Maniraptoriformes

Maniraptoriformes
Evolúciós időszak: késő jura–jelenkor, 156–0 Ma
Az Ornitholestes rekonstrukciója
Az Ornitholestes rekonstrukciója
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Öregrend: Dinoszauruszok (Dinosauria)
Rend: Hüllőmedencéjűek (Saurischia)
Alrend: Theropoda
Csoport: Maniraptoriformes
Holtz, 1995
Alkládok
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Maniraptoriformes témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Maniraptoriformes témájú kategóriát.

A Maniraptoriformes a dinoszauruszok egyik kládja, amelybe az ornithomimosaurusok és a maniraptorák tartoznak. Ezt a csoportot Thomas R. Holtz Jr. hozta létre, ide sorolva az Ornithomimus és a madarak legújabb közös ősét és annak valamennyi leszármazottját.

Fosszilis bizonyíték

A közelmúltban sok olyan fosszíliát fedeztek fel, főként Kínában, amely ebbe a kládba tartozik. A tollas dinoszauruszok közül is sok ide sorolható. A csoport egyik tagja, az alvarezsaurida Shuvuuia fosszíliája olyan béta-keratin fehérje maradványait tartalmazza, ami megegyezik a madarak tollaiban levővel.

A maniraptoriformesek sok, majdnem teljes fosszíliája a késő jura korból származik. A Bajorországban felfedezett Archaeopteryx 155–150 millió évvel ezelőtt élt. Az Ornitholestes, a WDC DML 110 azonosítójú troodontida, a Coelurus fragilis és a Tanycolagreus topwilsoni mind 150 millió évvel ezelőttről, a Morrison-formációból, Wyoming államból származnak. A jelenleg vitatott korú kínai Daohugou-pad (Taohukou-pad), melyből az Epidendrosaurus és a Pedopenna ismertté vált, körülbelül 160 vagy 145 millió éves lehet.

A kora kréta kori fosszíliák nagy elterjedése és a morfológiai bizonyíték arra utalnak, hogy a maniraptoriformesek fő fejlődési ága még a jura időszak vége előtt különvált.

A közelmúltig úgy vélték, hogy a Tyrannosaurus rokonai maniraptoriformesek voltak, de ez jelenleg valószínűtlennek tűnik.

A kutatások története

1994-ben Thomas Holtz egyik tanulmánya közeli rokonságot állapított meg az Ornithomimosauria alrendág és a Troodontidae család között, és e két csoportnak a Bullatosauria nevet adta. Holtz 1999-ben elvetette ezt a lehetőséget, és a legtöbb őslénykutató jelenleg úgy tartja, hogy a troodontidák jóval közelebb állnak a madarakhoz, illetve a dromaeosauridákhoz, mint az ornithomimosaurusokhoz, ezért a Bullatosauriát elvetették. A név a két csoport közös jellemzőjére, a duzzadt ékcsontra utalt. Holtz a csoportot olyan kládként definiálta, amely tartalmazza a Troodon és az Ornithomimus legújabb közös ősét és annak valamennyi leszármazottját. A fogalmat ma redundánsnak tekintik, ezért a Bullatosauria klád a Maniraptoriformes szinonimájának számít.

Osztályozás

Az alábbi kladogram nagyrészt Phil Senter (2007-es) cikke alapján készült.

1
2

Harpymimus




Deinocheirus




Shenzhousaurus




Pelicanimimus




Garudimimus




Archaeornithomimus




Gallimimus




Struthiomimus




Anserimimus



Ornithomimus











3

Ornitholestes




4

Falcarius




Beipiaosaurus




Alxasaurus




Nanshiungosaurus


5

Erliansaurus




Segnosaurus



Therizinosaurus










6

Alvarezsaurus




Patagonykus




Mononykus



Shuvuuia






7+10







7

Protarchaeopteryx




Avimimus




Caudipteryx


8

Oviraptor




Citipati


9

Ingenia








10
11

Epidendrosaurus


12

Archaeopteryx


13

Jeholornis




Sapeornis




Confuciusornis




Enantiornithes




Yanornis




Hesperornis



Modern madarak










14
15

Sinovenator




Mei



Troodon




16
17

Unenlagia




18

Bambiraptor



Microraptor





Velociraptor




Deinonychus


19

Dromaeosaurus










1 Maniraptoriformes, 2 Ornithomimosauria, 3 Maniraptora, 4 Therizinosauroidea, 5 Therizinosauridae, 6 Alvarezsauridae, 7 Oviraptorosauria, 8 Oviraptoridae, 9 Ingeniinae, 10 Paraves, 11 Avialae, 12 Aves, 13 Ornithurae, 14 Deinonychosauria, 15 Troodontidae, 16 Dromaeosauridae, 17 Unenlagiinae, 18 Microraptoria, 19 Dromaeosaurinae

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ Schweitzer, Mary Higby (1999). "Beta-Keratin Specific Immunological reactivity in Feather-Like Structures of the Cretaceous Alvarezsaurid, Shuvuuia deserti". Journal of Experimental Biology (Mol Dev Evol). 255: 146–157. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  2. ↑ Benton, Michael J. (2004). Vertebrate Palaeontology (3rd edition ed.). 2008. október 19. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. július 13. {{cite book}}: |edition= has extra text (súgó); Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  3. ↑ Weishampel (2004). The Dinosauria.
  4. 1 2 Senter, P. (2007). "A new look at the phylogeny of Coelurosauria (Dinosauria: Theropoda)". Journal of Systematic Palaeontology. doi:10.1017/S1477201907002143.
  5. ↑ Holtz, T.R. Jr. (1994). "The phylogenetic position of the Tyrannosauridae. Implications for theropod systematics". Journal of Paleontology. 68: 1100–1117.

Fordítás