Major J. Gyula
| Major J. Gyula | |
 | |
| Született | Mayer Jakab 1858. december 13. Kassa |
| Elhunyt | 1925. január 30. (66 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Major J. Gyula témájú médiaállományokat. | |
Major J. Gyula, 1885-ig Mayer (Kassa, 1858. december 13. – Budapest, 1925. január 30.) zongoraművész, zenetanár és zeneszerző. A századvég magyar romantikus zeneszerzőinek egyike.
Életpályája
Mayer Sámuel és Fischer Rozália fia. A Zeneakadémián Volkmann Róbertnél zeneszerzést, Erkel Ferencnél és Liszt Ferencnél pedig zongorázni tanult. Több budapesti iskolában is tanított. 1889-ben Káldy Gyuláva és Nikolits Sándorral részt vett a Magyar Zeneiskola megalapításában, ahol hat évig tanított. 1894-ben megszervezte a Magyar Női Karénekegyesületet, melyet egy évtizeden át vezetett. 1896-ban megnyitotta saját zeneiskoláját. Művei nagyobbrészt kéziratban maradtak.
Családja
Neje Glücklich Ida (1868–1934) volt, aki férje Széchy Mária és Dalma című operáit németre fordította. Nővére, Major Janka koloratúra énekesnő volt, 1889-ben a rotterdami színház tagja, 1890. január 16-án Mátray Kálmán színésszel lépett házasságra.
Gyermekei:
- Major Gabriella, Ella (1895–?) tanítónő. Férje dr. Kertész Ármin (1879–1945) középiskolai tanár volt.
- Major Róbert (1896–1985) közgazdasági és politikai író. Felesége Barabás Zsuzsanna Terézia volt.
- Major Ervin (1901–1967) zenetörténész, zeneszerző. Első felesége Sárossy Emma, második felesége Radnai Sarolta volt.
- Major Ottó (1904–?) kereskedő. Felesége Rosenfeld Janka (1903–?) volt.
Művei
- Erzsike (opera, egyfelvonásos), bemutatta a Magyar Királyi Operaház, 1901. szeptember 24-én.
- Széchy Mária, Kolozsvár, 1906.
- Mira (dalmű), bemutató: 1913. március 27., Pozsony.
- Dalma (opera), nem került színre.
- Diana (opera)
- Versenyművek, kamara- és zongoraművek
Zenei szakmunkája
- Magyar Zenetudomány
- Zsidó vallásos énekek (Budapest, 1892)
Tankönyvei
- Énekkönyv az elemi népiskolák számára (Budapest, 1890)
- Összhangzattan (Budapest, 1891., 2. kiadás: 1898)
- Zongoraiskola (Budapest, 1891, 1898)
- Módszeres énekkönyv az alsó zsidó népiskolák számára (Budapest, 1898)
- Ellenpont (Budapest, 1903)
Jegyzetek
- 1 2 "mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09732/09869.htm".
- 1 2 "International Music Score Library Project". International Music Score Library Project.
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 41102/1885. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1885. év 8. oldal 1. sor
- ↑ "Születési bejegyzése a kassai izraelita hitközség születési akv. 40/1858. folyószáma alatt". Hozzáférés: 2020. július 27.
- ↑ "Halotti bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári halotti akv. 236/1925. folyószáma alatt". Hozzáférés: 2020. július 27.
- ↑ "Major Gabriella házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 423/1932. folyószáma alatt". Hozzáférés: 2020. július 27.
- ↑ "Major Róbert házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 1487/1936. folyószáma alatt". Hozzáférés: 2020. július 27.
- ↑ "Major Ottó házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 343/1933. folyószáma alatt". Hozzáférés: 2020. július 27.
Források
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest, Zsidó Lexikon, 1929. 569. o. Online elérés Archiválva 2023. február 23-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1891-1914. Hornyánszky Viktor Online elérés
