Liter

A liter általánosan használt térfogategység. Nem SI-mértékegység, de SI-egységekkel közös használatát elfogadták. A mértékegységnek két hivatalosan elfogadott jele is van: az l (kis el), melyet 1879-ben fogadtak el, és az L, melyet az l (el) és az 1 (egy) szám összetéveszthetősége miatt tettek hivatalossá 1979-ben. A United States National Institute of Standards and Technology a nagy L betűt ajánlja, melyet Kanadában és Ausztráliában is használnak. Az Egyesült Királyságban és Írországban a kis l betűt használják, de sokszor kiírják: litre. Ezt a helyesírást használja a legtöbb angol nyelvű ország, és az International Bureau of Weights and Measures is.

Ez az űrmérték megfelel 1 köbdeciméternek (dm³), 1000 köbcentiméternek (cm³), illetve 0,001 köbméternek (m³). Egy 10 cm × 10 cm × 10 cm kocka űrmértéke egy liter.

Az elnevezés egy régi francia mértékegység nevéből, a litron szóból származik, ami a bizánci görögre vezethető vissza, ahol súlyegység volt. Egy litron egyenlő volt 0,831 literrel.

Bővebb leírása

Főként folyadékok és porított anyagok mérésére használják; ellenben például gázokat inkább köbméterben mérnek. A folyadékok, porok térfogatát edényük térfogatával, befogadóképességével mérik. További mértékegységeket is definiálnak vele, mint például sűrűség (kg/L), ami egyszerűvé teszi az összehasonlítást a vízzel.

Egy liter víz tömege körülbelül egy kilogramm a legnagyobb sűrűségén. Ebből következően egy milliliter víz tömege 1 g körüli, illetve 1000 liter víz tömege nagyjából 1000 kg (1 tonna).

Származtatása

A térfogat (v. űrtartalom) SI-mértékegysége a m³ (köbméter, a méter hosszmértékből származik.) Ennek 1/1000 része (0,001-szerese) a köbdeciméter (dm³), ami egy liter.

Majdnem pontosan egy liter a térfogata 1 kg, 3,98 °C (277,14 K) hőmérsékletű, 1013,25 hPa nyomású kémiailag tiszta víznek. Ez a meghatározása a CGS-mértékegységrendszer alapegységét képező liternek.

A liternek szokás tört részeit is megadni SI-prefixumokkal, ezekkel kifejezve

1 liter =

• 10 deciliter (jele: dl vagy dL)
• 100 centiliter, (jele: cl vagy cL)
• 1 000 milliliter, (jele: ml vagy mL)
• 1 000 000 mikroliter, (jele: μl vagy μL)
• 1 000 000 000 nanoliter, (jele: nl vagy nL)
• 1 000 000 000 000 000 femtoliter, (jele: fl vagy fL)

Többszörösei közül csak a hekto- (100-szoros) előtagot szokás használni, az ennél nagyobb térfogatokat az SI-alapegység köbméterrel fejezzük ki. A kiloliter Japánban és Dél-Koreában szokásos, ott a centilitert és a hektolitert mellőzik.

Nem metrikus átváltások

Története

Először cadil volt a neve; standardjait a Musée des arts et métiers őrzi Párizsban.

A metrikus rendszer részeként 1795-ben vezették be, egy köbdeciméternek definiálva. Segítségével definiálták a grammot: az olvadó jég hőmérsékletén egy vízkocka tömege. Ezért egy liter víz tömege nagyon közel van az egy kilogrammhoz. Egy deciméter eredetileg 44,344 ligne volt, melyet 1798-ban 44,3296 ligne-re változtattak. Így az első definíció az új 1,000974-szerese.

Eredeti definíciója szerint a grammot úgy definiálták, mint 1 ml víz súlyát. Azonban ezt 1799-ben megváltoztatták, mivel a víz, mint minden folyadék sűrűsége függ a hőmérséklettől és a nyomástól.

1879-ben CIPM a definíciót az l jelöléssel egészítette ki.

1901-től 1964-ig a litert a kilogrammra vezették vissza. A liter egy kilogramm maximális sűrűségű (3,98 °C) víz térfogata volt standard nyomáson. A kilogramm definícióját egy platinum/iridium henger prototípus rögzítette, a kilogramm nemzetközi prototípusa. Később felfedezték, hogy nem pontos, hanem 28 milliomoddal nehezebb, mint ahogy akarták; így aktuálisan egy liter 1.000028 dm³ volt. Továbbá a víz mint ahogy más folyadékok sűrűsége is több tényezőtől függ, a hőmérsékleten és nyomáson kívül még a tisztaságtól és az izotóp-összetételtől is. 1964-ben ezt a ma is használt definíció váltotta fel; így 1 liter újra 1 dm³ lett.

Az izotópösszetételt a Vienna Standard Mean Ocean Water vizsgálta a Föld óceánjaiban. Úgy találta, hogy az ezzel az összetétellel megegyező desztillált víz sűrűsége 0,999975±0,000001 kg/l a legnagyobb sűrűségen (3,984 °C) standard nyomáson (760 Torr = 101,325 kPa).

1979-ben a 16. CGPM alternatív jelölésként bevezette az L betűt. Továbbá azt is kifejezték, hogy nem fogadnak el más jelet, viszont ezt 1990-ben eltörölték.

Az ℓ jelölést több ország is használta, például a Dél-Afrikai Köztársaság és Kanada az 1970-es években. Ez a jelölés azóta is előfordul angol nyelvű országokban, illetve Japánban és Dél-Koreában. A kis ℓ mellett az ㎕ (mikroliter), ㎖ (milliliter), ㎗ (deciliter) és ㎘ (kiloliter) ligatúrákat is bevezették.

Mindennapi használat

Az angol nyelvben a milliliter "mL" kiejtése "mil", ami ugyanúgy hangzik, mint több más mértékegység:

• milliméter, "mm", a méter ezredrésze
• "mil", az inch ezredrésze
• "mil", egy skandináv hosszegység, ami egyenlő 10 kilométerrel
• "mil", szög mértékegység

A szövegkörnyezet azonban segít eligazodni. Speciálisan, a "mL" űrmérték, míg a többiek hosszt vagy szöget mérnek.

A cgs rendszerből származik a köbcentiméter "cc" rövidítése. Ez az MKS-mértékegységrendszer elődje, amit az SI követett. Több területen is használják, például gyógyszerek adagolásakor vagy motoroknál.

A mikroliter (μL) régi neve lambda (λ), de ezt inkább mellőzni kell. Az orvosi vizsgálatok eredményein a mcL rövidítés szerepel.

Az SI rendszerben a liter használható a "centi-", "deci-", "deka-" és "hekto-" előtételszavakkal. Több európai országban az italok (alkoholos és alkoholmentes) termelési és export mennyiségét hektoliterben mérik. Ez a mértékegysége a halászhajók kvótájának és a kifogott hal mennyiségének. Horvátországban, Svájcban és Skandináviában a szakácskönyvekben és a menükben gyakori a deciliter. Centiliterben mérik a poharak és a kis palackok kapacitását. Belgiumban a holland köznyelvben a "vijfentwintiger" és a "drieëndertiger" az ivópoharak leggyakoribb méreteire utal, ami 25 cL és 33 cL. A palackok lehetnek 75 cL vagy 37,5 cL kapacitásúak. A borospalackok azonban 70 cL-esek. A röviditalok mennyiségét szintén cL-ben mérik a menükben; általában 3 cL van feltüntetve.

Azokban az országokban, ahol az SI rendszer bevezetése után vették át a metrikus rendszert, többnyire a litert és a millilitert használják italokhoz, így például Kanadában, Ausztráliában és Új-Zélandon. Az iparban, mezőgazdaságban előfordul a hektoliter. A patológiában a vér ólomszintjét mikrogram per deciliterben mérik.

Nagyobb térfogatoknál inkább a köbmétert részesítik előnyben a kiloliterrel szemben. A kiloliter, megaliter és gigaliter speciálisan vízfogyasztásra, folyók és rezervoárok kapacitására használatos. Azonban a vezetékes víz éves fogyasztását, tartályok és medencék méretét köbméterben adják meg. Nem folyékony anyagoknál szintén a köbmétert választják.

Jegyzetek

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Litre című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Bureau International des Poids et Mesures (2006). "The International System of Units (SI)" (PDF). Hozzáférés: 2008. augusztus 18.
• Bureau International des Poids et Mesures. (2006). "The International System of Units (SI)" (on-line browser):
  • Table 6 (Non-SI units accepted for use with the International System). Retrieved 2008-08-24
• National Institute of Standards and Technology (2000. november 11.). "Appendix C: General tables of units of measurement". NIST Handbook 44: Specifications, Tolerances, and Other Technical Requirements for Weighing and Measuring Devices. National Institute of Standards and Technology. 2011. december 10. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2006. október 9.
• National Institute of Standards and Technology. (December 2003). The NIST Reference on Constants, Units, and Uncertainty: International System of Units (SI) (web site):
  • Note on SI units. Retrieved 2008-08-24.
  • Recommending uppercase letter L. Retrieved 2008-08-24.
• Taylor, B.N. and Thompson, A. (Eds.). (2008a). The International System of Units (SI) Archiválva 2016. június 3-i dátummal a Wayback Machine-ben. United States version of the English text of the eighth edition (2006) of the International Bureau of Weights and Measures publication Le Système International d’ Unités (SI) (Special Publication 330). Gaithersburg, MD: National Institute of Standards and Technology. Retrieved 2008-08-18.
• Taylor, B.N. and Thompson, A. (2008b). Guide for the Use of the International System of Units (Special Publication 811). Gaithersburg, MD: National Institute of Standards and Technology. Retrieved 2008-08-23.
• Turner, J. (Deputy Director of the National Institute of Standards and Technology). (16 May 2008)."Interpretation of the International System of Units (the Metric System of Measurement) for the United States". Federal Register Vol. 73, No. 96, p. 28432-3.
• UK National Physical Laboratory. Non-SI Units

További információk

Nézd meg a liter címszót a Wikiszótárban!