Márkaszék

Márkaszék (Marca)
Márkaszék télen
Márkaszék télen
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
KözségMárkaszék
Rangközségközpont
Irányítószám457230
SIRUTA-kód141955
Népesség
Népesség1195 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság11
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 13′, k. h. 22° 34′47.216667°N 22.566667°EKoordináták: é. sz. 47° 13′, k. h. 22° 34′47.216667°N 22.566667°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Márkaszék témájú médiaállományokat.

Márkaszék település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése

Szilágysomlyótól nyugatra, a Berettyó mellett, Porc déli szomszédjában, Berettyószéplak és Ipp között fekvő település.

Története

Márkaszék két település, Márka és Szék egyesülésével jött létre. Márka neve az oklevelekben 1672-ig Amarca és Marchia alakban fordult elő, jelentése „jel, határjel, határ, megye”. A település határvidéken feküdt.

1479-ig Borzási Tamás fiainak, Benedeknek és Györgynek, valamint Ilona nevű leányának birtoka volt, amelyet Ippi László gyermekei, János és Apollónia elfoglaltak. A birtokfoglalás ügyében vizsgálat indult. 1587-ben Márka és Szék falvakat Ippi László Báthory Zsigmond fejedelemtől új adományként kapta meg. 1598-ban örökös nélkül maradt márkai és széki birtokait a rokon Bideskuti családnak adományozták, amely még 1666-ban is birtokolta azokat. Egy 1673-ban kelt oklevél szerint a Szénás család tagjai egyenlő arányban osztoztak a birtokon.

1758-ban Márkaszék és a Bihar megyei Széplak között jelentős határper folyt. 1795-ben a település kincstári birtok volt, amelyet Cserei Farkas udvari tanácsos kapott meg. Az 1806-os összeírás szerint birtokosai között a Katona, Fogarasi, Bideskúti, Bölöni, Ladányi, Kolumbán, Szombatfalvi, Bihari, Lakatos, Veres, Árvai, Láposi, Péterfi, Décsei, Lengyel, Vér, Szabó, Csiszár, Gyarmati, Detreheni és Pap családok szerepeltek.

A 20. század elején Márkaszék Szilágy vármegye Szilágysomlyói járásához tartozott. A második bécsi döntést követően, 1940. szeptember 15-én a budapesti gyalogezred Ippről távozó 32. karhatalmi százada Bedő Zsolt főhadnagy vezetésével 55 „vasgárdagyanús szökevényt” lőtt agyon.\

Tartsd meg a korszakok szerinti időrendetPontosítsd a tulajdonosváltások alanyait

Népesség

Az 1910-es összeíráskor 1042 lakosa volt, ebből 35 magyar, 14 szlovák, 961 román, melyből 19 római katolikus, 983 görögkatolikus, 39 izraelita volt.

Nevezetességek

Jegyzetek

  1. ↑ Ablonczy (2011), i. m. 63. o.\

Források