Lawrence Kohlberg

Lawrence Kohlberg
Született1927. október 25.
Bronxville
Elhunyt

Winthrop
Állampolgárságaamerikai
Foglalkozása
Iskolái
Halál okavízbe fúlás

Lawrence Kohlberg (Bronxville, New York, 1927. október 25. – Boston, Massachusetts, 1987. január 19.) zsidó származású amerikai pszichológus, a New York-i Bronxwille-ben született, a Chicagói Egyetem és a Harvard professzoraként is tevékenykedett. Kutatásaiban az erkölcsi neveléssel és érveléssel foglalkozott, ő írta le a legismertebb erkölcsi fejlődési szakaszok elméletét. Követője volt Jean Piaget kognitív fejlődési elméletének. Kohlberg munkájában Jean Piaget elgondolásait tükrözte vissza és terjesztette ki, ezzel új tereket nyitva az erkölcsi fejlődés témakörének a pszichológiában. Olyan kutatók, mint Elliot Turiel vagy James Rest reagáltak Kohlberg munkájára. Kohlberg a 20. század harminc legkiemelkedőbb pszichológusainak egyike.

Az erkölcsi fejlődés szakaszai

Az 1958-as disszertációjában Kohlberg már megírta azt, amit ma Kohlberg erkölcsi fejlődési szakaszainak nevezünk. Ezen szakaszok megfelelően kigondolt szintjei megmagyarázzák az erkölcsi érvelést. Kohlberg ezt az elméletét a Chicagói Egyetemen folytatott tanulmányai során dolgozta ki. Jean Piaget munkássága és a gyerekek elbűvölő reakciói inspirálták az erkölcsi dilemmák megalkotásában. Kohlberg javasolta a „szókratészi” erkölcsi fejlődés alkalmazását és megerősítette Dewey ötletét, miszerint az oktatás során a fejlődés a cél. Körvonalazta azt is, hogy a tanárok tudattalanul is befolyásolják a gyermekek erkölcsi fejlődését. Valamint megfogalmazta, hogy a közoktatási intézményekben a morális fejlődés összeegyeztethető az iskolai szabályzattal.

Elmélete tartalmazza a morális érvelést, amely erkölcsi viselkedésen alapszik, ennek hat fejlődéstanilag és szerkezetileg elkülöníthető szakasza van – minden szakasz eggyel kielégítőbb választ ad az erkölcsi dilemmákra az előző szintnél. Tanulmányaiban Kohlberg követte az erkölcsi ítéletek fejlődését, amelynek hátterében Piaget korábbi tanulmányai állnak. Piaget szintén logikai és erkölcsi fejlődés alapján különítette el egymástól a szerkezeti szakaszokat. Ennek az alapján úgy határozta meg, hogy az erkölcsi fejlődés folyamata elsősorban az igazságon keresztül bontakozik ki, és ez a fejlődés egy egész életen át folytatódik; még ha ez a dialógus számos kutatás filozófiai következménye is.

Kohlberg a morális érveket a morális dilemmák segítségével mutatta be. Miután kategorizálta és osztályozta a válaszban adott okokat, hat különálló szakaszt különböztetett meg, amit további három szintre bontott: pre-konvencionális, konvencionális és poszt-konvencionális szint. Minden szint két szakaszt tartalmaz. Ezek a szakaszok nagy mértékben befolyásoltak másokat, és hasznosította őket, például James Rest a Kimenet Meghatározó Teszt (Defining Issues Test) során, 1979-ben.

Halála

Kohlberget egy trópusi parazita támadta meg 1971-ben a belizei interkulturális munkája során, aminek eredményeként depresszióval és fizikai fájdalmakkal küzdött hátralévő életében. 1987. január 19-én a Massachusetts-i kórházból, ahol kezelték egy napos eltávozást kért, és állítólag úgy követett el öngyilkosságot, hogy a mélybe vetette magát a bostoni kikötőbe.

Magyarul

Lawrence Kohlbergnek az igazságosságra vonatkozó ítéletek hat szakaszáról írt tanulmánya bekerült egy fejlődéslélektani egyetemi olvasókönyvbe 1997-ben.

Angol és német nyelven kiadott munkái magyar közkönyvtárakban (válogatás)

Lásd még

Jegyzetek

  1. 1 2 Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven). Hozzáférés: 2015. október 10.
  2. 1 2 "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  3. ↑ "Brockhaus Enzyklopädie". Brockhaus (német nyelven). F.A. Brockhaus. Hozzáférés: 2017. október 9.
  4. 1 2 "Педагоги и психологи мира". Pedagogues and Psychologists of the World (orosz nyelven).
  5. ↑ "Library of Congress Authorities" (angol nyelven). Kongresszusi Könyvtár. Hozzáférés: 2020. január 17.
  6. ↑
    • Haggbloom, S.J. et al. (2002). The 100 Most Eminent Psychologists of the 20th Century. Review of General Psychology. Vol. 6, No. 2, 139–15. Haggbloom et al. combined three quantitative variables: citations in professional journals, citations in textbooks, and nominations in a survey given to members of the Association for Psychological Science, with three qualitative variables (converted to quantitative scores): National Academy of Science (NAS) membership, American Psychological Association (APA) President and/or recipient of the APA Distinguished Scientific Contributions Award, and surname used as an eponym. Then the list was rank ordered.
  7. ↑ Kohlberg, Lawrence (1958). "The Development of Modes of Thinking and Choices in Years 10 to 16". Ph. D. Dissertation, University of Chicago.
  8. ↑ Crain, William C. (1985). Theories of Development Archiválva 2011. október 4-i dátummal a Wayback Machine-ben (2Rev ed.). Prentice-Hall. ISBN 0-13-913617-7
  9. ↑ Rest, James (1988). Lawrence Kohlberg (1927–1987).[halott link]
  10. ↑ Kohlberg, Lawrence (1973). "The Claim to Moral Adequacy of a Highest Stage of Moral Judgment". Journal of Philosophy (The Journal of Philosophy, Vol. 70, No. 18) 70 (18): 630–646.doi:10.2307/2025030.
  11. ↑ Piaget, Jean (1932). The Moral Judgment of the Child. London: Kegan Paul, Trench, Trubner and Co.. ISBN 0-02-925240-7.
  12. ↑ Kohlberg, Lawrence (1981). Essays on Moral Development, Vol. I: The Philosophy of Moral Development. San Francisco, CA: Harper & Row. ISBN 0-06-064760-4.
  13. ↑ Kohlberg, Lawrence; Charles Levine, Alexandra Hewer (1983). Moral stages : a current formulation and a response to critics. Basel, NY: Karger. ISBN 3-8055-3716-6.
  14. ↑ Kohlberg, Lawrence (1971). From Is to Ought: How to Commit the Naturalistic Fallacy and Get Away with It in the Study of Moral Development. New York: Academic Press.
  15. ↑ Kohlberg, Lawrence; T. Lickona, ed. (1976). "Moral stages and moralization: The cognitive-developmental approach". Moral Development and Behavior: Theory, Research and Social Issues. Holt, NY: Rinehart and Winston.
  16. ↑ Colby, Anne; Kohlberg, L. (1987). The Measurement of Moral Judgment Vol. 2: Standard Issue Scoring Manual. Cambridge University Press. ISBN 0-521-24447-1
  17. ↑ Rest, James (1979). Development in Judging Moral Issues. University of Minnesota Press. ISBN 0-8166-0891-1
  18. ↑ Fejlődéslélektan : olvasókönyv : [felsőoktatási tankönyv] / szerk. Bernáth László, Solymosi Katalin ; [... ill. Taracsák Gábor]. Budapest : Tertia, 1997. 290 p.

Források

További információk