Kassa–Oderbergi Vasút

	Kassa–Oderbergi Vasút
Típus	vasútvonal; vasúttársaság;
Alapítva	1866
Megszűnt	1921
Jogutód	Csehszlovák Államvasutak
Székhely	Budapest
Iparág	vasúti áruszállítás; vasúti személyszállítás, interurbán; vasúti közlekedés;
	Kassa–Oderbergi Vasút Pozíció Szlovákia térképén
	é. sz. 49° 10′ 24″, k. h. 18° 52′ 18″49.173307°N 18.871701°EKoordináták: é. sz. 49° 10′ 24″, k. h. 18° 52′ 18″49.173307°N 18.871701°E
	Sablon; Wikidata; Segítség;

A cs. és kir. szab. Kassa–oderbergi Vasút (rövidítve: KsOD, németül k. k. privilegierte Kaschau–Oderberger Bahn, csehül Košicko–bohumínská dráha (KBD), szlovákul Košicko–bohumínska železnica) egy magánvasúttársaság volt az Osztrák–Magyar Monarchia területén. A társaság fővonala, egyben névadója a sziléziai ipar- és bányavidéket kötötte össze Kassával.

Története

A Kassa–Oderbergi Vasút 1866-ban kapta meg a koncessziót, hogy a sziléziai porosz vasúthálózatot a legrövidebb útvonalon kösse össze Magyarországgal. A nehéz nyomvonalú, 362 km hosszú, Oderbergtől (ma: Bohumín) Kassáig húzódó vasútvonal 1869 és 1872 között készült el. A társaság igazgatósága Budapesten, míg üzletvezetőségei a sziléziai Teschenben (az osztrák vonalak részére. Ma: Český Těšín ) és Kassán voltak.

A KsOd másik fővonala 1870-től a Kassát Eperjessel összekötő vonal volt, ahol a szintén magántulajdonú Eperjes–Tarnówi Vasút vonalához csatlakozott. A KsOd 1874. április 18-án egyesült ezzel a társasággal.

A Magas-Tátrában található, 1896-tól szintén a KsOd üzemeltette Csorbatói Fogaskerekű Vasút elsősorban az idegenforgalmat szolgálta.

Egy sor magántulajdonú helyiérdekű vasút üzemvitelét, melyek pályája a KsOd vonalához csatlakozott, szintén átvette a társaság. Ezen kívül az osztrák Államvasút-Társaság, majd a Magyar Királyi Államvasutak (MÁV) tulajdonát képező Csaca–Zwardoń vonal üzemét is a KsOd látta el.

Beöthy László kereskedelmi miniszter 1912. június 22-ei parlamenti beszédében támogatta a Kassa-oderbergi vasútnak Magyarország érdekében való kibővítése, illetve a magyar határig való kettős sínpár kiépítését.

A trianoni békeszerződés nyomán a Kassa–oderbergi Vasút teljes vonalhálózata az újonnan megalakított Csehszlovákia területére került. Mivel az új állam keleti részének eléréséhez a Kassa–Oderberg vonal kulcsfontosságú volt, a KsOd mihamarabbi államosításáról határoztak.

A társaság 1921. február elsején állami kézbe került. A vonalakat és a járműveket a Csehszlovák Államvasutak (ČSD) vette át.

A társaság vonalai

A Kassa–oderbergi Vasút vonalai
Vonal	Átadás éve	Megjegyzés
Oderberg–Teschen –Csaca–Zsolna–Poprádfelka–Igló –Abos (–Kassa)	* 1869 * 1871 * 1872
Kassa–Abos–Eperjes	* 1870
Eperjes–Orló–Tarnów		Eperjes–Tarnówi Vasúttársaság; 1876-tól a KsOd üzemeltetésében, 1879-ben egyesült a KsOd-val.
Csorbatói Fogaskerekű Vasút	*1896	fogaskerekű pálya, 1000 mm nyomtáv

Egykor a KsOd kezelésében lévő vonalak

A Kassa–Oderbergi Vasút által kezelt vonalak
Vonal	Átadás éve	Megjegyzés
Csaca–Zwardoń		A MÁV vonala
Margitfalva–Gölnicbánya	*1884	Gölniczvölgyi HÉV
Gölnicbánya–Szomolnokhuta	*1884	Gölniczvölgyi HÉV 1000 mm nyomtáv
Poprádfelka–Késmárk	*1889/93	Poprádvölgyi HÉV
Késmárk–Szepesbéla	*1892	Késmárk–Szepesbélai HÉV
Igló–Lőcse	*1893	Lőcsevölgyi HÉV
Szepesbéla–Podolin	*1893	Szepesbéla–Podolini HÉV
Eperjes–Bártfa	*1893	Eperjes–Bártfai HÉV, 1904-től a KsOd kezelésében
Szepesolaszi–Szepesváralja	*1894	Szepesolaszi–Szepesváraljai HÉV
Poprádfelka–Nagy-Lomnicz (Kakaslomnic)–Tátralomnic	*1895	Tátralomnici HÉV
Kralován–Szuchahora	*1898/99	Árvavölgyi HÉV
Zsolna–Rajec	*1899	Zsolna–Rajeczi HÉV
Rózsahegy–Koritnica	*1906	Rózsahegy–Korytnicza keskenynyomközű vasút 760 mm nyomtáv
Csaca–Trencsénmakó	*1914	Trencsénvármegyei HÉV

Mozdonyok

A táblázatok a cs. és kir. szab. Kassa–Oderbergi Vasút mozdonyállományát mutatják a KsOd osztályelölések sorrendjében, továbbá tartalmazzák az államosítás utáni ČSD jelölésüket is.

A KsOd üzemvitele alatt állt helyiérdekű vasutak saját maguk szerezték be mozdonyaikat, melyek később a KsOd állagába kerültek és a KsOd rendszere szerinti jelölést kaptak.

A keskeny nyomtávú mozdonyok nem kaptak KsOd-számot.

A Kassa–Oderbergi Vasút mozdonyai
Osztály	KsOd-psz.	Jelleg	Darabszám	Gyártó	Gyártási év	ČSD-psz.	Megjegyzés
I	31–40	2´B–n2	10	WLF	1884–1891	253.101–110	azonos a DV 17a sorozattal
Ia	41–45	2´B–n2	5	MÁV Gépgyár	1895–1898	254.401–405	azonos a MÁV Ia osztállyal (220 sor.)
Ip	301–318	1'C1'–n4v	18	MÁV Gépgyár, WLF, Lf. v. Sigl/Bécsújhely	1907–1912	354.901–918	azonos a kkStB 110 sorozattal
It	351–355	2'D–h2	5	Mf. d. StEG	1918	455.001–005	azonos a DV 570 sorozattal
IIa	1–2	1B–n2	2	Lf. v. Sigl/Bécsújhely	1869	221.001	-
IIb	3–8	1B–n2	6	Lf. v. Sigl/Bécsújhely	1873	232.101	azonos a MÁV II osztállyal (238 sor.)
IIIa	101–107	C–n2	7	Lf. v. Sigl/Bécsújhely	1868–1869	321.101–107	-
IIIb₁	108–130	C–n2	23	Lf. v. Sigl/Bécsújhely	1871	313.301–321	-
IIIb₂	131–143	C–n2	13	Lf. v. Sigl/Bécsújhely	1873–1892	313.322–334	-
IIIb₄	144–166	C–n2	23	Lf. v. Sigl/Bécsújhely	1873–1892	313.601–623	-
IIIb₃	201–205	C–n2	5	Lf. v. Sigl/Bécsújhely	1873	313.335–339	1879-ben Eperjes-Tarnowi Vasúttól átvéve
IIIe	206–220	C–n2	15	MÁV Gépgyár	1892–1898	313.201–215	azonos a MÁV IIIe osztállyal (326 sor.)
IIIq	251–285	C–n2v	35	MÁV Gépgyár	1899–1909	334.301–335	azonos a MÁV IIIq osztállyal (325 sor.)
IVa	561–569	1'C1'–n2v	13	MÁV Gépgyár	1912–1913	320.201–209	-
V	51–56	B1–n2t	6	WLF	1881–1884	210.001–004	-
VIm	401–424	C'C–n4v	24	MÁV Gépgyár, WLF	1912–1914	622.001–024	azonos a MÁV 651 sorozattal
VImb	473–485	C'C–n4v	13	WLF	1919	623.004–016	Brotan-kazánnal ; közvetlenül a ČSD-nek leszállítva

Helyiérdekű mozdonyok
Osztály	KsOd-psz.	Jelleg	Darabszám	Gyártó	Gyártási év	ČSD-psz.	Megjegyzés
X	501–502	B–n2t	2	MÁV Gépgyár	1884	200.201	-
XII	521–533	C–n2t	13	MÁV Gépgyár	1892–1899	310.501–512	azonos a MÁV XII osztállyal (377 sor.)
XIIa	551–552	C–n2t	2	Krauss/München	1882–1884	310.601–602	a MÁV-tól vásárolva; azonos a MÁV XIIa osztállyal
XIIb	511–512	C–n2t	2	MÁV Gépgyár	1908	310.701–702	-
XIVa	541	D–n2t	1	MÁV Gépgyár	1909	410.101	-
TVa	570–571	1C1–n2vt	2	MÁV Gépgyár	1914	320.211–212	azonos a MÁV TVa osztállyal (376 sor.)

Keskeny nyomtávú mozdonyok
HÉV	Nyomtáv	Vasúti psz.	Jelleg	Darabszám	Gyártó	Gyártási év	ČSD-psz.	Megjegyzés
Gölnicvölgyi HÉV	1000 mm	1–4	C–n2t	4	Hagans	1884	U 36.01–04	-
Csorbatói Fogaskerekű Vasút	1000 mm	1–2	Bz–n2t	2	WLF	1898	U 29.01–02	Fogaskerekű mozdony
Rózsahegy–Korytnicza	760 mm	1–3	D–n2t	3	MÁV Gépgyár	1898	-	-

Jegyzetek

↑ [ http://www.huszadikszazad.hu/cikk/megepitjuk-a-dalmat-vasutat Archiválva 2014. július 18-i dátummal a Wayback Machine-ben Megépítjük a dalmát vasutat 1912. június 22.]

Források

Kassa-oderbergi vasút. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X Hozzáférés: 2012. január 3.

Vasútportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] [ http://www.huszadikszazad.hu/cikk/megepitjuk-a-dalmat-vasutat Archiválva 2014. július 18-i dátummal a Wayback Machine-ben Megépítjük a dalmát vasutat 1912. június 22.]

Kassa–Oderbergi Vasút
Típus	vasútvonal vasúttársaság
Alapítva	1866
Megszűnt	1921
Jogutód	Csehszlovák Államvasutak
Székhely	Budapest
Iparág	vasúti áruszállítás vasúti személyszállítás, interurbán vasúti közlekedés

Kassa–Oderbergi Vasút Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 10′ 24″, k. h. 18° 52′ 18″49.173307, 18.87170149.173307°N 18.871701°EKoordináták: é. sz. 49° 10′ 24″, k. h. 18° 52′ 18″49.173307, 18.87170149.173307°N 18.871701°E
Sablon Wikidata Segítség