Lienz

Lienz
A város látképe keleti irányba
A város látképe keleti irányba
Lienz címere
Lienz címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományTirol
JárásLienzi járás
PolgármesterJohannes von Hilber
Irányítószám9900
Körzethívószám04852
Forgalmi rendszámLZ
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség11 935 fő (2021)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság673 m
Terület15,94 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 49′ 47″, k. h. 12° 46′ 11″46.829722°N 12.769722°EKoordináták: é. sz. 46° 49′ 47″, k. h. 12° 46′ 11″46.829722°N 12.769722°E
Lienz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lienz témájú médiaállományokat.

Lienz (ejtsd ˈli:ɛnt͜s, kb. líenc, tiroli nyelvjárásban: Lianz, olaszul: Luenza) a középkorban alapított város Ausztria Tirol tartományában, a Lienzi járás központjaként Kelet-Tirol székhelye. Az első világháború után három részre szakadt Tirol két, Ausztriában maradt része közé beékelődik Salzburg tartomány nyugati része (Dél-Tirol az Olasz Királyságé lett). A város az Isel és a Dráva folyók mellett fekszik. A városi rangot 1242. február 25-én nyerte el.

A terület sokáig kiesett Ausztria vérkeringéséből, csak 1967-ben kapcsolódott be igazán az idegenforgalomba is, amikor megépült a Felbertauern-út (a Felbertauern-alagúttal egyetemben), viszont ennek volt köszönhető hogy Kelet-Tirol őrizte meg leginkább eredetiségét az országban. A város területe 16 km², lakossága 2025. január 1-jén 12 107 fő volt, ezzel Tirol hetedik legnagyobb városa, valamint Kelet-Tirol gazdasági, kulturális és társadalmi központja. A város az Isel és a Dráva folyók összefolyásánál fekszik.

A római korban a közeli Aguntum volt a térség központja. A középkorban Lienz került előtérbe, amikor a Meinhardiner-házból származó görzi grófok székhelye lett. A dinasztia kihalása után, 1500-ban a terület I. Miksa császárhoz került, aki Lienz környékét Tirolhoz csatolta. A város urai később a Wolkenstein-Rodenegg család, majd később a halli női kolostor lettek.

Lienz a 19. század végén és a 20. század elején élte át legnagyobb népességnövekedését és az infrastruktúra látványos fejlődését, miután megépült a Drautalbahn és a Pustertalbahn vasútvonalai. A második világháború alatt a város lakossága megnőtt a Dél-Tirolból áttelepítettek miatt.

A gazdaság fő pillérei a fogyasztási cikkek gyártása, a kereskedelem és a turizmus. Emellett sokan dolgoznak az egészségügyben, az oktatásban és a közigazgatásban. A mezőgazdaság viszont a növekvő beépítési nyomás miatt erősen visszaszorult.

Nevének eredete

Lienz nevét először 1022 és 1039 között említik „locus Luenzina” alakban egy adománylevélben, amelyben Hartwig brixeni püspök a brixeni székeskáptalannak 20 szláv jobbágytelket adományozott ezen a területen. Abban az időben a helynév nemcsak a mai városra, hanem a Thurn és Oberlienz közötti kiterjedt hordalékkúp vidékére is vonatkozott.

A név jelentését a kelta „Lonkina” szóból vezetik le, ami „ívesen görbülő vidék”-et jelent. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy a név kapcsolatban áll a környéken élő Laianci nevű kelta törzzsel.

Fekvése

A város körül számos kisebb település, falu található, ezek Lienz agglomerációjába tartoznak (Thurn, Gaimberg, Debant, Tristach, Amlach és Leisach).

Történelme

A II. világháború végén több tízezer, a Harmadik Birodalom oldalán harcoló kozákot őriztek a város melletti táborban a brit hatóságok. A fogoly katonákkal együtt asszonyok és gyerekek is voltak. A britek kiadták őket a sztálini Szovjetuniónak, ahol mindenkire megtorlás várt.

A város szülöttei

Képgaléria

Jegyzetek

  1. ↑ "www.statistik.at/blickgem/blick1/g70716.pdf" (PDF).
  2. ↑ https://austria-forum.org/, Austria-Forum |. "Lienz | AustriaWiki im Austria-Forum". austria-forum.org (német nyelven). Hozzáférés: 2025. november 4. {{cite web}}: External link in |last= (súgó)

Források