A neper (N) a belhez és a decibelhez hasonlóan két azonos fizikai mennyiség hányadosának logaritmusa. A decibeltől eltérően azonban a neper természetes alapú logaritmuson alapul. Jele Np vagy N. Tekintettel arra, hogy azonos fizikai mennyiségek hányadosaként számítjuk, mértékegysége is és dimenziója is egy.
Míg a decibelt eredetileg teljesítmények arányához használták, addig a neperrel elsősorban amplitúdók hányadosát jelölték – először feszültség- és áramjelekét, majd általánosítva egyéb mennyiségekét. Később teljesítmények jelöléséhez is bevezették más definícióval.
A nepert John Neper vagy Napier of Merchiston (1550–1617) brit (skót) matematikusról nevezték el.
arány neperben kifejezve
arány neperben kifejezve
A neper mértékegységet erősítés és csillapítás nagyságának megadására használják. Az elektronikában feszültség-, áram- és teljesítményviszony esetén, illetve jel-zaj viszony esetén, míg az akusztikában hangnyomás, hangintenzitás vagy hangáram megadására. Amennyiben létezik szabványos alapszint, akkor ehhez viszonyítjuk az aktuális mennyiséget. Az emberi hallás mérésénél alkalmazott hangossági alapszint 1 kHz frekvencián 20 μPa.
A decibelhez hasonlóan viszonyítási egység választásával a nepert is lehet szintmértékként használni. Fizikai mennyiségként a jele az L betű (az angol level szó jelentése: szint)
Neperben és decibelben megadott arányok között egy konstanssal való szorzás az átváltás.
és
{{cite book}}: Unknown parameter |autor= ignored (|author= suggested) (súgó){{cite web}}: Unknown parameter |languauge= ignored (súgó)