| Lohner B.VII | |
.jpg) | |
| Funkció | felderítő |
| Gyártó | Lohner-Werke |
| Gyártási darabszám | 72 |
| Rendszeresítők | Osztrák–Magyar Monarchia |
| Típusváltozatok | Lohner C.I |
| Szolgálatba állítás | 1915 |
| Szolgálatból kivonva | 1917 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lohner B.VII témájú médiaállományokat. | |
A Lohner B.VII osztrák fejlesztésű kétüléses felderítő/könnyűbombázó repülőgép volt az első világháború idején.
.jpg)
A bécsi Lohner-Werke első B-jelzésű repülőgépe még a világháború előtt készült, amelynek első példányával 1912-ben magassági és emelkedési rekordot is felállítottak. A Lohner B.I-ből 1913-ban 33 darabot szállítottak a hadsereg számára. A magashegyi viszonyokra specializált B.II-vel sok probléma volt, a motor berezgett és a szárny hajlamos volt a törésre, de még mielőtt kijavíthatták volna, kitört a háború és a meglévő gépeket kiküldték a frontra. Ehhez a típushoz fűződik a Monarchia első légi győzelme: 1914 novemberében Losonczy Béla megfigyelő és Johann Wierzejski pilóta puskával lőtt ki egy orosz repülőt. Néhány hónap után kivonták őket a frontszolgálatból. A további fejlesztések, a B.III, IV, V és VI a tesztelések során elégtelen teljesítményűnek és veszélyesnek bizonyultak, ezért nem kerültek ki a frontra.
A sorozat legsikeresebb változata a B.VII lett, a szárazföldi típusok közül a gyár ezt készítette a legnagyobb mennyiségben. A Lohner B.VII kétfedelű, nyilazott szárnyú, fakeretes, vászonborítású repülőgép volt. A szárnyakat a végeknél egy további V alakú, erősen kifelé dőlő szárnydúccal is összekötötték. A törzsben az üléseket kissé oldalt helyezték el; a pilóta a bal, a megfigyelő inkább a jobb oldalán ült. Futóműve hagyományos módon két futókerékből és egy farokcsúszóból állt. A B.VII nem volt felfegyverezve, a hátsó géppuskával ellátott változat C.I kód alatt futott. Szükség esetén 80 kg-nyi bombaterhet tudott vinni magával. Kezdetben egy 150 lóerős Daimler motort építettek bele, de a későbbi szériák már 160 lóerős motorral voltak ellátva.
A Lohner-Werke 48 darabot készített a B.VII-ből, míg a magyar UFAG további 24-et épített. Utóbbiakba MAG motort szereltek, amely megbízhatatlannak bizonyult, ezért a repülőgépeket csak kiképzésre használták. A Hansa-Brandenburg C.I megjelenése után a Lohner B.VII-et kivonták a frontról.
A magyar ászpilóták közül Szepessy-Sokoll Rudolf ezzel a típussal érte el első légi győzelmét Milánó bombázása közben.
.jpg)
.png){kind=small}
