| Messier 101 (M101) | |
| Megfigyelési adatok | |
| Epocha | J2000.0 |
| Csillagkép | Ursa Major |
| Rektaszcenzió | 14h 03m 12,6s |
| Deklináció | +54° 20′ 57″ |
| Vöröseltolódás | 0,000804 |
| Távolság | 24,12 ± 1,96 millió fé, 7,4 ± 0,6 millió pc |
| Típus | SAB(rs)cd |
| Látszólagos méret (V) | 22,0' |
| Látszólagos magnitúdó (V) | 7,9 |
| Más elnevezések | NGC 5457 |
A Messier 101 (más néven M101, NGC 5457 vagy Szélkerék-galaxis) egy spirálgalaxis a Nagy Medve csillagképben (Ursa Major).
Az M101 galaxist Pierre Méchain fedezte fel 1781. március 27-én, majd értesítette erről Charles Messier-t, aki katalogizálta. Ez volt az egyik utolsó objektum, amit maga Messier adott a katalógushoz.
Az M101 a legalább kilenc galaxisból álló M101 galaxiscsoport legfényesebb tagja. Egyike azon 18 galaxisnak, amiket a Hubble űrtávcső kulcsfontosságú projektjének keretében figyeltek meg; ennek célja a Hubble-állandó 10% hibahatáron belüli meghatározása volt. Ehhez a galaxisban található cefeidákat vizsgálták, hogy megállapíthassák a galaxis távolságát. Az M101 esetén 29 valószínűsíthető cefeidát figyeltek meg 10 és 60 nap közötti periódustartományban. A mérések és számítások eredményeként a galaxis távolságát 7,4 ± 0,6 Mpc-ben határozták meg.
Az M101 a Halton Arp által készített Különleges galaxisok atlaszában szintén szerepel, a 26. szám alatt, mint túlsúlyos karral rendelkező spirálgalaxis.
Öt szupernóvát figyeltek meg eddig a galaxisban:
Magyarországról nézve cirkumpoláris, egész évben megfigyelhető. A legkedvezőbb (horizonttól legtávolabbi) láthatósága áprilisban esedékes, amikor az esti órákban magasan, a zenittől csak néhány fokra delel. A Göncölszekér rúdjától (Nagy Medve farkától) északra található, a Dzéta és Éta Ursae Majoris csillagokkal nagyjából egyenlő oldalú háromszöget zár be. Szabad szemmel gyakorlatilag nem látszik, de már egy binokulárral is felkereshető. Ne számítsunk olyan látványra, mint amilyet a Hubble űrtávcső tud nyújtani. Kis átmérőjű távcsővel vizuálisan a 22 ívperces galaxisnak csak a középső, legfényesebb része látszik. Sötét, holdtalan ég alatt 10 centis műszer már megmutatja a fényesebb, külön NGC-jelzéssel ellátott csomóit a korongján, ezek csak nagyobb (>250 mm) műszerekben rajzolják ki a spirálkarokat. Viszonylag nagy mérete miatt kis nagyítással tanulmányozható leginkább. Lapjával felénk forduló spirálgalaxis, ezért felületi fényessége alacsony (az összfényesség nagyobb területen oszlik el, mintha élével fordulna felénk). A fényszennyezett égen könnyen elveszik. Számos halványabb galaxis található környezetében, ezek együtt alkotják az M101 csoportot, amely a Virgo-szuperhalmaz része. A szomszédos galaxiscsoportok az M51 és az M102.
Az M101 foltjai (HII régiók): NGC 5447, NGC 5449, NGC 5450, NGC 5451, NGC 5453, NGC 5455, NGC 5458, NGC 5461, NGC 5462 és NGC 5471.
Az M101 csoport tagjai: NGC 5204, NGC 5238, NGC 5474, NGC 5477, NGC 5585, UGC 8508, UGC 8837 és UGC 9405. Az NGC 5477 és 5585 a legfényesebbek, 10,85 és 11,49 magnitúdósak.
A Messier-maraton során a közeli M51 után és az M102 (NGC 5866) előtt érdemes felkeresni, hiszen pont a kettő között található.
{{cite journal}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó); Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó){{cite journal}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó); Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó){{cite journal}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó); Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó){{cite book}}: |page= has extra text (súgó){{cite book}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)