| Live Nation Entertainment | |
| Típus | szórakoztatás |
| Alapítva | 2010. január 25. |
| Székhely | |
| Vezetők | Michael Rapino (vezérigazgató és elnök) · Greg Maffei (elnök) |
| Iparág | Szórakoztató ipar |
| Tulajdonos | Liberty Media |
| Forma | Delaware-ben bejegyzett cég |
| Termékek | koncertjegy |
| Árbevétel | |
| Profit |
|
| Alkalmazottak száma | 16 200 fő (2024) |
| Leányvállalatai |
|
| Tőzsde | New York-i tőzsde |
| A Live Nation Entertainment weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Live Nation Entertainment témájú médiaállományokat. | |
A Live Nation Entertainment Inc. egy amerikai multinacionális szórakoztatóipari vállalat, amelyet 2010-ben alapítottak a Live Nation és a Ticketmaster egyesülését követően. Mindkét márkát továbbra is leányvállalatként üzemeltetik, nemzetközi szinten népszerűsítve az élő koncertek jegyértékesítését. Emellett szórakoztató helyszíneket is birtokol és üzemeltet, valamint zenészek karrierjét irányítja.
A vállalat széles körű kritikákkal szembesült az élő rendezvények iparágának konszolidációjában betöltött központi szerepe, a versenyellenes gyakorlatok proaktív folytatásával, a nagy népszerűségnek örvendő események jegyértékesítési folyamatának nem megfelelő kezelésével, valamint számos rendezvényén sérülésekkel és halálesetekkel kapcsolatban.
A Live Nation éves részvényesi jelentése szerint 2023 elején a vállalat világszerte 338 helyszínen rendelkezett többségi tulajdonrésszel, és úgy véli, hogy ő "a világ legnagyobb élő szórakoztató cége”, "a világ legnagyobb élőzenei koncertek szervezője”, "a világ vezető élő szórakoztató jegyértékesítő és marketing cége”, valamint "a világ egyik” legnagyobb művészmenedzsment cége és zenei reklámhálózata vállalati márkák számára.
2024 májusában az Igazságügyi Minisztérium és egy államkoalíció pert indított a Live Nation feloszlatása érdekében az antitrösztszabályok megsértése miatt.
2009-ben a Live Nation és a Ticketmaster, egy koncertszervező és jegyértékesítő cég, megállapodtak az egyesülésről. Az új vállalat megkapta a hatósági jóváhagyást, és Live Nation Entertainment néven megalakultak. Michael Rapino, a Live Nation korábbi vezérigazgatója lett az új vállalat vezérigazgatója, míg Irving Azoff, a Ticketmaster vezérigazgatója lett az ügyvezető elnök.
Az egyesülést először Norvégiában és Törökországban hagyták jóvá 2009-ben. Az Egyesült Királyság Versenybizottsága ideiglenesen az egyesülés ellen döntött, de végül 2009. december 22-én megváltoztatta a döntését.
Az egyesülést az Egyesült Államokban néhány szabályozó hatóság, művész, rajongó és versenytárs cég ellenezte, azzal érvelve, hogy az csökkentené a versenyt az iparágban, és növelné a jegyárakat. Bruce Springsteen rockzenész akkoriban az egyesülés hangos ellenzője volt.
2010. január 25-én az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma bizonyos feltételek teljesülése során jóváhagyta az egyesülést. A Ticketmasternek el kellett adnia önkiszolgáló jegyértékesítő cégének, a Paciolannak a tulajdonjogát, és licencbe kellett adnia szoftverét az Anschutz Entertainment Groupnak (AEG), ami lehetővé tette volna számára, hogy "fej mellett” versenyezzen a Ticketmasterrel az üzletért. Az AEG öt év elteltével lehetőséget kapott arra, hogy megvásárolja a szoftvert, lecserélje valami másra, vagy egy másik jegyértékesítő céggel működjön együtt. Ezenkívül a Live Nation Entertainmentre egy 10 éves bírósági végzés vonatkozott, amely megtiltotta számára, hogy megtorolja azokat a helyszíneket, amelyek úgy döntenek, hogy versengő jegyszerződéseket fogadnak el.
2017-ben a Live Nation Entertainment 10,3 milliárd dolláros bevételről számolt be.
2018 áprilisában az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma vizsgálatot indított az AEG azon állításait követően, hogy a Live Nation nyomást gyakorolt rájuk a Ticketmaster használatára, és szándékosan elkerülte az AEG helyszíneire szóló foglalásokat. A Live Nation kijelentette, hogy a helyszínek kiválasztásának döntései nem büntető jellegűek voltak, hanem a méreten és a menedzsmenten alapultak.
2020-ban a Live Nationt különösen súlyosan érintette a Covid19 világjárvány, mivel világszerte gyakorlatilag az összes koncertet és sporteseményt felfüggesztették. A céget beperelték, mivel vonakodott teljes visszatérítést nyújtani az ügyfeleknek, bár azóta módosította a visszatérítési szabályait a panaszok kezelése érdekében. 2021. február 25-én a Live Nation közzétette 2020-as teljes pénzügyi eredményeit, amelyekből azt mutatták ki, hogy a vállalat bevételei 84%-kal csökkentek.
2016-ban a Live Nation felvásárolta a Founders Entertainment-et, a Governors Ball Music Festival New York-i anyavállalatát. 2017-ben a Live Nation bejelentette a New York-i székhelyű Mercury East promóciós cég megalapítását Michael Swierrel, a The Bowery Presents egyik alapítójával együttműködve, amelyet azóta az AEG felvásárolt. Az üzlet a korábbi "indie” klubokat, a Mercury Lounge-ot és a Bowery Ballroomot a Live Nation ernyője alá vonta, más Live Nation tulajdonában lévő helyszínekkel együtt, mint például az Irving Plaza, a Gramercy Színház és a Coney Island-i Ford Amphitheatre.
2021-ben a Live Nation bejelentette, hogy közös vállalkozást hoz létre a Duke Concepttel, egy afrikai művészekre szakosodott koncertszervezővel, amelyben a Duke Concept a produkciót és a logisztikát kezeli, míg a Live Nation támogatást és helyszínhálózatot biztosít a turnézó afrobeat művészek számára.
2013-ban a Live Nation bejelentette, hogy közös vállalkozást hoz létre az Insomniac Events-szel, egy elektronikus tánczenére szakosodott promóterrel. A vállalat 2017-ben is folytatta a zenei fesztiválokba és promóterekbe való befektetést, és többségi részesedést vásárolt a BottleRock Napa Valley Music Festivalban, a Salt Lake City-i székhelyű United Concerts koncertszervezőben, és a CT Touringban.
2021-ben a Live Nation többségi részesedést szerzett a Veeps streaming szórakoztatóipari vállalatban.
2013-ban a cég felvásárolta a New Orleans Voodoo Music + Arts Experience cégeket. A Live Nation később felvásárolta a texasi Austinban található C3 Presents-t (2014), a tennessee-i Bonnaroo Music and Arts Festival-t (2015), a knoxville-i AC Entertainment-et (2016), a Red Mountain Entertainment-et (2018), és az Emporium Presents-t.
2019 októberében a Live Nation többségi részesedést szerzett David Grutman Groot Hospitality nevű vállalkozásában, amely számos éjszakai klubot és éttermet foglal magában Miami agglomerációjában, beleértve a Fontainebleau Miami Beach Hotel LIV éjszakai klubját is.
2018-ban a cég többségi részesedést szerzett a Wisconsin-i székhelyű Frank Productionsben.
2015 augusztusában a Live Nation bejelentette, hogy megalapítja a Live Nation Germany-t, Marek Lieberberg német promóterrel partnerségben. A Live Nation Germany felügyelni fogja az ausztriai és svájci Live Nation eseményeket is. 2017-ben a vállalat többségi részesedést vásárolt az Egyesült Királyságban működő Cuffe & Taylorban. A vállalat 2024-ben Portugáliába terjeszkedett, felvásárolva a lisszaboni MEO Arénát. 2025 decemberében bejelentették, hogy a Live Nation Entertainment nem nyilvános összegért felvásárolja a Royal Arénát, egy többcélú fedett arénát Koppenhágában, Dániában.
2017-ben a Live Nation többségi részesedést vásárolt az izraeli Blue Stone Entertainment promóterben. 2020 áprilisában nyilvánosságra hozták, hogy Szaúd-Arábia Közbefektetési Alapja (PIF) nemrégiben 5,7%-os részesedést szerzett a Live Nationben. 2020. április 28-i állapot szerint a befektetés értéke alig haladta meg az 500 millió dollárt. A nyílt piacon végrehajtott tranzakció a PIF-et a Live Nation harmadik legnagyobb részvényesévé tette.
2022. április 25-én a Live Nation felvásárolta a Fülöp-szigeteki székhelyű Music Management International (MMI) promótert, hogy létrehozza annak helyi fióktelepét. A felvásárlást követően a filippínó üzletasszony, Rhiza Pascua, aki 1996-ban alapította az MMI-t, a Live Nation Philippines ügyvezető igazgatója lett.
2016 februárjában a Live Nation felvásárolta Kanada legnagyobb független koncertszervezőjét, az Union Eventst.
2018 májusában a Live Nation Entertainment többségi részesedést szerzett a brazil Rock in Rio fesztiválban, többek között a korábbi érdekelt SFX Entertainmenttől, amely részt vett egy sikertelen kísérletben a Las Vegas-i amerikai változat megrendezésére. Alapítója, Roberto Medina továbbra is a fesztivál működését irányította, és tanácsadást nyújtott a Live Nationnek.
2016 márciusában a Live Nation felvásárolta a Big Concerts Internationalt, Dél-Afrika vezető koncertszervezőjét.
A Live Nation Entertainment üzleti szegmensei a koncertek, a jegyértékesítés, valamint a szponzoráció és a reklám. A vállalat élőzenei rendezvényeket szervez és működtet, valamint művészeket menedzsel a Live Nation Concerts koncert részlegén belül. A Live Nation Entertainment művészmenedzsment ága, az Artist Nation, a koncert részlegen belül található, és magában foglalja a Front Line Managementet és a Roc Nationt is. A Live Nation Entertainment több száz helyszínt birtokol és üzemeltet világszerte. A vállalat élő eseményekre szóló jegyeket értékesít a Ticketmasteren keresztül.
A cég ellen számos pert indítottak nyomott jegyárak, rejtett díjak és versenyellenes gyakorlatok miatt.
A Destiny’s Child menedzsere, Mathew Knowles 2011-ben beperelte a Live Nationt, azt állítva, hogy a cég hamis információkat terjesztett a Beyoncéval folytatott üzleti kapcsolatairól, azonban a pert elveszítette.
2022 májusában Bill Pascrell, New Jersey 9. kongresszusi körzetének képviselője kijelentette, hogy leveleket küldött a Szövetségi Kereskedelmi Bizottságnak és az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumának, amelyekben a Live Nation bontását, és feloszlatását követelte, hivatkozva a biztonsági múltjára és egyéb tényezőkre. Ezeket a felhívásokat 2022 novemberében megismételték a Taylor Swift The Eras Turné végett a Ticketmasterrel kapcsolatos vita után.
2023. augusztus 2-án a Dynamic Ticket Systems, LLC. beperelte a Ticketmastert és a Live Nationt szabadalmi jogsértés miatt.
2024 májusában a vállalat megerősítette a Ticketmaster leányvállalatánál történt 1,3 TB-os adatszivárgásról szóló pletykákat, amelynek potenciális hatása több mint 500 millió ügyfelükre terjedhet ki, így ez a világ egyik legnagyobb digitális biztonsági incidense. A szivárgást a ShinyHunters hackercsoport rosszindulatú erőfeszítéseinek tulajdonították, akik állítólag a vállalat Snowflake (felhőalapú) infrastruktúráját vették célba. Az incidens csoportos keresethez vezetett.
2024 augusztusában az ír fogyasztóvédelmi hatóság kizárta a jegyárakkal kapcsolatos vizsgálat lehetőségét, "miután egyes jegyek ára perceken belül több mint 400 százalékkal emelkedtek a Ticketmasteren”, valamint a weboldaluk hibáit, az Oasis együttes 2025 augusztusában esedékes koncertjeinek értékesítése során.
2025 szeptemberében az Egyesült Államok és hét amerikai állam Szövetségi Kereskedelmi Bizottsága beperelte a Ticketmastert és a Live Nationt, azt állítva, hogy a vállalat illegális viszonteladási taktikákat folytatott, amelyek több milliárd dollárjába kerültek a fogyasztóknak. A perben azt állítják, hogy a vállalatok összejátszottak a brókerekkel a jegyek begyűjtése, majd magasabb áron történő értékesítése érdekében, és hogy a Ticketmaster platformján a brókerértékesítésre vonatkozóan hirdetett korlátozásokat nem tartották be.
2024. május 23-án az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma bejelentette, hogy beperli a Live Nation Entertainment-et állítólagos versenyellenes gyakorlatok miatt. Az Igazságügyi Minisztériumhoz 29 állam és a Columbiai Kerület csatlakozott a perben.
A Live Nationt legalább 200 halálesettel és 750 sérüléssel hozták összefüggésbe hét országban megrendezett rendezvényein 2006 óta. 2016 és 2019 között legalább tíz OSHA-sértés miatt is megbírságolták őket, több súlyosabb incidensért is megbírságolták őket, és legalább egyszer polgári pert indítottak ellenük koncertincidens miatt.
2013 júniusában a Live Nationt azzal vádolták meg, hogy megsértette az ontariói egészségügyi és biztonsági törvényeket, miután 2012-ben egy Radiohead koncerten összeomlott a színpad, amelyben az egyik stábtag meghalt. Egy 2019-es vizsgálat baleseti halálesetet állapított meg. Egy későbbi brit vizsgálat megállapította, hogy a halálesetet nem megfelelő műszaki tanácsadás és építési technikák okozták.
2017. október 1-jén a 91. úton az Aratási Fesztiválon történt lövöldözésben 58 ember halt meg és több százan sérültek meg. Ez az Egyesült Államok történetének leghalálosabb tömeges lövöldözése. A lövöldöző a Mandalay Bay 32. emeletéről lőtt a résztvevőkre. Az áldozatok 800 millió dolláros kártérítést kaptak, és négy évvel a lövöldözés után megkapták a kártérítésüket.
2021 novemberében tömegpusztító incidens történt az Astroworld Fesztiválon – egy Live Nation által népszerűsített houstoni koncerten, amelyen Travis Scott lépett fel, és amely 10 halálos áldozatot követelt, and nearly és közel 5000 sérültet eredményezett. A Live Nationt, Scottot, és más érintett feleket több mint 387 perben nevezték meg az incidenssel kapcsolatban, amelyeket 2022 januárjában egyetlen ügybe vontak össze. 2021 decemberében az Egyesült Államok Kongresszusának Felügyelőbizottsága kétpárti vizsgálatot jelentett be a Live Nation incidensben betöltött szerepével kapcsolatban.
2022 februárjában Drakeo the Ruler családja jogellenes haláleset miatt pert indított a Live Nation ellen a Los Angeles Megyei Legfelsőbb Bíróságon, miután a rappert megölték a BMO Stadionban megrendezett Once Upon a Time in LA zenei fesztivál színfalai mögött történt gyilkosságban. A keresetben azt állították, hogy a Live Nation gondatlanságból elmulasztotta a megfelelő és hatékony biztonsági intézkedések alkalmazását a rendezvényen. A Live Nation indítványozta a kereset elutasítását, azzal érvelve, hogy az eset ritka és "előre nem látható” volt. 2023 januárjában Yolanda Orozc bíró elutasította az indítványt, és engedélyezte a per folytatását, úgy ítélve meg, hogy "az a tény, hogy az alperesek tudták, hogy a rendezvényhez biztonsági intézkedésekre lesz szükség, alátámasztja azt a megállapítást, hogy az előadóművészek biztonsága aggodalomra adott okot az alperesek számára, és előre látható volt számukra.”
Egy 2023-ban a Ticketmaster négy ügyfele által benyújtott trösztellenes csoportos keresetben azt állították, hogy két évvel korábban, amikor a Live Nation nagyszámú választottbírósági igénnyel nézett szembe, a vállalat a JAMS-ről egy startup New Era ADR-re cserélte a választottbírósági szolgáltatóját és szabályait, amelynek szabályai és eljárásai sokkal barátságosabbak voltak a Live Nationnél. A Skot Heckman és társai kontra Live Nation ügyben, amely a Live Nation felfújt jegyárain alapult, a kezdeti beadványok a New Era szabályait és eljárásait visszaélésszerűnek és "kafkai" jellegűnek minősítették, a Live Nation JAMS-ről New Erára való átállását pedig tisztességtelennek, mivel egyoldalúan és kellő előzetes értesítés nélkül hozták meg a választottbírósági szolgáltató váltásáról szóló döntést. Egy korábbi beadvány azt is állította, hogy a Live Nationnek köze volt a New Era szabályainak megírásához. A Live Nation átállása a New Era-ra és annak szabályaira elsősorban a Live Nationnel szembeni barátságosabb feltételeken és azon követelményen alapult, hogy azokban az esetekben, amikor több kapcsolódó ügyet nyújtottak be egy „bellwether” típusú választottbírósági rendszerbe, ahol három ügyet gyorsított módon bíráltak el, és ha a három ügy eldöntése után nem sikerült egyezségre jutni, a három ügy eredménye automatikusan vonatkozzon a többi ügyre. A New Era szabályai továbbá magukban foglalták a benyújtott dokumentumok tíz oldalra, az iratok öt oldalra való korlátozását, a dokumentumok feltárásának tilalmát, valamint a bizonyítékként benyújtott dokumentumok maximális számát 10 dokumentumban, amit a felperesek „abszurdnak” neveztek, és ami súlyosan akadályozná a bellwether felperesek számára annak valószínűségét, hogy az egyes ügyeikben megfeleljenek az antitröszt beadványozási normáknak – nem is beszélve az összes többi, jelenlegi és jövőbeli felperes érdekeinek védelméről, akikre a bellwether eljárások határozatai vonatkoznának.
A Live Nation viszontérvelése szerint a New Era szabályai érvényesek, és egy egyszerű szabálymódosítás nem tilthatja meg a választottbírósági kikötés érvényesítését, valamint hogy a gyors elbírálás érdekében a gyors elbírálás érdekében a felperesek csak azért pereltek a választottbírósági szabályok miatt, hogy „túlzott mértékű egyezségi előnyre” tegyenek szert a Live Nationnel szemben, hivatkozva a Live Nationnek felszámított magas díjakra, ha a JAMS maradt volna a választott bíró.
Végül a javasolt csoportos keresetet felügyelő George H. Wu szövetségi bíró úgy ítélte meg, hogy a választottbírák lecserélése egyoldalúan elfogadhatatlanná teszi a teljes választottbírósági megállapodást, és fenntartja a csoportos kereset státuszának hitelesítésének lehetőségét. Wu 2023 augusztusában megállapította, hogy a Live Nation szabálymódosításai potenciálisan „alapvetően tisztességtelenek”, és hogy a New Era „korlátlan hatalommal” rendelkezik az ügyek csoportosítására a gyors elbírálási eljárás részeként, valamint hogy a New Era korlátai nem teszik lehetővé a felperesek számára az ügyük bizonyítását. Továbbá Wu megállapította, hogy bizonyos régiókban gyakran a Live Nation kínálata volt az egyetlen hely, ahol eseményeket lehetett találni, és hogy a nézőket gyakorlatilag arra kényszerítették, hogy vagy elfogadják a Live Nation feltételeit, vagy teljesen lemondjanak az élő eseményekről. A Kilencedik Körzeti Fellebbviteli Bírósághoz benyújtott fellebbezés során a bíróság egyetértett Wu-val, a bírák a New Era szabályait „őrültségnek” és „egyszerűen őrültségnek” nevezték.
{{cite web}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link){{cite news}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link){{cite web}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)