Macintosh Plus
| Macintosh Plus | |
 | |
| Típus | asztali számítógép |
| Fejlesztő | Apple Inc. |
| Gyártó | Apple Inc. |
| Forgalomban | 1986. január 16–1990. október 15. (36 éve) |
| Processzor | Motorola 68000 (8 MHz) |
| Memória | nem volt |
| Operációs rendszer | System 3.0 |
| Kapcsolódás |
|
| Kijelző | 9 inch, 512x342 képpont, 72 ppi |
| Előd | |
| Utód | |
| Macintosh Plus weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Macintosh Plus témájú médiaállományokat. | |
A Macintosh Plus asztali számítógépet az Apple gyártotta és forgalmazta 1986. január 16. és 1990. október 15. között 57 hónapon keresztül. A Macintosh Plus a Compact Macintosh számítógép-családba tartozott.
Története
A Macintosh Plus volt a válasz azokra a panaszokra, amelyek szerint az eredeti Macintosh nem bővíthető. Egyrészt a RAM bővíthető lett 4MB-ig és ez volt az első Macintosh, amely SCSI-portot kínált különféle külső perifériák használatához. A Macintosh Plus eredetileg 2600 dollárért kelt el az Egyesült Államokban, az oktatási piacokon Macintosh Plus ED néven forgalmazták.
A Macintosh Plus feltűnt Star Trek IV: A hazatérés filmben is. A Macintosh Plus egy összetett fémképlet grafikus ábrázolására szolgált. A XXIII. századból 1986-ba vissza utazó Scotty főgépész először hanggal akarja vezérelni a Plust, majd amikor segítségül a kezébe adják a gép egerét, abba beszél.Great Moments in Star Trek History - Hello, Computer (Nagy pillanatok a Star Trek történetében – Hello, Computer). YouTube
Technikai leírás
A tört fehér színű gép súlya 7,5 kg, magassága 345 mm, szélessége 244 mm és mélysége 277 mm volt. A Plus számítógépet egymagos 8 MHz-es Motorola 68000 processzor vezérelte, a rendszerbusz 8 MHz-en működött. Külső adattárolási lehetőséget a 800kB-os hajlékonylemez meghajtó (floppy-drive) kínált. A gépet System 3.0 operációs rendszerrel szállította az Apple. A gépet beépített memória nélkül gyártották, maximálisan 4MB (150ns) kezelésére volt képes a gyári specifikáció szerint, a bővítéshez 4 hely (slot) állt rendelkezésre. A számítógépnek 9 inches-es, 72 ppi-s, 512x342 képpont felbontásra képes kijelzője volt. Videójel kimenetet egy RCA csatlakozó biztosított. Csatlakozók: két soros port, egy DB-25, egy DB-19 a hajlékonylemez meghajtónak, egy beépített hangszóró. A számítógép nem volt bővíthető.
A számítógép adatai
A táblázat nem tartalmazza az összes műszaki paramétert. Az egyes modelleknél a bemutatáskor érvényes adatokat soroljuk fel, a későbbi frissítéseket nem. Az eszköz technikai paraméterei a MacTracker alkalmazásból származnak.
| Gép neve bemutatva kivezetve | Méret magasság szélesség mélység súly Szín | Processzor processzor órajel, mag L1 és L2 cache társprocesszor | Háttértár merevlemez külső adathordozó | Eredeti operációs rendszer | Memória alap max. @sebesség hely | Kijelző mérete felbontása | Grafika kártya memória kimenet | Csatlakozók Ethernet, ADB, soros, SCSI, párhuzamos, FDD, kijelző, hang be/ki, belső mikrofon, hangszóró | Bővíthetőség kártyahely belső öböl külső csatlakozó |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Plus 1986 jan. 16. 1990 okt. 15. | 345 mm 244 mm 277 mm 7,5 kg tört fehér | Motorola 68000 @8 MHz és 1 mag | 800k floppy | System 3.0 | nincs alap max: 4MB @150ns 4 hely | 9 inch, 72 ppi 512x342 képpont | 1 RCA | * 2 RS–422 * 1 DE–9 * 1 D–25 (SCSI) * 1 DB–19 külső FDD |
Compact Macintosh számítógépek az időben
A Compact Macintosh számítógépek az idővonalon
 |
|---|
| A színek kezdete a bemutató időpontja, a forgalmazás több esetben is hónapokkal később kezdődött. Megeshet, hogy egy csík végét kitakarja egy másik csík eleje. Előfordul, hogy a gyártás befejezését követően még egy ideig forgalomban marad a gép adott verziója. A hardver szempontjából az Apple számítógépekhez tartozó Macintosh XL-t a gép nevében szereplő "Macintosh" szó miatt tüntettük fel. |
Jegyzetek
- 1 2 A D-szubminiatűr vagy D-sub az elektromos csatlakozók gyakori típusa. Nevüket jellegzetes D alakú fémpajzsukról kapták. Bevezetésükkor a D-sub a számítógépes rendszerekben használt legkisebb csatlakozók közé tartozott.
- 1 2 A D-szubminiatűr vagy D-sub az elektromos csatlakozók gyakori típusa. Nevüket jellegzetes D alakú fémpajzsukról kapták. Bevezetésükkor a D-sub a számítógépes rendszerekben használt legkisebb csatlakozók közé tartozott. Számos számítógép nem szabványos, 19 tűs D-sub csatlakozót is használt, amelyet DB-19-nek is neveznek, ideértve a Macintosh külső hajlékonylemez-meghajtó csatlakozóját is.
- ↑ Insanely great 222. oldal
- ↑ The Personal 68. oldal
- ↑ Making Microsoft 167. és 268. oldal
- ↑ MacUser, 1991 január, 7. évfolyam, 1. szám, 41. oldal
- ↑ Info World, 1994 január, 16. évfolyam, 5. szám
- ↑ MacUser, 1990 december, 6. évfolyam, 12. szám, 90 és 95. oldal
- ↑ PC Magazine, 1987 november 24., 6. évfolyam, 20. szám
- ↑ BYTE, 1994 december, 19. évfolyam, 12. szám
- ↑ MacUser, 1990 június, 6. évfolyam, 6. szám, 350. oldal
- ↑ MacUser, 1990 december, 6. évfolyam, 12. szám, 94. oldal
- ↑ Computer Life, 1995 május, 2. évfolyam, 5. szám, 31. oldal
- ↑ Macworld, 2004 február, 21. évfolyam, 2. szám, 67. oldal
- ↑ ppi = pixel per inch, azaz egy hüvelkyre eső képpontok száma.
- ↑ "MacTracker". Hozzáférés: 2023. május 7.
- ↑ A modell első forgalomba kerülésekor ekkora memóriával rendelkezett. Adott modell megújításakor – a modell neve nem változik –, de előfordul, hogy az Apple módosítja az alap memória nagyságát.
- ↑ Az Apple által hivatalosan közzétett érték. Számos modell esetén jóval több memóriát is kezelt az számítógép.
- ↑ Memória bővítő, befogadó hely, slot.
- ↑ Floppy-disk drive. Hajlékonylemez író/olvasó eszköz.
- ↑ Az adatok forrásai:
- Macintosh 128K: Technical Specifications
- Macintosh 512K: Technical Specifications
- Macintosh 512Ke: Technical Specifications
- Macintosh Plus: Technical Specifications
- Macintosh SE: Technical Specifications
- Macintosh SE FDHD: Technical Specifications
- Macintosh SE/30: Technical Specifications
- Macintosh Classic: Technical Specifications
- Macintosh Classic II: Technical Specifications
- Macintosh Color Classic: Technical Specifications
- Macintosh Color Classic II: Technical Specifications
- Macintosh XL: Technical Specifications
Források
- Az Apple története az Almalapban: Azok a dicsőséges napok..., Apple II és III és Lisa csak egy volt
- ↑ Isacson: Isaacson, Walter. Steve Jobs (angol nyelven). London: Little, Brown. ISBN 9780748131327. Hozzáférés: 2023. április 27.
{{cite book}}: More than one of|author=és|last=specified (súgó) - ↑ Confidential: Linzmayer, Owen W. (2008). Apple confidential 2.0 : the definitive history of the world's most colorful company (angol nyelven). San Francisco, Calif.: No Starch Press. ISBN 1593270100.
- ↑ Fire Valley: Freiberger, Paul. Fire in the valley : the making of the personal computer (angol nyelven) (2nd ed.). New York: McGraw-Hill. ISBN 0071358927.
{{cite book}}: Unknown parameter|acessdate=ignored (|access-date=suggested) (súgó) - ↑ The Personal: The Personal computer (angol nyelven). Alexandria, Va.: Time-Life Books. ISBN 0809460661. Hozzáférés: 2023. május 8.
- ↑ Accidental Empires: Cringely, Robert X. Accidental empires : how the boys of Silicon Valley make their millions, battle foreign competition, and still can't get a date (angol nyelven) (Newly rev. and expanded ed.). New York: HarperBusiness. ISBN 0887308554. Hozzáférés: 2023. május 8.
- ↑ West of Eden: Rose, Frank. West of Eden : the end of innocence at Apple Computer (angol nyelven). New York: Stuyvesant Street Press. ISBN 9780615278841. Hozzáférés: 2023. május 8.
- ↑ Exploring IIGS: Little, Gary B. (1987). Exploring the Apple IIGS (angol nyelven). Reading, Mass.: Addison-Wesley. ISBN 0201155397.
- ↑ IIGS book: DuPrau, Jeanne. The Apple IIGS book (angol nyelven). Toronto: Bantam Books. ISBN 0553343599. Hozzáférés: 2023. május 8.
- ↑ Sculley: Sculley, John. Odyssey : Pepsi to Apple ... a journey of adventure, ideas, and the future (angol nyelven). New York. ISBN 0060157801. Hozzáférés: 2023. május 9.
- ↑ Insanely great: Levy, Steven. Insanely great : the life and times of Macintosh, the computer that changed everything (angol nyelven). New York: Penguin Books. ISBN 9780140291773. Hozzáférés: 2023. május 9.
- ↑ Untold story: Stine, G. Harry. The untold story of the computer revolution : bits, bytes, bauds, and brains (angol nyelven). New York: Arbor House. ISBN 0877955743. Hozzáférés: 2023. május 9.
- ↑ Making Microsoft: Ichbiah, Daniel. The making of Microsoft : how Bill Gates and his team created the world's most successful software company (angol nyelven). Rocklin, CA: Prima Pub. ISBN 1559580712. Hozzáférés: 2023. május 9.
- ↑ SJ&NeXT: Randall E. Stross. Steve Jobs & the NeXT Big Thing (angol nyelven). New York. Hozzáférés: 2023. május 9.
- ↑ Gates reinvented: Manes, Stephen. Gates : how Microsoft's mogul reinvented an industry and made himself the richest man in America (angol nyelven) (1st Touchstone ed.). New York: Simon and Schuster. ISBN 0671880748. Hozzáférés: 2023. május 9.
- ↑ Dream Machine: Jon Palfreman (1993). The Dream Machine: Exploring the Computer Age (angol nyelven). BBC Books. ISBN 0563369922. Hozzáférés: 2023. május 17.
{{cite book}}: Unknown parameter|coauthors=ignored (|author=suggested) (súgó) - ↑ PowerPC revolution: Duntemann, Jeff. Inside the PowerPC revolution (angol nyelven). Scottsdale, Ariz: Coriolis Group Books. ISBN 1883577047. Hozzáférés: 2023. május 17.
{{cite book}}: Unknown parameter|coauthors=ignored (|author=suggested) (súgó)
