Latin-Amerika

	Latin-Amerika
	Latino América
	Nemzeti himnusz: ; spanyolul: Hermanos y Unidad!; Egyesülés és Testvériség!
Fővárosa	Mexikóváros
	d. sz. 1° 06′ 25″, ny. h. 68° 05′ 51″1.106889°S 68.097391°WKoordináták: d. sz. 1° 06′ 25″, ny. h. 68° 05′ 51″1.106889°S 68.097391°W
Legnagyobb város	Rio de Janeiro; Buenos Aires; Santiago; Líma; La Paz; Sao Paulo; Fortaleza; Montevideo
Államforma	20 egyesült köztársaság kongresszusa
	Vezetők
Latin-Amerika elnöke	Eduardo Leite
Latin-Amerika miniszterelnöke	Salvador Sánchez
Államforma elnök	José Almagro
Törvényhozás	Latin-Amerikai nemzetek egyesülete
Hivatalos nyelv	spanyol
Beszélt nyelvek	spanyol, kecsua, guaráni, navajo, francia, portugál, holland, stb
Elődállamok	Spanyol Birodalom
	Népesség
Rangsorban	3.
Becsült	647 953 900 fő (2025 jan.)
Rangsorban	3.
Főbb etnikumok	47,7% fehér ; 43,1% kevert; 4,1% fekete; 2,5% rézbőrű ; 2,7% más
Vallások	98,2% keresztény; 1,1% ateista; 0,7% más
GDP	2024 (nominális)
Összes	(57.)
HDI (2025)	0,870
	Földrajzi adatok
Terület	20 572 000 km²
Víz	3,4%
Időzóna	CET (UTC+1) ; CEST (UTC+2)
Közlekedés iránya	jobb oldali
	A Wikimédia Commons tartalmaz Latin-Amerika témájú médiaállományokat.

Latin-Amerika azon amerikai országok és területek gyűjtőneve, ahol azonos nyelvvel, kultúrával és tradícióval rendelkeznek. Latin-Amerika négy régióval rendelkezik; Észak-Amerika, Közép-Amerika, Karibi- és Dél-Amerika.

Földrajzilag magában foglalja (északról dél felé haladva):

Mexikót (Észak-Amerika),
Közép-Amerikát a Karib-térséggel, valamint
Dél-Amerikát,

vagyis az Amerikai Egyesült Államok és Kanada kivételével jóformán az amerikai országok zömét.

Definíció

Hétköznapi értelemben véve a Latin-Amerika kifejezés csupán az amerikai kontinens azon területeire utal, ahol legtöbben spanyolul, illetve kisebb részben franciául és portugálul beszélnek.
Más értelmezés szerint viszont az összes olyan országot magában foglalja, ahol a lakosság nagy része a latinból származó újlatin nyelvet beszéli. Így tehát Latin-Amerika fogalmába gyakran beleértjük a francia és az újlatin alapú kreol nyelvű amerikai országokat is. Ezt a nézetet erősíti a tény, hogy magát a fogalmat is III. Napóleon alkotta meg Franciaország területi érdekei miatt.
Gazdasági értelemben beletartozik az Egyesült Államok is (főként a déli rész), hiszen a nagy latin-amerikai gazdasági társaságok (pl. a spanyol nyelvű szórakoztatóipar) székhelyei is többnyire már az USA-ban vannak.

A név eredete

A kifejezést először 1856-ban egy konferencián Francisco Bilbao chilei filozófus használta először, majd III. Napóleon francia császár kormánya népszerűsítette tovább az 1860-as években.

III. Napóleon kormánya az Amérique Latine kifejezést mintegy célzásként szánva az angolszász világnak, remélvén, hogy a többi újlatin nyelvű országban társra talál az amerikai angolszász terjeszkedés megfékezésére. Majd az elnevezés hamar népszerűvé vált a francia, portugál, illetve spanyol ajkú telepesek között.

A spanyol Amerika kifejezést az Egyesült Államokban általánosan a 19. század végéig használták, és az Egyesült Államoktól délre fekvő országokat és területeket jelölte, ahol a domináns nyelv a spanyol volt. Ezt a kifejezést később felváltotta a pontosabb Latin-Amerika kifejezés.

Tagállamok és etnikumok

Latin-Amerika nemzeti feloszlásai
2022
	Fő	%

Dél-Amerika	490 725 023	59,3%
brazil	221 000 000	34,7%
argentin	69 204 000	7,2%
kolumbiai	57 600 923	6,3%
venezuelai	45 720 000	4,7%
perui	34 102 000	4,1%
chilei	27 829 000	3,4%
ecuadori	19 300 000	3,1%
paraguayi	13 621 000	2,9%
bolíviai	12 391 000	2,6%
uruguayi	7 103 000	2,4%
Észak-Amerika	148 832 612	24%
mexikói	131 194 976	21,6%
guatemalai	17 141 463	2,4%
Közép-Amerika	34 378 267	7,1%
nicaraguai	12 904 622	2,7%
el salvadori	9 630 289	2,4%
panamai	7 762 736	0,5%
costa ricai	7 200 680	0,7%
hondurasi	4 763 940	0,5%
Karib-térség	5 095 357	3,5%
dominikai	12 706 605	1,2%
puerto ricói	1 821 184	1,2%
kubai	12 729 000	1,1%
Őslakosok	11 860 350	4,2%
aymarai	9 278 905	3,6%
mapucsei	2 672 499	0,5%
Mások	7 231 086	3,4%

Összesen:	647 027 915	100%

Latin-Amerika államformája

Független államok			Franciaország tengerentúli területei	Egyesült Államok társult állama
Argentína Belize Bolívia Brazília Chile Kolumbia Costa Rica	Kuba Dominikai Köztársaság Ecuador Salvador Guatemala Haiti Honduras	Mexikó Nicaragua Panama Paraguay Peru Uruguay Venezuela	Francia Guyana Guadeloupe Martinique Saint-Barthélemy Saint-Martin Saint-Pierre és Miquelon	Puerto Rico

Kisebb karibi országok és függő területek és Francia Guyana kivételével az országok

Ország	Népesség (2018)	Terület	Főváros	Legnagyobb város	Elnök (2020-21 táján)
Argentína	44,7 millió	2 766 890 km²	Buenos Aires	Buenos Aires	Alberto Fernández
Bolívia	11,3 millió	1 098 581 km²	Sucre	Santa Cruz de la Sierra	Jeanine Áñez (ideiglenes)
Brazília	208,9 millió	8 547 877 km²	Brasilia	São Paulo	Jair Bolsonaro
Chile	17,9 millió	756 950 km²	Santiago	Santiago	Sebastián Piñera
Kolumbia	48,2 millió	1 141 748 km²	Bogota	Bogota	Iván Duque
Costa Rica	5 millió	51 100 km²	San José	San José	Carlos Alvarado
Dominikai Köztársaság	10,3 millió	48 730 km²	Santo Domingo	Santo Domingo	Danilo Medina
Kuba	11,1 millió	110 861 km²	La Havane	La Havane	Miguel Díaz-Canel
Ecuador	16,5 millió	283 560 km²	Quito	Guayaquil	Lenín Moreno
Guatemala	16,6 millió	108 890 km²	Guatemala	Guatemala	Alejandro Giammattei
Haiti	10,8 millió	27 750 km 2	Port au Prince	Port au Prince	Jovenel Moses
Honduras	9,2 millió	112 090 km²	Tegucigalpa	Tegucigalpa	Juan Orlando Hernández
Mexikó	126 millió	1 972 550 km²	Mexico	Mexico	Andrés Manuel López Obrador
Nicaragua	6,1 millió	129 494 km²	Managua	Managua	Daniel Ortega
Panama	3,7 millió	75 640 km²	Panama	Panama	Laurentino Cortizo
Paraguay	7 millió	406 750 km²	Asuncion	Asuncion	Mario Abdo
Peru	31,3 millió	1 285 220 km²	Lima	Lima	Martín Vizcarra
Puerto Rico	3,2 millió	8870 km²	San Juan	San Juan	Joe Biden, kormányzó: Alejandro García Padilla
Salvador	6,2 millió	21 040 km²	San Salvador	San Salvador	Nayib Bukele
Uruguay	3,4 millió	176 220 km²	Montevideo	Montevideo	Luis Lacalle Pou
Venezuela	31,7 millió	916 445 km²	Caracas	Caracas	Nicolás Maduro
Össz.	618,3 millió	20 021 506 km²

Demográfia

Latin-Amerikában él a világ genetikailag egyik legsokszínűbb emberi populációja. A népesség összetétele országról országra változik, és a világ minden tájáról származó rasszok képviseltetik itt magukat. A populáció többsége európai és amerindián felmenőkkel rendelkezik, de nagy számban él afrikai, illetve kisebb számban ázsiai származású ősökkel rendelkező lakosság is.

Amerindiánok

Amerika őslakos népei, akiknek száma az erőszakos európai kolonizáció következtében jelentősen lecsökkent, azonban mára újra növekedésnek indult és meghaladja 60 milliót.^[forrás?] Ennek ellenére csak Bolíviában alkotnak többséget, ahol a teljes lakosság 55% százalékát teszik ki. Továbbá jelentős kisebbséget alkotnak Peruban (45%), Guatemalában és Ecuadorban (25%).^[forrás?]

Ország	Népesség	Fehér	Mesztic	Mulatt	Amerindián	Fekete	Fehér és mesztic	Kevert	Egyéb
Argentína	40 301 927	97%							3%
Aruba	100 018							80%	20%
Belize	311 500		49%	25%	11%	6%			10%
Bolívia	9 119 152	15%	30%		55%
Brazília²	190 010 647	53,7%		38,5%		6,2%			1,6%
Chile	16 800 000	52.7-90%	10%-44%		3,2%				0,1%
Costa Rica	4 133 884				1%	3%	94%		2%
Dominikai Köztársaság	9 365 818	16%				11%		73%
Ecuador	13 755 680		65%		25%	3%			7%
Francia Guyana	199 509	12%							88%
Guadeloupe	452 776	5%							95%
Guatemala	12 728 111				40,5%		59,4%		0,1%
Haiti	8 706 497					95%		5%
Holland Antillák	223 652			85%					15%
Honduras	7 483 763	1%	90%		7%	2%
Kolumbia	44 379 598	20%	58%	14%	1%	4%		3%
Kuba³	11 394 043	65%				10%		25%
Martinique	436 131	5%							95%
Mexikó	108 700 891	12%	75%		12%				1%
Nicaragua	5 675 356	17%	69%		5%	9%
Panama	3 242 173	10%	70%		6%			14%
Paraguay	6 669 086		95%						5%
Peru	28 674 757	15%	37%		45%				3%
Puerto Rico	3 944 259	80,5%			0,4%	8%		4,1%	7%
Saint-Barthélemy	6 852								100%
Saint-Martin	33 102								100%
Saint-Pierre és Miquelon	7 036	100%
Salvador	6 948 073	9%	90%		1%
Uruguay	3 460 607	88%	8%			4%
Venezuela ⁴	26 023 528	21%			2%	10%		67%
Átlag	562 461 667	33,8%	27%	15,2%	10,9%	4,9%	4,8%	1,7%	1,8%

Jegyzetek

↑ Bilbao, Francisco (1856. június 22.). "Iniciativa de la América. Idea de un Congreso Federal de las Repúblicas" (spanyol nyelven). París. Hozzáférés: 2017. július 16. – via Proyecto Filosofía en español.
↑ John A. Britton (2013). Cables, Crises, and the Press: The Geopolitics of the New Information System in the Americas, 1866–1903. 16–18. o. ISBN 9780826353986.
↑ "Испанская Америка". www.amerika.org.ua. 2016. december 20. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. szeptember 8.
1 2 "Composición Étnica de las Tres Áreas Culturales del Continente Americano al Comienzo del Siglo XXI" (PDF).
↑ "Argentina, como Chile y Uruguay, su población está formada casi exclusivamente por una población blanca e blanca mestiza procedente del sur de Europa, más del 90% E. García Zarza, 1992, 19" (PDF). 2009. december 25. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2009. március 26.

[bilbao_f-1] Bilbao, Francisco (1856. június 22.). "Iniciativa de la América. Idea de un Congreso Federal de las Repúblicas" (spanyol nyelven). París. Hozzáférés: 2017. július 16. – via Proyecto Filosofía en español.

[Britton-2] John A. Britton (2013). Cables, Crises, and the Press: The Geopolitics of the New Information System in the Americas, 1866–1903. 16–18. o. ISBN 9780826353986.

[3] "Испанская Америка". www.amerika.org.ua. 2016. december 20. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. szeptember 8.

[Lizcano-4] 1 2 "Composición Étnica de las Tres Áreas Culturales del Continente Americano al Comienzo del Siglo XXI" (PDF).

[Garcia-5] "Argentina, como Chile y Uruguay, su población está formada casi exclusivamente por una población blanca e blanca mestiza procedente del sur de Europa, más del 90% E. García Zarza, 1992, 19" (PDF). 2009. december 25. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2009. március 26.

Latin-Amerika
Latino América
Nemzeti himnusz: spanyolul: Hermanos y Unidad! Egyesülés és Testvériség!


Fővárosa	Mexikóváros
d. sz. 1° 06′ 25″, ny. h. 68° 05′ 51″-1.106889, -68.0973911.106889°S 68.097391°WKoordináták: d. sz. 1° 06′ 25″, ny. h. 68° 05′ 51″-1.106889, -68.0973911.106889°S 68.097391°W
Legnagyobb város	Rio de Janeiro Buenos Aires Santiago Líma La Paz Sao Paulo Fortaleza Montevideo
Államforma	20 egyesült köztársaság kongresszusa
Vezetők
Latin-Amerika elnöke	Eduardo Leite
Latin-Amerika miniszterelnöke	Salvador Sánchez
Államforma elnök	José Almagro
Törvényhozás	Latin-Amerikai nemzetek egyesülete
Hivatalos nyelv	spanyol
Beszélt nyelvek	spanyol, kecsua, guaráni, navajo, francia, portugál, holland, stb

Elődállamok	Spanyol Birodalom
Népesség
Rangsorban	3.
Becsült	647 953 900 fő (2025 jan.)
Rangsorban	3.
Főbb etnikumok	47,7% fehér 43,1% kevert 4,1% fekete 2,5% rézbőrű 2,7% más
Vallások	98,2% keresztény 1,1% ateista 0,7% más
GDP	2024 (nominális)
Összes	(57.)
HDI (2025)	0,870
Földrajzi adatok
Terület	20 572 000 km²
Víz	3,4%
Időzóna	CET (UTC+1) CEST (UTC+2)
Közlekedés iránya	jobb oldali
A Wikimédia Commons tartalmaz Latin-Amerika témájú médiaállományokat.