PowerBook 140

Macintosh PowerBook 140
Típushordozható számítógép
FejlesztőApple Inc.
GyártóApple Inc.
Forgalomban1991. október 21.–1992. augusztus 3. (34 éve)
Processzor68030 (16 MHz)
Memória2 MB, max: 8 MB
Operációs rendszer7.0.1
Kapcsolódás
  • egy ADB
  • egy HDI-30
  • egy Omni mikrofon
  • egy nyomtató
  • egy modem
  • egy hangszóró
EnergiaellátásNiCd akkumulátor, max: 17W, 2A
Adattárolásmin: 40-80MB, SCSI
Kijelző9,8 inch, 640x400 képpont
ElődMacintosh Portable
Utód
Macintosh PowerBook 140 weboldala

A Macintosh PowerBook 140 (PowerBook 140, PB140) hordozható számítógépet az Apple fejlesztette, gyártotta és forgalmazta 1991. október 21. és 1992. augusztus 03. között 10 hónapon keresztül. A Macintosh PowerBook 140 a PowerBook számítógép-családba tartozott. A PowerBook 140-nek több kódneve is volt: Leary, Replacemnets, Tim LC (amely egy vitorláshajó típus is volt), Tim Lite.

A középkategóriás PowerBook 140 a belépő szintet képviselő PowerBook 100-zal és a csúcskategóriát jelentő PowerBook 170-nel együtt került bemutatásra, ez a három gép volt az első PowerBookok. A PB140-t 1992-ben a gyorsabb órajelű PowerBook 145 váltotta – 16 Mhz helyett 25 Mhz –, a PB145 után a PowerBook 145B következett több memóriával és nagyobb merevlemezzel, mint elődei.

Története

A Macintosh Portable fiaskója után, 1990-ben John Sculley, az Apple akkori vezérigazgatója félig autonóm részleget hozott létre, hogy sikeres hordozható számítógépet gyártson. Új stratégiája a piaci részesedés növelése volt, amelyet az árak csökkentésével és több "sláger" termék kibocsátásával kívánt elérni. Ez a stratégia hozzájárult az Apple által 1990-ben kiadott alacsony kategóriájú Macintosh Classic és Macintosh LC asztali számítógépek kereskedelmi sikeréhez. Sculley meg akarta ismételni e termékek sikerét az Apple új PowerBook termékcsaládjával.

Sculley azt akarta, hogy a PowerBook egy éven belül megjelenjen. A projektnek három menedzsere volt: John Medica, aki az új laptop tervezését irányította; Randy Battat, aki a PowerBook részleg vezetője volt; és Neil Selvin, aki a marketinget irányította.

Az 1991-es hordozható eszközök piacán a Toshiba és a Compaq volt a meghatározó gyártó. A Toshiba 1985-ben gyártotta az első piacra került PC-s laptopot (T1100), és 1987-ben az első 1000 dolláros laptopot (T1000). A Compaq 1983-ban hordozható számítógép-gyártóként indult, első terméke a hordozható, 12,7 kg súlyú Compaq Portable volt. Mindkét cég 3,5 kg-nál kisebb modelleket mutatott be. Medica, Battat és Selvin szándékosan úgy tervezték a PowerBookot, hogy a versenytársainál kisebb súlyú legyen.

John Medica csapata két különböző gépet tervezett: Apple-s kódnevén a Tim LC-t – a PowerBook 140-et – és Timet – a PowerBook 170-et. A Tim LC-t nevének megfelelően az olcsóbb – LC: low cost, alacsony költség –, a Tim drágább és gyorsabb gépet jelentette. Különbség a processzorban (LC: 16 Mhz Motorola 68000 versus Motorola 68030) memóriaméretben és a drágább aktív mátrix képernyőben lett volna. Az Apple Industrial Design Group 1990 márciusa és 1991 februárja között a PowerBook 140 és 170 gépeken dolgozott. Dizájn szempontjából nem volt változás, az Apple által 1984 óta használt Hófehérke dizájnnyelv egy változatát alkalmazta.

Robert Brunner, az Apple ipari formatervezési részlegének akkori vezetője irányította azt a tervezőcsapatot, amely kifejlesztette a hanyattegeret és a kikeverte a gép gránit színét. Brunner úgy tervezte a PowerBookot, hogy olyan könnyen használható és hordozható legyen, mint egy hagyományos könyv. A sötét gránit-szürke szín megkülönbözteti a többi korabeli notebook számítógépektől, valamint az Apple egyéb termékeitől, amelyek hagyományosan bézs vagy platina-szürkék voltak.

A másik új dizájnelem, a hanyattegér a legszembetűnőbb különbség volt a PowerBookok és a hordozható PC-k között. Más gyártók nem használtak beépített hanyattegéreket vagy egyéb mutatóeszközöket, és amikor elkezdték kínálni a beépített görgetőgolyókat, gyakran kényelmetlen helyre kerültek. A Compaq védjegyének számító dizájneleme az volt, hogy a hanyattegérgörgőt a kijelző hátuljára helyezte, hogy a felhasználó megfoghassa a kijelzőt és mozgathassa a cursort. Mások a hanyatte hanyattegérgörgőt a gép jobb oldalra helyezték – mint például a Macintosh Portable, vagy a billentyűzet oldalán lévő tartóra rakták. A PowerBook a kijelző elé tolta a billentyűzetet, hogy alá, a felhasználóhoz közelebb, közepére helyezze el a hanyattegeret, nagy csuklótámasztékot biztosítva a jobb– és baloldalon. Az így elhelyezett hanyattegér használata nemcsak könnyebb volt, hanem sokkal kényelmesebb is, a PowerBookot bal- és jobbkezes felhasználók is könnyedén kezelhették.

Medica mérnökei szinte mindenben felülmúlták vetélytársaikat. A PowerBook 140 és 170 2,5 hüvelyknél (kb. hat és fél centiméter) alacsonyabb volt – a legalacsonyabb Compaq gép 2,75 hüvelyk (kb. hét centiméter) magas volt. Méretük szinte megegyezett a munkavégzéshez használt A4-es papír méretével, és súlyuk épp, hogy meghaladta a három kilogrammot – valóban hordozhatóak voltak és nem csak szállíthatóak, mint a Macintosh Portable.

Sculley csupán egy millió dolláros marketing keretet különített el a PowerBook termékcsalád számára, a Macintosh Classic bevezetésére 25 millió dollárt költöttek. Az Apple reklámügynöksége, a Chiat/Day Kareem Abdul-Jabbarral forgatta le a bevezető hirdetést. Az akkor már visszavonult kosaras egy repülőgép középső ülésén szorong, miközben egy PowerBookot használ: „Legalább a kezének kényelmes“ – szólt az üzenet.

Az Apple 1991. október 21-én a Las Vegas-i Comdex számítógépkiállításon mutatta be a PowerBook 140-et a PowerBook 100 és a PowerBook 170 mellett. Mind a reklám, mind a termék sikeres volt. Az Apple az Egyesült Államokban több mint 200 000 PowerBook-eladást prognosztizált az első évben, 1992 januárjában már túl voltak a százezredik PowerBook eladáson, a gép hiánycikk volt. Az Apple hamarosan megoldotta az ellátási problémákat, és a PowerBook eladásokból származó bevétel az indulást követő első évben elérte az egy milliárd dollárt. Az Apple megelőzte a Toshibát és a Compaq-ot a hordozható számítógép világszintű piacvezetőjeként. A PowerBook 100, 140 és 170 nagyban hozzájárult az Apple pénzügyi sikeréhez 1992-ben. A pénzügyi év végén az Apple bejelentette eddigi legjobb eredményét, 7,1 milliárd dolláros bevételt és fél százalékkal, 8,5 százalékra nőtt a globális piaci részesedése.

Bár kezdetben a PowerBook 100 volt a legnépszerűbb, de pár hónap múlva csökkentek ez eladásai, és 1991 decemberére a 140-es és 170-es modellek népszerűbbé váltak, mert a vásárlók hajlandóak voltak többet fizetni a beépített hajlékonylemez-meghajtóért és a második soros portért, amelyek a PowerBook 100-ból hiányoztak. 1993. június 7-én a PB140-t a PB140B váltotta.

Technikai érdekesség

A PB140-et a System 7.0.1 rendszerrel mutatták be, kifejezetten az új energiagazdálkodás és más egyedi hardverfunkciók támogatása érdekében. A RAM-árak 1991-ben magasak voltak, ezért a PB140-es alaplapjára, akárcsak a PB100-aséra és a PB170-esére, csak 2 MB RAM került, ami a kritikusok szerint kevés volt a 7-es rendszer használatához. Ráadásul a bemutató idejére nem készült el a System számos nyelvi változata, így a japán (KanjiTalk) sem, ezért nem hivatalosan a régebbi System 6.0.7-t telepítését javasolták.

A PowerBook 140 nem támogatja az SCSI Disk Mode-ot. Ez lehetővé tette volna, hogy a PowerBook 140 külső merevlemezként működjön egy másik Macintoshoz kapcsolódva.

Technikai leírás

A gép súlya 3,06 kg, magassága 5,72 cm, szélessége 28,58 cm és mélysége 23,62 cm volt. A gépet System 7.0.1 operációs rendszerrel szállította az Apple, a ROM mérete 1MB volt. A kijelző Film SuperTwist Nematic (FSTN) (Passive Matrix) LCD volt 640 x 400 képpont felbontással. A Macintosh PowerBook 140 számítógépet 16 MHz-es Motorola 68030 processzor vezérelte (L1 cache: 0.5K, L2 cache: nem volt). A PMMU feladatát a processzor látta el. A gép bemutatásakor az alaplapon 2 MB (100ns) memóriát tartalmazott, maximálisan 8 MB kezelésére volt képes a gyári specifikáció szerint. A bővítéshez az egyetlen helybe (slot) 2, 4, 6 MB-os modulok egyikét lehetett betenni. Az adatokat a 40-80MB SCSI–buszos belső merevlemezre lehetett elmenteni. Külső adattárolási lehetőséget az 1,44-es hajlékonylemez meghajtó (floppy-drive) kínált. A számítógépnek egy ADB, egy nyomtató, egy modem, egy hangszóró portja volt. HDI-30 a SCSI kimenet volt. A mikrofon port Omni volt. A Macintosh PowerBook 140 NiCd akkumulátora maximum 17W teljesítményre volt képes.

Technikai adatok táblázatban

A táblázat nem tartalmazza az összes műszaki paramétert. Az egyes modelleknél a bemutatáskor érvényes adatokat soroljuk fel, a későbbi frissítéseket nem. Az adatok az Apple adatlapjáról származnak, a hiányzó adatok – egyes gépeknél a kivezetés időpontja, az összes kijelző adat, üzemóra adat... – a Mactracker alkalmazásból valók.

Gép neve
bemutatva
kivezetve		Méret
magasság
szélesség
mélység
súly		Processzor
processzor
órajel, mag
L1 és L2 cache
PMMU FPU		Háttértár
merevlemez
külső adathordozó		Eredeti operációs rendszerMemória
alap max.
@sebesség
hely		Kijelző
fizikai méret, legjobb felbontás		Táp
max. teljesítmény, akkumulátoros üzemidő (becslés)		Csatlakozók
PowerBook 140
1991 okt. 21.
1992. aug. 3.		5,72 mm
28,58 mm
23,62 mm
3,06 kg		Motorola 68030 @16 MHz
L1:0.5K
PMMU: integrálva
Floppy: 1.44MB
HD: 40-80MB (SCSI)		System 7.0.1
ROM: 1MB		Alaplapon: 2 MB @100ns
max: 2 MB – 8 MB
egy hely: 2, 4, 6 MB-os modul		Alaplapon: 9,8" Film SuperTwist Nematic (FSTN) (Passive Matrix) LCD
640 x 400 képpont		Max: 17W, 2A
30,81 Wh,
2–3 óra		* ADB: 1
* nyomtató: 1
* modem: 1
* hang: van
* SCSI: 1 HDI-30
* mikrofon: Omni|}

PowerBook számítógépek az időben

PowerBook és iBook számítógépek idővonalon
Sablon:PowerBook számítógépek idővonalon
A grafikon adatai utoljára 2023. december 19-én frissültek. A szín sötétebb változata az egymást követő gépek megkülönböztetését szolgálja. A színek kezdete a bemutató időpontja, a forgalmazás több esetben is hónapokkal később kezdődött. Megeshet, hogy egy csík végét kitakarja egy másik csík eleje. Előfordul, hogy a gyártás befejezését követően még egy ideig forgalomban marad a Mac adott verziója. Az adatok forrása a Jegyzetekben található.

Jegyzetek

  1. ↑ Confidential 50. oldal
  2. 1 2 Info World, 1994 január, 16. évfolyam, 5. szám
  3. ↑ Macworld, 1992 október, 9. évfolyam, 10. szám, 113. oldal
  4. ↑ Macworld, 1992 december, 9. évfolyam, 12. szám, 201. oldal
  5. ↑ BYTE, 1992 október, 17. évfolyam, 10. szám, 53. oldal
  6. ↑ John Sculley III (1939. április 6. –) amerikai üzletember, vállalkozó és high-tech startupok befektetője. Sculley a PepsiCo alelnöke (1970–1977) és elnöke (1977–1983), mígnem 1983. április 8-án az Apple Inc. vezérigazgatója lett, ezt a pozíciót egészen 1993-as távozásáig töltötte be. Sculley-t Jobs csábította át az Apple-höz egy azóta legendássá vált kérdéssel:
    Egész hátralévő életedben cukros vizet akarsz árulni, vagy inkább megváltoztatod a világot?
    – Steve Jobs
  7. 1 2 3 4 5 6 Tom Hormby (2016. július 11.). "Birth of the PowerBook: How Apple Took Over the Portable Market in 1991" (angol nyelven). Welcome to Low End Mac. Hozzáférés: 2023. augusztus 20.
  8. 1 2 3 Carlton könyve 180-190. oldalak
  9. ↑ John Medica (1958 – 2017) villamosmérnök. 1991-re a vezetésével fejlesztette ki az Apple Computer az első PowerBook számítógépet, a PowerBook 100-t. 1993-ban a Dell átcsábította, ennél a cégnél tervezte a Latitude hordozható számítógépeket, a gépek használta lítium-ion akkumulátor jelentős újítás volt.
  10. ↑ Randy Battat (1960 – ) a Lisa termékmenedzsereként dolgozott. Később a PowerBook részleg vezetője volt, és felügyelte a PowerBook hordozható eszközként történő hatékony működését biztosító szoftverek létrehozását. 1994-ben elhagyta az Apple-t a Motorla ajánlatáért.
  11. ↑ "Neil Selvin". LinkedIn. Hozzáférés: 2023. augusztus 11.
  12. ↑ Confidential 50. oldal A PowerBook 140-nek több kódneve is volt: Leary, Replacemnets, Tim LC (amely egy vitorláshajó típus is volt), Tim Lite
  13. ↑ Confidential 51. oldal A PowerBook 170-nek két kódneve volt: Road Warrior és Tim (amely egy vitorláshajó típus is volt)
  14. ↑ A Hófehérke (SnowWhite) ipari formatervezési nyelv, amelyet a Hartmut Esslinger (1944. június 5.) cége, a Frog Design fejlesztett ki. Az Apple Computer 1984 és 1990 között használta a sémát. Az Apple számítógépeit függőleges és vízszintes csíkok díszítik, és azt az illúziót keltik, hogy a számítógépház kisebb, mint amilyen valójában. A csíkos elem némi hasonlóságot mutat az Atari korábbi termékterveihez, ahol Steve Jobs részmunkaidős technikus volt 1974 és 1975 között. A tervezési nyelv növelte az Apple globális hírnevét, meghatározta a számítástechnikai ipar dizájn tervezési trendjeit, és formálta a számítógépek megítélését a gyártás és az üzleti világban. Többek között a tervezési jellemzők mellett az Esslinger által bemutatott Apple logó – egy háromdimenziós logó, amelyet a termék burkolatába építettek be, a felületére nyomtatva a termék nevét – több éven át szinte minden terméken szerepelt.The handbook of technology management (angol nyelven). Hoboken, N.J.: John Wiley & Sons. 314. o. ISBN 978-0470249482.. Hozzáférés: 2023. április 28. {{cite book}}: Check |isbn= value: invalid character (súgó)
  15. ↑ Kunkel, Paul. AppleDesign: The Work of the Apple Industrial Design Group (angol nyelven). New York, N.Y: Graphis Press. ISBN 1888001259. Hozzáférés: 2023. augusztus 17.
  16. ↑ "Robert Brunner" (angol nyelven). LinkedIn. Hozzáférés: 2023. augusztus 18.. Robert Brunner (1958–) vezető ipari formatervező, széleskörű tapasztalattal a fogyasztói elektronika, személyi számítógép, kommunikáció és készülékipar területén. A Lunar Design társalapítója és az Apple Computer korábbi ipari formatervezési igazgatója. Nemrég a Pentagram Design partnere volt San Franciscóban, az Ammunition LLC alapítója. Társszerzője a Financial Times Press által kiadott „Számolsz?" című könyvnek.
  17. ↑ Terry Lefton (1992. november 16.). "Bob Brunner". Brandweek (angol nyelven). 33 (43): 28. Hozzáférés: 2023. augusztus 18.
  18. ↑ The First Powerbook Commercial. YouTube
  19. ↑ Macworld, 1991 december, 8. évfolyam, 12. szám, 130. oldal
  20. ↑ MacUser, 1991 december, 7. évfolyam, 12. szám, 113. oldal
  21. ↑ BYTE, 1992 március, 17. évfolyam, 3. szám, 253. oldal
  22. ↑ Carlton könyve 237. oldal
  23. ↑ Carlton könyve 191. oldal
  24. ↑ Macworld 1991 december
  25. ↑ "System 6 on a PowerBook 140/170" (angol nyelven). Newsgroups: comp.sys.mac.system. 1992. augusztus 4. 2008. szeptember 7. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2023. augusztus 21.
  26. ↑ "Apple PowerBook Instruction Manuals and User Guides" (angol nyelven). Apple Computer. Hozzáférés: 2023. augusztus 18.
  27. ↑ PMMU, azaz Paged Memory Management Unit. Virtuális memóriachip a 68020-as processzorhoz (a 68030-ba van beépítve), amely szükséges az A/UX futtatásához Mac-en vagy bármely hardveres virtuális memóriát futtató 68020-as platformon.
  28. ↑ Memória bővítő, befogadó hely, slot.
  29. ↑ A Macintosh Portable adat forrása:
  30. ↑ PowerBook 100-as sorozat adatainak forrása:
  31. ↑ PowerBook Duo sorozat adatainak forrása:
  32. ↑ PowerBook 500-as sorozat adatainak forrása:
  33. ↑ PowerBook 190-es sorozat adatainak forrása:
  34. ↑ PowerBook 5300-as sorozat adatainak forrása:
  35. ↑ PowerBook 1400-as sorozat adatainak forrása:
  36. ↑ PowerBook 2400c-as sorozat adatainak forrása:
  37. ↑ PowerBook 3400c-as sorozat adatainak forrása:
  38. ↑ PowerBook G3-as sorozat adatainak forrása:
  39. ↑ PowerBook G4-es sorozat adatainak forrása:
  40. ↑ Az iBook sorozat adatainak forrása:
  41. ↑ Az Apple adatlapok által nem tartalmazott információk forrás a MacTracker alkalmazás.

Források

További információk