Reticulariaceae

Reticulariaceae
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota)
Csoport: Amoebozoa
Csoport: Myxogastria
Csoport: Liceales
Csoport: Reticulariaceae
Nemzetségek
Hivatkozások
A Wikimédia Commons tartalmaz Reticulariaceae témájú kategóriát.

A Reticulariaceae (ICN; ICZN szerinti névalak: Reticulariidae) az ITIS által elfogadott csoport a Myxogastria kládban. Nemzetségei a Dictydiaethalium, a Lycogala, a Reticularia, a Tubifera és az Alwisia. Egyes rendszertanokban – például az Index Fungoruméban – elfogadottnak számít az Enteridium is.

Más csoportosításokban a Dictydiaethalium a Dictydiaethaliaceae, a többi nemzetség a Tubiferaceae tagja.

Történet

A Reticulariaceae első fajait a 17–18. században jellemezték, és Carl von Linné is több faját írta le.

A csoportot François Fulgis Chevallier írta le először 1826-ban.

2012-ben 3 elfogadott nemzetsége és 25 faja volt, ekkor indult Leontyev áttekintése a csoportról több projektben, melyek 2023-ban értek véget. Ezalatt a leírt fajok száma 52-re, a nemzetségeké 6-ra nőtt, a Licaethalium nemzetség pedig a Reticulariaceae csoportból átkerült a Cribrariaceaebe. A Reticulariaceae-fajokról szóló eddig összegyűjtött molekuláris adatbázist ekkor tették közzé a GBIF-en. Több hagyományos fajt ekkor szűkebben határoztak meg molekuláris adatai alapján, megnehezítve a keresést.

Fiore-Donno et al. 2013-as kétgénes Lucisporidia-filogenetikájában a Dictydiaethalium és a Dictydiaethaliaceae a 3 nemzetségű Reticulariaceaetől külön szerepelt. A Reticulariaceaeben megkülönböztettek egy ál- és egy valódi kapillítiumos kládot, és igazolták, hogy a rend, ahová sorolták, a Liceida (= Liceales) az akkori meghatározás szerint parafiletikus.

2014-ben Leontyev et al. újra létrehozták az Alwisiát 3 fajjal (Alwisia bombarda, Alwisia morula, Alwisia repens), az Alwisia bombarda alapján a taxont a Dianemataceae lehetséges közeli rokonaként, és annak és a Lycogala csőszerű fonalait lehetséges valós kapillítium részeként írták le.

2023-ig számos hagyományos faját – például a Lycogala epidendrumot – több fajra bontották molekuláris alapon.

Morfológia

Spórái világosak, és gyakran csoportosulnak. Leontyev et al. 2024-ben egyes fajok „láthatatlanságát” kizárólag a morfológiai jellemzők korlátainak tulajdonították, mert egyes ritka fajok már a 19. századtól ismertek. Kolumellája és álkolumellája nincs.

Élőhely

Az egész világon él, de például afrikai, dél-amerikai, dél-ázsiai (például iniai), észak-ázsiai fajai molekulárisan kevéssé tanulmányozottak. Számos környezetben nő, például fatörzseken és -leveleken.

Életmód

Plazmódiuma fagocitózissal ehet baktériumokat, gomba- vagy növényi spórákat, protozoonokat vagy elhalt szerves anyagot.

Életciklus

Életciklusa számos Amoebozoa-fajhoz hasonlóan általában plazmódium- és sporangiumállapotból áll. Termőteste lehet ál- (perídiumos önálló, közeli sporangiumok, például Tubifera) vagy valódi etálium (megkülönböztethetetlen sporangiumok, például Reticularia, Lycogala). Előbbi nem rendelkezik valódi vagy álkapillítiummal, utóbbi igen.

Rendszertan

A Reticulariaceae azonosító irodalmában 2024-ig nem történt jelentős változás, mivel számos rendszertani változás még nem jelent meg. Számos faja több ribotípussal rendelkezik.

Közeli rokona lehet a Dianemataceae.

A Tubifera „kis és „nagy spórájú” kládra osztható, az Alwisia pedig a Reticulariaceae legősibb ismert állapota lehet.

Genetika

Legtöbb faja megkülönböztethető a 18S rDNS, az elongációs faktor 1α (EF1α) vagy a citokróm c-oxidáz, I. alegység (COI) alapján.

Ökológia

A Sphindidae fajai többek közt a Reticulariaceae tagjait is eszik.

Jelentőség

A Lycogala epidendrum számos staurosporinanalógot – például likogarubin C-t, 6-hidroxistaurosporinont és 5,6-dihidroxiarciriaflavin A-t – és antimikrobiális polipropionát-laktonglikozidokat – például likogalinozid A-t és B-t – szintetizál, míg az Enteridium lycoperdon potenciálisan bakteriosztatikus glikozidokat, például enteridinin A-t, B-t, enteridinsavat és likoperdinozid A-t és B-t szintetizál.

Jegyzetek

  1. 1 2 3 Fiore-Donno AM, Clissmann F, Meyer M, Schnittler M, Cavalier-Smith T (2013. május 7.). "Two-gene phylogeny of bright-spored Myxomycetes (slime moulds, superorder Lucisporidia)". PLoS One. 8 (5). doi:10.1371/journal.pone.0062586. PMC 3646832. PMID 23667494. {{cite journal}}: More than one of |number= és |issue= specified (súgó)CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  2. 1 2 "ITIS - Report: Reticulariaceae". www.itis.gov. Hozzáférés: 2024. szeptember 6.
  3. 1 2 3 Leontyev DV, Schnittler M, Moreno G, Stephenson SL, Mitchell DW, Rojas C (2014. július 1.). "The genus Alwisia (Myxomycetes) revalidated, with two species new to science". Mycologia. 106 (5): 936–948. doi:10.3852/13-314. PMID 24987129.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  4. ↑ "Tubiferaceae". www.gbif.org. Hozzáférés: 2024. szeptember 6.
  5. 1 2 3 4 5 6 7 Leontyev D, Yatsiuk I (2024. február 28.). "Dataset of barcoded Reticulariaceae: ten years of DNA sequencing". Biodivers Data J. 12 (e115630). doi:10.3897/BDJ.12.e115630. PMC 10925858. PMID 38469226.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link)
  6. 1 2 Leontyev D, Buttgereit M, Kochergina A, Shchepin O, Schnittler M (2022. november 18.). "Two independent genetic markers support separation of the myxomycete Lycogala epidendrum into numerous biological species". Mycologia. 115 (1): 32–43. doi:10.1080/00275514.2022.2133526. PMID 36399690.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  7. ↑ "Family record details". Index Fungorum. Hozzáférés: 2024. december 6.
  8. 1 2 Leontyev DV, Schnittler M, Stephenson SL (2014. július 10.). "Pseudocapillitium or true capillitium? A study of capillitial structures in Alwisia bombarda (Myxomycetes)". Nova Hedwigia. 99 (3–4). doi:10.1127/0029-5035/2014/0209. Hozzáférés: 2024. december 6.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  9. ↑ Adl SM, Bass D, Lane CE, Lukeš J, Schoch CL, Smirnov A, Agatha S, Berney C, Brown MW, Burki F, Cárdenas P, Čepička I, Chistyakova L, Del Campo J, Dunthorn M, Edvardsen B, Eglit Y, Guillou L, Hampl V, Heiss AA, Hoppenrath M, James TY, Karnkowska A, Karpov S, Kim E, Kolisko M, Kudryavtsev A, Lahr DJG, Lara E, Le Gall L, Lynn DH, Mann DG, Massana R, Mitchell EAD, Morrow C, Park JS, Pawlowski JW, Powell MJ, Richter DJ, Rueckert S, Shadwick L, Shimano S, Spiegel FW, Torruella G, Youssef N, Zlatogursky V, Zhang Q (2019. január 19.). "Revisions to the Classification, Nomenclature, and Diversity of Eukaryotes". J Eukaryot Microbiol. 66 (1): 4–119. doi:10.1111/jeu.12691. PMC 6492006. PMID 30257078.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  10. ↑ Cullington P (2009). "Slime moulds for beginners". Field Mycol. 10 (3): 77–85. doi:S1468-1641(10)60596-8. Hozzáférés: 2024. december 6. {{cite journal}}: Check |doi= value (súgó); Unknown parameter |month= ignored (súgó)
  11. ↑ Dagamac NHA, Rojas C, Novozhilov YK, Moreno GH, Schlueter R, Schnittler M (2017. április 17.). "Speciation in progress? A phylogeographic study among populations of Hemitrichia serpula (Myxomycetes)". PLoS One. 12 (4). doi:10.1371/journal.pone.0174825. PMC 5393559. PMID 28414791. {{cite journal}}: More than one of |number= és |issue= specified (súgó)CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  12. ↑ Leontyev DV. "The evolution of sporophore in Reticulariaceae (myxomycetes)" (PDF). Ukr Bot J. 73 (2). doi:10.15407/ukrbotj73.02.178. Hozzáférés: 2024. december 6.
  13. ↑ Majka CG. "The Sphindidae (Coleoptera) of Nova Scotia, Canada" (PDF). J Acad Entomol Soc. 6: 30–33. Hozzáférés: 2024. december 6.
  14. ↑ Frode R; et al. (1994). "Isolation and synthesis of 3,4-bis(indol-3-yl)pyrrole-2,5-dicarboxylic acid-derivatives from the slime-mold Lycogala epidendrum". Tetrahedron Letters. 35: 1689–1690. doi:10.1016/0040-4039(94)88320-3. {{cite journal}}: Explicit use of et al. in: |author= (súgó)
  15. ↑ Hosoya T; et al. (2005). "New cytotoxic bisindole alkaloids with protein tyrosine kinase inhibitory activity from a myxomycete Lycogala epidendrum". Bioorg Med Chem Lett. 15 (11): 2776–2780. {{cite journal}}: Explicit use of et al. in: |author= (súgó)
  16. ↑ Řezanka T, Dvořáková R (2003). "Polypropionate lactones of deoxysugars glycosides from slime mold Lycogala epidendrum". Phytochemistry. 63 (8): 945–952. doi:10.1016/S0031-9422(03)00214-0. ISSN 0031-9422.
  17. ↑ Řezanka T, Dvořáková R, Hanuš LO, Dembitsky VM (2004). "Enteridinines A and B from slime mold Enteridium lycoperdon". Phytochemistry. 65 (4): 455–462. doi:10.1016/j.phytochem.2003.09.020.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  18. ↑ Řezanka T, Dvořáková R, Hanuš LO, Dembitsky VM (2004. február 16.). "Lycoperdinoside A and B, new glycosides from the slime mold Enteridium lycoperdon". Eur J Org Chem. 2004 (5): 995–1001. doi:10.1002/ejoc.200300575.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)

További információk