Glicin

Glicin
IUPAC-név2-aminoecetsav
Szabályos név2-aminoetánsav
Más nevekglicin
Kémiai azonosítók
CAS-szám56-40-6
PubChem750
ChemSpider730
EINECS-szám200-272-2
DrugBankDB00145
KEGGD00011
ChEBI15428
ATC kódB05CX03
Gyógyszer szabadnévGlycine
Gyógyszerkönyvi névGlycinum
SMILES
NCC(O)=O
InChIKeyDHMQDGOQFOQNFH-UHFFFAOYSA-N
Beilstein635782
Gmelin1807
UNIITE7660XO1C
ChEMBLCHEMBL773
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képletC2H5NO2
Moláris tömeg75,07 g/mol
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A glicin (INN: glycine) (Gly vagy G) egy fehérjealkotó aminosav. (HO2CCH2NH2) Glikokoll néven is ismert. Kodonjai: GGU, GGC, GGA és GGG. A glicin az egyetlen olyan aminosav, amely optikailag nem aktív. A legtöbb fehérjében csak kis mennyiségben fordul elő, kivéve a kollagént, melynek kb. 35%-a glicin. A selyemfibroin is nagy mennyiségben tartalmazza. Színtelen, édes ízű, kristályos anyag, 233 °C-on bomlik. Vízben jól, alkoholban, éterben nem oldódik.

Neve az „édes” szó görög megfelelőjéből származik.

Szintézis

A glicint iparilag klórecetsavból állítják elő ammónia hozzáadásával.

ClCH2COOH + NH3 → H2NCH2COOH + HCl

Glicin keletkezik az etilén-diamin-tetraecetsav-szintézis melléktermékeként az ammónia reakciói során.

Élettani szerepe

Intermedier

A glicin számos biomolekula alkotórésze. Az eukariótákban a δ-aminolevulinsav, amely a porfirinek fő prekurzora, glicinből és szukcinil-koenzim-A-ból képződik. A glicin alkotja a purinok központi C2N egységét.

Neurotranszmitter

A glicin egy gátló neurotranszmitter a központi idegrendszerben, különösen a gerincvelőben, az agytörzsben és a retinában. Amikor a glicinreceptorok aktiválódnak, kloridionok lépnek be a sejtbe az ionotróp receptorokon keresztül és a sejtben gátló posztszinaptikus potenciált (IPSP) váltanak ki.

A sztrichnin az ionotróp glicinreceptorokon antagonista hatású. A glicin szükséges az NMDA receptorokon, mint a glutamát ko-agonistája.

Élelmiszeripari felhasználása

Élelmiszerek esetén a glicint és nátriumsóját (nátrium-glicinát) pékáruk esetén ízfokozóként alkalmazzák, valamint egyúttal táplálékot szolgáltat az élesztőbaktériumoknak is. Napi maximum beviteli mennyisége nincs meghatározva, nincs ismert mellékhatása. Élelmiszeripari felhasználásra általában zselatinból állítják elő.

Fényképészeti felhasználása

Ritkán használt előhívó hatóanyag. Negatív anyagoknál rendkívül finom szemcsét ad, viszont hosszú előhívási időt, a negatív tekintetében 2-3-szoros túlexpozíciót igényel. Pozitív kidolgozásban a régebben használatos ezüstklorid és klórbróm emulziók esetén gazdag színárnyalatokat lehetett vele elérni.