Tormapataka

Tormapataka (Valea Hranei)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
KözségZálha
Rangfalu
KözségközpontZálha
Irányítószám457364
SIRUTA-kód143110
Népesség
Népesség75 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság-
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 13′ 29″, k. h. 23° 33′ 12″47.224697°N 23.553321°EKoordináták: é. sz. 47° 13′ 29″, k. h. 23° 33′ 12″47.224697°N 23.553321°E

Tormapataka település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése

Déstől északnyugatra, Kabalapatak és Almáscsáka közt fekvő település.

Története

Nevét 1560-ban Lak, Lász néven említették először az oklevelek. 1609-ben Thormapatak, másként Vyfalu, 1632-ben Tormapataka, másként Haranapataka néven írták.

1594-ben Báthory Zsigmond oklevelében említették Lak néven, amikor Kendy Sándor itteni birtokát annak hűtlensége miatt más birtokokkal együtt a kolozsvári polgároknak adományozta. 1618-ban egy birtokrész itt Csáky Istváné volt. 1694-ben Csáky László és a kolozsvári unitárius egyház birtoka volt. 1696-ban török hódoltság alatt a hódoltsági falvak közt szerepelt. 1743-ban Csáky István halála után gróf Csáky Borbála báró Bornemissza Jánosné, Katalin báró Haller Györgyné, Lázár Druzsánna, Henter Dávidné és Lázár Ádám, Gábor és Antal birtoka lett. 1750-ben határát terméketlennek, kövesnek írták le. A falu lakosai Szilágysomlyóra való sófuvarozásból éltek, vásárba Désre jártak. 1810-ben gróf Haller Jánosné, báró Jósika Miklós és Kolozsvár városa volt Tormapatak birtokosa. 1817-ben nagy éhinség volt itt, lakói közül többen meghaltak, sokan pedigkivándoroltak. 1898-ban Kolozsvár városának birtoka volt, amely vásárlás útján megszerezte a báró Jósika család itteni birtokait is. Az 1900-as évek elején Szolnok-Doboka vármegye Csákigorbói járásához tartozott.

1910-ben 319 lakosa volt. Ebből 12 magyar, 307 román, melyből 307 görögkatolikus, 12 izraelita volt.

Nevezetességek

Babonák, népszokások

Az 1800-as évek végének adatai szerint babonái közül említésre méltó volt:

A falu épületei az 1800-as évek végének adatai alapján fából épültek, minden rendszer nélkül. Bútorzatuk egy asztal, két lóca, egy szék s egy ágy volt. Öltözetüket házilag állították elő.

Források

Jegyzetek