Kutaiszi

	Kutaiszi (ქუთაისი)
	A Gelati kolostor, a világörökség része
; Kutaiszi címere	; Kutaiszi zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Grúzia
Régió	Imereti
Alapítás éve	I. e. 3. század
Polgármester	Tevdoradze Giorgi
Irányítószám	4600
Körzethívószám	(+995) 431
Testvérvárosok	Lista Poznań (2009. június 6. – ); Harkiv (2005. augusztus 23. – ); Lviv (2002. október 16. – ); Gəncə (1996. május 3. – ); Columbia (1997. április 22. – ); Mikolajiv (2012. május 4. – ); Zsitomir (2018. március 26. – ); Dnyipro (2007. szeptember – ); Tartu (2017. május 31. – ); Szumi (2018. szeptember – ); Maribor (2016. március 18. – );
	Népesség
Teljes népesség	160 971 fő (2024. nov. 14.)
Népsűrűség	2113 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	125-300 m
Terület	70 km²
Időzóna	MSK (UTC+4)
	Elhelyezkedése
	é. sz. 42° 16′ 18″, k. h. 42° 42′ 20″42.271667°N 42.705556°EKoordináták: é. sz. 42° 16′ 18″, k. h. 42° 42′ 20″42.271667°N 42.705556°E
	Kutaiszi weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kutaiszi témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Kutaiszi (grúzul ქუთაისი; ókori nevei: Aia (görög), Aea (latin), Kutaia, Kutatiszi, Kutaïssi) Grúzia harmadik legnagyobb városa, a nyugat-grúziai Imereti tartomány székhelye, Tbiliszitől 221 kilométerre nyugatra, a Rioni folyó partján.

Kutaiszi az ókori Kolkhisz királyság fővárosa volt, és színhelye lehetett az aranygyapjú legendájának, bár a tengerparti Phaszisz inkább illik a mítoszba. A 10. század végétől majdnem 150 évig Grúzia fővárosa volt.

Földrajza

A Rioni két partján terül el. A tengerszint felett 125-300 méteres magasságban fekszik. Keleten és északkeleten az Észak-Imereti-dombság, északra a Szamgurali-hegység, nyugatra és délre a Kolkhiszi-síkság határolja.

Éghajlata

Klimája párás szubtrópusi. Az őszi és a téli hónapokban a kolkhiszi alföldre jellemző monszun öntözi.

A nyarak általában melegek, időnként forrók, a telek csapadékosak és hűvösek. A város éves átlagos hőmérséklete 14,5 °C. Január a leghidegebb, ekkor 5,2 °C az átlaghőmérséklet, a legmelegebb hónapban, júliusban pedig 23,2 °C. A mért legalacsonyabb hőmérséklet -17 °C, a legmagasabb 42 °C körüli.

Az éves átlagos csapadék Kutaisziben 1300 –1400 mm. Minden évszakban van csapadék, bár az eloszlása nem egyenletes. Télen gyakran a hó is esik, egy-egy havazás akár 30 centiméteres réteget is létrehozhat, de a hó általában nem marad meg egy hétnél tovább. A nyáron a hegyekből gyakran erős keleti szelek csapnak le a városra.

Kutaiszi éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	22,0	26,0	32,0	34,0	37,0	40,0	42,0	40,0	40,0	35,0	29,0	25,0	42,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	7,7	8,9	13,1	18,2	23,3	26,4	28,1	28,9	25,8	21,3	15,2	10,3	19,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	1,2	1,8	4,6	7,7	12,4	15,9	18,9	19,5	16,1	11,9	7,5	3,5	10,1
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−17,0	−14,0	−10,0	−3,0	2,0	7,0	10,0	10,0	3,0	−3,0	−11,0	−14,0	−17,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)	106	129	100	112	85	105	106	86	116	108	141	139	1333
Forrás: Deutscher Wetterdienst

Természeti környezete

Kutaiszit északkeleten és északnyugaton lombhullató erdők veszik körül. A város alacsonyan fekvő szegélyei mezőgazdasági vidék látképét nyújtják. A várost központjának sok parkja és az utcák magas fasorai nyáron élénkzöld, ősszel sárga-vörös színekbe öltöztetik. Tavasszal, amikor a környező hegyeken olvadásnak indul a hó, a megáradt Rioni zúgása a partoktól messzire hallatszik a városközpontban.

Története

Aia vagy Kutaia az ókori Kulḫa (később Kolkhisz) fővárosa volt, a régészeti bizonyítékok szerint már a Kr. e. 2. évezredtől.

A történészek közt széles körben elterjedt nézet, hogy a mondabéli Iaszón és az argonauták Apollóniosz Rhodiosz leírta utazásának célpontja, Aiétész király székhelye Kutaiszi volt.

Jóval később Kutaiszi ismét főszerepet kapott a grúz nép történetében: 975 és 1122 között az egyesült Grúz Királyság fővárosa volt. Még később, a 15. század és 1810 közt innen uralkodtak Imeréti királyai. Ekkor Imerétit a cári Oroszország kebelezte be. Mielőtt Grúzia 1991-ben kivívta függetlenségét, Kutaiszi fontos ipari központ volt. Ekkor azonban az ország gazdasága összeomlott és Kutaiszit sokan hagyták el, hogy külföldön keressék a boldogulásukat.

Oktatás, tudomány

Kutaiszi Grúzia egyik legjelentősebb oktatási és tudományos központja. Itt van a Gelati Tudományos Akadémia, amelyet a 12. századi grúz király, Dávid, az Építő alapított. Ugyancsak Kutaisziben van az egyik legfontosabb grúz felsőoktatási intézmény, az 1930-ban létrehozott Akaki Tszereteli Állami Egyetem. A város más egyetemeknek és főiskoláknak is otthont ad.

Látnivalók

Bagrati katedrális
Gelati kolostor (a város mellett)
Mocameta kolostor
A geguti palota romjai (a várostól 7 km-re délre)
A Fehér-híd
Sataplia Nemzeti Park
Botanikus kert

Híres szülöttei

Aiétész – Kolkhiszi király
III. Bagrat – az egyesült Grúz Királyság királya 975-1014
I. György grúz király – az egyesült Grúz Királyság királya 1014-1027
IV. Bagrat – az egyesült Grúz Királyság királya 1027-1072
II. György grúz király – az egyesült Grúz Királyság királya 1072-1089
IV. Dávid grúz király – az egyesült Grúz Királyság királya 1089-1125
Revaz Gabriadze (1936–) – cinematográfus, író
Niko Nikoladze (1843–1928) – politikus
Zakaria Paliasvili (1871–1933) – zeneszerző
Meliton Balanchivadze (1862–1937) – zeneszerző
Veriko Andzsaparidze (1897–1987) – színésznő
Akaki Vaszadze – színész
Jakob Nikoladze (1876–1951) – szobrász
David Kakabadze (1889–1952) – festő
Władysław Raczkiewicz (1885–1947) – a lengyel emigráns kormány első elnöke, 1939-1947.
Zurab Szakandelidze (1945–) – kosárlabda játékos, olimpiai bajnok
Mikheil Korkiya (1948–) – kosárlabda játékos, olimpiai bajnok
David Khakhaleisvili (1971–) – birkózó olimpiai bajnok
Teimuraz Apkhazava – birkózó világ- és Európa-bajnok
Revaz Dzodzuasvili – labdarúgó, az 1966-os világbajnokság bronzérmese
Otar Korkiya – kosárlabda játékos, Európa Kupa győztes és olimpiai ezüstérmes
Katie Melua – énekes
Nino Burdzsanadze, politikus, 2001–2008 között a grúz parlament elnöke

Testvérvárosai

Jegyzetek

↑ "Population of Georgia by regions, self-governed units, urban-rural settlements and sex". Georgian Census 2024 (angol nyelven). National Statistics Office of Georgia. 2026. június 22. Hozzáférés: 2026. augusztus 30.
↑ "Klimatafel von Kutaisi / Georgien" (PDF). Baseline climate means (1961-1990) from stations all over the world (német nyelven). Deutscher Wetterdienst. Hozzáférés: 2016. február 14.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Kutaisi című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

https://web.archive.org/web/20070708062841/http://www.kutaisi.com.ge/
http://www.nkta.org/^{[halott link]}
http://www.kutaisi.ucoz.com/ Archiválva 2008. december 4-i dátummal a Wayback Machine-ben

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1fc4ae90e99b68ed3bad955de51778c7cb89c73f-1] "Population of Georgia by regions, self-governed units, urban-rural settlements and sex". Georgian Census 2024 (angol nyelven). National Statistics Office of Georgia. 2026. június 22. Hozzáférés: 2026. augusztus 30.

[DWD-2] "Klimatafel von Kutaisi / Georgien" (PDF). Baseline climate means (1961-1990) from stations all over the world (német nyelven). Deutscher Wetterdienst. Hozzáférés: 2016. február 14.