| Kuncsorba | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Jász-Nagykun-Szolnok | ||
| Járás | Törökszentmiklósi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Stassné Ullár Hajnalka (független) | ||
| Irányítószám | 5412 | ||
| Körzethívószám | 56 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 509 fő (2026. jan. 1.) | ||
| Népsűrűség | 18,53 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 33,63 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Kuncsorba weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kuncsorba témájú médiaállományokat. | |||
Kuncsorba község az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Törökszentmiklósi járásában.
Az Alföldön, a vármegye délkeleti részén fekszik, a megyeszékhelytől, Szolnoktól körülbelül 35 kilométerre. A szomszédos települések: észak felől Örményes, északkelet felől Kisújszállás Csorba nevű településrésze, kelet felől Túrkeve, dél felől Mezőtúr, délnyugat felől Kétpó, nyugat felől pedig Törökszentmiklós.
Közút: A település központján végighalad, nagyjából dél-északi irányban a 46-os főút kétpói szakaszától Örményesen át Fegyvernekig és a 4-es főútig húzódó 4204-es út, ezen érhető el az említett települések, illetve a két főút irányából is. Túrkevével a 4203-as út köti össze.
A közúti tömegközlekedést a Volánbusz járatai látják el.
Vasút: Vasútvonal nem vezet át a településen; a legközelebbi vasútállomás a MÁV 100-as számú, Budapest–Záhony-vasútvonalának Fegyvernek-Örményes vasútállomása, a központtól körülbelül 8 kilométerre északra.
A területet 1240-ben a kunok kapták meg. 1261-ben az egri püspökség birtoka volt. 1395-ben Csorba János szállása, később Csorbaszállás néven volt említve. A török hódoltság idején a vidék többi településéhez hasonlóan elnéptelenedett és pusztává vált.
1702-ben a Német Lovagrend birtokába került, 16 évvel később, 1718-ban Kunszentmárton vette árendába, nevét ekkor Kuncsorbai pusztaként említették. 1897-ben lett önálló település lett Kunszentmárton külterületéből, és a tiszai közép járáshoz csatolták.
A településen 2003. július 27-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt. A választáson az addigi faluvezető is elindult, de 18 %-ot is alulmúló eredményével mindössze az utolsó helyet tudta elérni a három induló közül.
A települési önkormányzat képviselő-testülete – a vonatkozó jogszabályok módosításainak 2010-es hatályba lépése óta – a polgármesterből és négy képviselőből áll.
Kuncsorba neve két részből tevődik össze. A kun- előtag a IV. Béla által 1240-ben a területre letelepített kunokra utal. A -csorba utótag pedig Csorba János nevére, akit egy 1395-ös oklevél is említ, mint a terület birtokosát.
A jellegzetesen alföldi területű tanyaközpontból mérnöki tervezéssel kialakított község. 1240-ben kunok kapták meg, tehát eredeti kun település. Csorbajánosszállása, később Csorbaszállás néven ismert. 1718-tól már Kuncsorbai pusztaként említik.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 627 | 612 | 618 | 559 | 510 | 523 | 532 | 530 | 509 |
| 2013 | 2014 | 2017 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 | 2026 |
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,2%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (9,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 24,3%, református 34,1%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 27,2% (14,1% nem nyilatkozott).
2022-ben a lakosság 91,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,4% németnek, 0,4% románnak, 0,2% görögnek, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 19,6% volt református, 12,9% római katolikus, 0,2% evangélikus, 0,6% egyéb katolikus, 36,3% felekezeten kívüli (30,4% nem válaszolt).
A község talaja agyagos, másodlagos szikesedésre hajlamos. Kuncsorba lakosai mindig földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak. A településen egy sertéstelep is működik.
Kuncsorbán sohasem volt jelentős ipari termelés. Jelenleg egy üzemben folyik takarmánytápok -és kiegészítők előállítása.
A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság 41,7%-a református, 33,2%-a római katolikus vallású. 22,4% nem tartozik egyetlen egyházhoz, vagy felekezethez sem. 2,7% ismeretlen, vagy nem válaszolt.
Az Egri főegyházmegye (érsekség) Jász-Kun Főesperességének Törökszentmiklósi Esperesi Kerületébe tartozik, mint önálló plébánia. 1946-ban lett önálló plébánia, addig Törökszentmiklós filiája volt. Plébániatemplomának titulusa: Szent István király.
A Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Nagykunsági Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Önálló missziói egyházközség.
Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Dél-Pest Megyei Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Szolnoki Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.
{{cite web}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)