Történelem
Ókor
Medellín környékén már a föníciai és tartesszosz-kultúrának is vannak nyomai. A város római eredetű. Valószínűleg Quintus Caecilius Metellus Pius konzul alapította 79 körül; ennek elismerésére lett a neve: Metellinum.
A római híd maradványai még ma is megvannak, a középkorban is újjáépítették egyszer, valamint látható még a mai település mellett az egykori római fórum is.
Egy jelentős színház is van itt, hasonló a leghíresebbhez, mely a közeli Emerita Augustában található. Jelenleg hatalmas feltárás alatt áll.
Lakóépületek tekintetében a mai város közelében találhatók a 2. századi "Las Galaperas" mozaikok is.
A Via Delapidata, a Via XXV Hispanica és a Via Augusta Emerita Augustában déli oldalán találkozott, a Guadiana, ez is adta különleges jelentőségét Metellinum hídjának.
Középkor
A vizigót időkből az "El Turuñuelo" nekropolisz jelentős (1960-ban fedezték fel).
Az arabok 768-ban felújították a római erődöt, erről feliratok tanúskodnak.
A reconquista után Medellín szépen fejlődött, melynek legfőbb állomása a XV. században volt, mikor Medellín a környéket uraló grófi címet kapott.
Újkor
Amerika
Navarro del Castillo gróf 280 telepest adott Amerikába, és a medellíniek kulcsszerepet játszottak a települések létrehozásában. Ebből következett az, hogy ma Kolumbiában, Argentínában és Mexikóban is vannak hasonló nevű települések.
Barokk
Kulturális szempontból a barokk nagy építkezései határozták meg a várost. A Szent Cecília templom és sok más épület is ekkor épült. Az 1591-es népszámlálás már 616 "vecino"-t, szomszéd családfőt jegyzett fel, közel 2500 lakost. Miután a középkorban felújított régi római hidat 1603-ban elvitte a Guadiana egy különösen nagy áradása, 1613 és 1630 közt épült a barokk híd, mely a mai napig működik.
A grófi berendezkedés kedvezőtlen társadalmi folyamatokat indított el. Csökkent a művelhető földek száma, nőttek az adók, Don Benito és hasonló új települések kezdtek éledni, Medellín népessége 1789-re már csak mintegy 1500 fő volt.
A Medellíni csata rombolása
A város sorsát az 1809-ben a franciák ellen vesztett szörnyű Medellíni csata határozta meg. Ennek jelentősége oly nagy volt, hogy Medellín város neve Párizsban a Győzelmek emlékművére is felkerült.
A Medellíni csata szinte minden lerombolt, az újjáépítésre sok évtizedig nem volt pénz, a lakóházak túlnyomó többsége teljesen tönkre ment. A város romos maradt és folyamatosan elnéptelenedett. 1850 körül után Medellín népessége már csak 800 fő körül volt, ám 1883 és 1890 közt D. Alcalde Juan Damián de Tena y Moreno kezdeményezésére a Hernán Cortés szülőháza körüli lakótér kialakításával sikerült újra elindítani a település fejlődését, ami csak a francói bombázás idején torpant meg egy kicsit.
Napjainkig
Medellín település természetesen a hídja miatt bombázást szenvedett a Spanyol polgárháború idején. A támadás a hídfőt tartó köztársaságiakat érintette, de minthogy a település is kapott találatokat, a lakosságot kitelepítették.
Curtis Cate és André Malraux Köztársaság-párti francia író számos pontos részletet írtak le a bombázásról.
A 60-as években indult Badajoz terv óta a település lakossága ismét 2000 fő fölött van. Mint kivételes kulturális helyszínt az Európai Unió támogatja a fejlesztést, elkészült az új híd, a barokk hidat lenyűgözően felújították és elkészült "Quinto Cecilio Metello" kulturális központ is.
Medellín panorámája a kastéllyal
Spanyolország
é. sz. 38° 57′ 47″, ny. h. 5° 57′ 29″38.963039°N 5.958142°WKoordináták: é. sz. 38° 57′ 47″, ny. h. 5° 57′ 29″38.963039°N 5.958142°W
.svg)
.png)
.jpg)
