élettani hatások
1992-től a kreatin-monohidrát gyorsan meghódította a sport és testépítő világot. A testépítőket természetes módon vonzzák a kreatin hatásai, méghozzá annyira, hogy már alapvető részét képezi sok sportoló étrendjének. Ajánlói szerint a kreatin stimulálja az energiatermelést, ezért eredményesebb edzésekhez vezet. Túlhidratálja továbbá az izomsejteket vízzel és az izomrostok növekedését és erősödését okozza. A kreatint a testünk természetes úton állítja elő (a vesékben, a májban és a hasnyálmirigyben). A fizikai terhelés, edzés során az izmok összehúzódásához szükséges energiát az ATP nagy sebességű hidrolizációja biztosítja. A folyamat eredményeként ADP (adenozin-difoszfát) szabadul fel. Az ATP regenerálódásához kreatin-foszfátból lehasadó foszfátcsoport szolgál utánpótlásul. Amennyiben elegendő mennyiségű kreatin-foszfát áll rendelkezésre, a reakció gyorsan és akadálytalanul mehet végbe. A kreatin az egyébként véges kapacitású kreatin-foszfát raktárak feltöltésével járul hozzá a folyamathoz.
Vizsgálatok kimutatták, hogy a nagydózisú kreatinbevitel fokozza az ismételt sprintfutások alkalmával mutatott teljesítményt edzett egyénekben. Napi 6 g kreatin bevitele már pozitív hatással van a rövidtávú, nagy intenzitású fizikai munkavégzésre. A kreatin utánpótlása fokozza a maximális erőkifejtés mértékét, valamint növeli a testtömeget, mindezt pedig olyan vizsgálati körülmények mellett, ahol az energiabevitelt állandó szinten tartották és a diéta összetételén sem változtattak. A kreatin fokozza a szervezet teljesítményét és előmozdítja a robbanékonyságot.
Mellékhatások
Több mint 5g kreatin naponta a szervezet víztartalmának aszimmetriáját, az izmokon kívül a szövetek víztartalmának csökkenését okozhatja, mely súlyos kiszáradáshoz vezethet. A felhasználók említése szerint izomgörcs, hányinger, hányás is előfordult. Hosszú távon károsíthatja a vesét, rohamkeltő hatása is lehet.
A szervezet saját kreatin képzésre gyakorolt hosszútávú hatásokról nincs tapasztalat. A Szakemberek arra hívták fel a figyelmet, hogy az NSAID-ok (nem szteroid gyulladáscsökkentők) és a kreatin együttes használata átmeneti károsodást idézhet elő a vesefunkcióban. Ez azért is fontos, mivel a sportsérülések kezelésére alkalmazott OTC(vény nélkül kapható) és vényköteles gyógyszerek hatóanyagai sokszor NSAID-ok. Mindezen kedvezőtlen hatások kombinálódhatnak rejtett vagy ismert betegségekkel, nagy fehérjebevitellel, illegális gyógyszer vagy droghasználattal. A veszély mértéke, a lehetséges következmények ismeretlenek. A személyes beszámolók során a használók gyakran említik a szedéssel egyidejűleg jelentkező gasztrointesztinális gondokat így például a hasmenést. Ezek elkerülése érdekében nem javallott egyszerre 3-5 g-os dózis fölötti mennyiséget alkalmazni, mivel a 10-15 g-os adagok fokozhatják a gasztrointesztinális problémák előfordulásának kockázatát. A mellékhatásairól szóló publikációkat a forgalmazók vitatják.
A kreatin egy másik, gyakran említett mellékhatása a vérnyomás-emelkedés. Ez azonban csak nem megfelelő mennyiségű folyadékbevitel esetén jelentkezhet. A kreatin ugyanis az izomsejtekbe vonzza a vizet. Ha az így megnövekedett folyadékigény nem pótlódik, akkor az végső soron egy dehidratált állapotot idézhet elő. Olyankor pedig működésbe lép a szervezet vízvisszatartó rendszere. A véráramban lévő víz mennyisége lecsökken, fokozódik a nátriumfelszívódás, összeszűkülnek az erek az agyban és a szívizomban, mindezek pedig a vérnyomás megemelkedését vonják maguk után.
Jegyzetek
↑Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 84. o. ISBN9638334967
↑Nelson, D. L. 1., Lehninger, A. L., & Cox, M. M. (2005). Lehninger principles of biochemistry (4th ed.). New York: W.H. Freeman. ISBN0-7167-4339-6 (2004)!
↑Creatine". MedLine Plus Supplements. U.S. National Library of Medicine. 20 July 2010. Hozzáférés ideje: 2010-08-16
12Markus Wyss, RIMA Kaddurah-Daouk. Creatine and Creatinine Metabolism. Physiological Reviews Vol. 80, No. 3, July 2000 Printed in U.S.A
Xi