Életútja
Lendl György Temes megyei tiszti főorvos fia. A reáliskolát Temesvárt járta; az egyetemet és műegyetemet (1879-től) Budapesten végezte; 1884-ben nyert tanári, 1887-ben doktori oklevelet; 1884-85-ben volt egyéves önkéntes és tiszthelyettes; 1885–1886-ban műegyetemi asszisztens Budapesten, 1886-tól 1889-ig az állattani tanszéken dolgozott. 1888-tól műegyetemi magántanár volt az állattani szakban. (1889–90-ben helyettes tanár.) 1889-ben külföldi tanulmányútra ment. 1890-től 1894-ig múzeumi segédőr volt az állattárnál; ezen állásáról 1894-ben lemondott: nyilvános állattani laboratóriumot és tanszerkészítő intézetet alapított, amelynek tulajdonosa és ezzel József főherceg udvari szállítója lett. 1901-ben országgyűlési képviselővé választották. 1906-ban Kis-Ázsiába vezetett expedíciót, elsősorban az Anatóliai-fennsíkon és a Taurusz- (Toros) hegységben gyűjtött, majd 1907-ben meghívta a La Plata-i és a Buenos Aires-i múzeum. Ezen az útján a Kordillerákban gyűjtött, egyetlen kísérővel. Utazásain az Magyar Nemzeti Múzeum számára is sok anyagot gyűjtött. Hazatérve kivette részét a Budapesti Állat- és Növénykert újjászervezéséből. 1911-ben az intézmény igazgatója lett. Ő volt a modern budapesti állatkert megalkotója. 1929-ben vonult nyugállományba, 1932-ben visszavonult a tudományos élettől, és átköltözött Keszthelyre.
Írásai
Cikkei a következő folyóiratokban jelentek meg: Természettudományi Közlöny (1885. A pókok érzekszerveiről, A keresztes pókok élelmessége, 1886. A béka nászruhájáról, 1887. A virágok és rovarok, 1888. Légyálczák és a rovarevő növények, 1890. Pótfüzet. A pókok szervezete és a hálókötés, 1891. A kakukméhek életéből, Az állatok szinének mustrázatáról, Pótfüzet, Uj szerkezetű mikroszkop); Természetrajzi Füzetek (1886. A koronás keresztespók, Epeira diademata Cl., Ueber die Begattung der gekrönten Kreuzspinne, 1887. A Trochosa infernalis párzásáról, 1887. A Zamenis viridiflavus nevű kigyó párzásáról, németül is, 1890. Három magyarországi kevéssé ismert pókfaj leírása, 1894. A m. n. múzeum kaszáspók-gyűjteménye); Rovartani Lapok (1886. A rovarok összetett szemeiről, Argiope Brünnichii Scop életmódja); M. orvosok és természetvizsgálók Munkálatai (XXIII. 1887. Adatok az Argiope Brünnichii életmódjának ism., 1900. Egy új emlősfaj; Méhészeti Lapok (1887. A virágok és méhek); P. Hirlap (1888. febr. 17. Az élelmiszerek hamisítása, 1891. nov. 19. Kié a mikroszkop): Mathem. és term. Értesítő (1888. A pókok, különösen a kerekhálós pókok, Epiridae természetr. osztályozásának kisérlete. 1891. A mikroszkóp egy ujabb szerkezetéről, németül is): Akadémiai Értesítő (1890. A mathem. és term. tud. bizottság 1861-1888.); Természettud. társ. Emlékkönyve (1892. Hazánk egyik specialitásáról; Ablepharus Pannonicus); Mathem. u. Naturw. Berichte (1893. Fachkonferenz für Zoologie); Széchényi Béla gróf keletázsiai utazásának tudom. eredményei (1887-1880. II. Miriapodák és Arachnoidák, ugyanez ford. a német részben és Hilber és Steindachner cikkeinek ford. a magyarban); Vadászlap (1894. A jávorszarvasról); A Természet (1897. Az állatok kitöméséről).
