Liceales

Liceales
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota)
Csoport: Amorphea
Csoport: Amoebozoa
Csoport: Myxogastria
Csoport: Lucisporidia
Csoport: Liceales
Jahn 1928 emend. Leontyev et al. 2019
Szinonimák

Liceida (ICZN)

Kládok
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Liceales témájú rendszertani információt.

A Liceales (ICN) vagy Liceida (ICZN) a Myxogastria egyik csoportja 2019-es átcsoportosítása előtt 90 fajjal, melyek egy része világszerte megtalálható.

Történet

Eduard Jahn írta le először rendként 1928-ban. Li Jü 2005-ös könyvében 3 csoportra (Liceaceae, Enteridiaceae, Cribrariaceae) osztotta összesen 8 nemzetséggel és 58 fajjal.

2013-ban Fiore-Donno et al. 2 gén alapján a Liceidáról és a Trichiidáról megállapították, hogy parafiletikus, mivel a Cribrariidae a többi Liceida-csoport és a Trichiida által alkotott csoport testvércsoportja, míg a Trichiida 4 kládot és az általuk alkotott csoport testvércsoportjának egy részét tartalmazta. Ugyanez évben sorolta be a Lucisporidiába (világos spórájú klád) Thomas Cavalier-Smith.

Leontyev et al. 2019-ben átcsoportosították, a már 1922-ben Thomas Macbride által leírt, de később nem használt Cribrarialesbe (= Cribrariida) helyezték a Cribrariaceae, a Trichialesbe a Dianemataceae családot.

Morfológia

Termőtestei mindig egyszerűek, más kládok jellemzői, például a kapillítium, a columella vagy a mészcsomók nem találhatók meg legtöbb nemzetségében, csak a Kelleromyxa és a Listerella fonalai vannak kapillítiumban. Egyes fajai, például az Enteridium spp. álkapillítiummal rendelkeznek. A legtöbb faj színes vagy olívaszínű spóracsoportokat alkot. Vitatott azonban, hogy a kapillítium hiánya a Liceidát meghatározó jellemző-e, mivel a Licea esetén legalább 3 faj perídiumából induló képletek vesztigiális kapillítiumok lehetnek, míg a Lycogala epidendrum álkapillítiuma valójában valós lehet.

Termőtestmérete fajonként eltérő: a Licea termőteste az egyik legkisebb, a Reticulariidae és a Dictydiaethalium termőteste a legnagyobbak közt van.

Sporangiumai szubhipotallikusak és változó alakúak: a Licea biforis érett sporangiuma például barna plazmodiokarpium, általában nyújtott, és lehet egyenes, hajlott, patkó alakú vagy elágazó.

Nagy termőtestű fajai termőtestei több spóratartó aggregátumai, míg a kis termőtestűekéi egy spóratartósak.

Életmód

A Listerella paradoxa a Cladonia parazitája, azonban legtöbb faja szabadon él.

Élőhely

Széles levelű lombhullató erdőkben gyakori, legtöbb faja és nemzetsége fenyőerdőkben él. Számos faja élő fák kérgén – nyitva- és zárvatermőkön egyaránt – is megtalálható. Egyes fajai az egész Földön élnek.

Rendszertan

7–9 nemzetsége van 2–5 kládban. Molekuláris genetikai kutatások szerint testvércsoportja a Trichiida, azonban nincs egyértelműen eldöntve, hogy klád-e.

Csoportjai

Fiore-Donno et al. 2013-ban 4 csoportra osztotta, ezek a Cribrariát és Lindbladiát tartalmazó Cribrariidae, a Tubiferát, Lycogalát és Reticulariát tartalmazó Reticulariidae, a Licea s. s. nemzetséget tartalmazó Liceidae és a Dictydiaethaliumot tartalmazó Dictydiaethaliidae. Filogenetikája szerint a Cribrariaceae a bazális csoport.

2019-ben csupán a Liceaceaet sorolták ide Leontyev et al., és leírták, hogy a Licea synsporos a Reticularia liceoides rokona, a Licea variabilis a Dianemataceae tagja, több további Licea-faj pedig a Perichaena rokona lehet, és a Listerella nem feltétlenül alkot önálló nemzetséget.

Külső kapcsolatok

A világos spórájúak (Lucisporidia) kládjába tartozik.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Liceida című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.